Főmenü megnyitása

Badacsonytördemic

magyar település

Badacsonytördemic község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. Korábbi neve Nemestördemic volt.

Badacsonytördemic
Balatonmáriafürdő, Hungary.jpg
Badacsonytördemic címere
Badacsonytördemic címere
Badacsonytördemic zászlaja
Badacsonytördemic zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Horváth Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8263
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség878 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség86,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Badacsonytördemic (Magyarország)
Badacsonytördemic
Badacsonytördemic
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″
Badacsonytördemic (Veszprém megye)
Badacsonytördemic
Badacsonytördemic
Pozíció Veszprém megye térképén
Badacsonytördemic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytördemic témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A 71-es főút mentén, a Badacsony északnyugati oldalán található, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett. Központján a 7341-es út („Római út”) vezet végig.

Területén áthalad a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal, amelynek egy megállóhelye és egy állomása is van itt: a központhoz közel Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás, délkeleti részén, Badacsonylábdihegy üdülőterületen pedig Badacsonylábdihegy megállóhely. Ez utóbbi településrész a honfoglaló Lád nemzetségről kapta a nevét.

Szomszédos települések: Badacsonytomaj, Hegymagas, Nemesgulács és Szigliget.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a bronzkorban is lakott volt. Első okleveles említése 1219-ből való, Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is, amit 1950 előtt viselt. Eredetileg Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. A 20. század elején a Badacsonyban nyitott bazaltbánya hatására a településen megindult a fejlődés, de máig megőrizte falusias jellegét.

A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Kovács Lászlóné (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Vollmuth Péter Pál[4]
  • 2014-2017: Vollmuth Péter Pál (független)[5]
  • 2017-2019: Horváth Zoltán (független)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,9% cigánynak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 2,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (24,4% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Megválasztottak három független polgármestert (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2017. január 16. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Badacsonytördemic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  4. Badacsonytördemic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  5. Badacsonytördemic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  6. Badacsonytördemic Helységnévtár
  7. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információkSzerkesztés