Wikipédia

Badacsonytomaj

magyarországi város Veszprém vármegyében

Badacsonytomaj város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A Badacsony hegy a település területén fekszik, amelyet ezen kívül Tomaj központ és Badacsonyörs településrész, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész alkot. 2004. július 1-jén kapott városi rangot. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Badacsonytomaj
Katolikus templom
Katolikus templom
Badacsonytomaj címere
Badacsonytomaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás város
Polgármester Krisztin-Németh László Illés (független)[1]
Irányítószám 8258
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség2144 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Badacsonytomaj (Magyarország)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″
Badacsonytomaj (Veszprém vármegye)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Badacsonytomaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytomaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A város látképe
A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom

Fekvése szerkesztés

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A település területén fekszik a Badacsony hegy nagyobb része, a település közigazgatási területét alkotja az ősi tomaji faluközpont és Badacsonyörs, valamint a nagyrészt szőlőterületekből és borházakból, vendéglőkből és üdülőépületekből álló Badacsony településrész, ez utóbbi az elhíresült vigalmi negyed.

A 71-es főút után a település legfontosabb útvonala a 7316-os út, amely még a badacsonyörsi településrészben indul, keresztülhalad Badacsonytomaj központján, majd Tapolca felé húzódik. További négy és öt számjegyű utak a településen: a Badacsony lábánál, de a parti útnál kicsit magasabban húzódó, Badacsonytördemicre vezető 7341-es út („Római út”), a Káptalantótira vezető 7344-es út, a Badacsonytól északra Badacsonytördemic felé vezető 73 104-es út és a tomaji városközpont főutcájaként húzódó 73 143-as út.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Nemesgulács és Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Vasúti megállói: Badacsonyörs (valamikor Kisörs), Badacsonytomaj és Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány).

Vízi úton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson és vitorlás kikötőn át közelíthető meg.

 
Kereszt a település központjában

Története szerkesztés

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták a hegytetőn egy vaskori település leleteit, megtalálták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.

A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. A község területét István király sógoraként Tomaj vezér kapta ajándékba 998-ban Lesencetomajjal és Cserszegtomajjal együtt. A település a Tomaj nemzetség birtokai közé tartozott a későbbiekben is, egészen a nemzetség kihaltáig.

Első okleveles említése 1313-ból származik, Tomaj formában. Mindenesetre 1263-ban már remete kolostor állt itt, II. Pál veszprémi püspök oklevelében olvasható.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből, halászatból éltek.

A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.[3] A Pálos kolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós ad hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Iván kanonok járja be és tárja fel. Tanulmánya 1888-ban jelenik meg az Archeológiai szemlében.

Badacsonyi Bazaltbánya Rt.-t Tószegi család és az Eszterházy Hitbizomány hozta létre. 1903-as megnyitásával a település új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; A Balaton északi partján 1909-ben megindul a vasúti közlekedés. 1909-től lóvasút is járt a településen.

Badacsonytomaj 1911. január 1-jén lett nagyközség Zala megye törvényhatósági döntés alapján. Ekkor meghirdették a jegyzői állást, amelyre Nemesgulácsi adóügyi jegyző jelentkezett, és 1911. február 15-én kinevezték jegyzőnek. Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, melynek ezután nyugállományba vonulásáig, 1923-ig jegyzője volt. Vajda a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után, bővítésekkel előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt, egészen 2011-ig. 2014 szeptemberében az új városháza földszintjén emléktábla utal Vajda Elek munkásságára .[4]

Az I. háborúban igen sok badacsonytomaji férfi lelte halálát. A háború után az országot ért hatalmas területvesztése során a kőbányák jelentős hányada a határon túlra került, így a természeti csodaként ismert Badacsony hegy csaknem teljes mértékben áldozatává vált Trianonnak. Komoly küzdelem folyt a természeti értékek megmentéséért, az akkori Parlamentben Herczeg Ferenc vezetésével, eredménytelenül sajnos. A bazaltkövet csillepályán szállították le a hegyről a Balaton parton lévő zúzó üzembe. A csillepálya tartóállványának rezgése, rázkódása miatt a Templom dombon 1344-ben épült Szent Imre templom szentélye és falai megrepedeztek, és veszélyessé vált a benne tartózkodás. Helyette épült a hegy bazalt köveiből Fábián Gáspár tervei alapján a Templom domb lábához Rott Nándor Püspöksége alatt, Varga Sándor plébánossága idején a Vallás alap finanszírozása mellett 1931 és 1932 között akkor még Európában egyedül álló r.k. neoromán stílusú Szent Imre templom. A település bírója ebben az időben vitéz Csala Gergely, jegyzője pedig Hajdú Lajos, majd 1936-tól Keresztúry János volt 1949-ig.

A polgári Magyarország megszületésekor, az első szabad önkormányzati választások idején, 1990 szeptemberében a település első polgármesterének Káloczi Kálmánt választották meg, aki 2002-ig töltötte be ezt a funkciót.

A bazaltbányászat 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Kálóczi Kálmán (MSZP)[5]
  • 1994-1998: Kálóczi Kálmán (Badacsonyőrsi Érdekvédelmi Egyesület)[6]
  • 1998-2002: Kálóczi Kálmán (független)[7]
  • 2002-2006: Krisztin N. László (független)[8]
  • 2006-2010: Krisztin N. László (független)[9]
  • 2010-2014: Krisztin N. László (független)[10]
  • 2014-2019: Krisztin-Németh László Illés (független)[11]
  • 2019-től: Krisztin-Németh László Illés (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2178
2186
2150
2240
1987
2144
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 2,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 7,4% (28,1% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

Badacsonytomaj központjában szerkesztés

A Badacsony-hegy oldalában szerkesztés

  • A Szegedy Róza-ház múzeum; Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye.
  • A Kisfaludy Sándor présháza; a Kisfaludy-ház étterem működik benne több évtized óta.
  • Az Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza múzeumként funkcionál 1973 óta, a művész festményei és időszakos kortárs művészek kiállításai tekinthetőek itt meg).
  • A Hertelendy-Békássy kúria; a Szépkilátó Borozó található a házban. A kúria eredetileg hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Gábor (1900–1979), földbirtokosnak, és nejének, békási Békássy Klára (1901–1989) úrnő tulajdona volt. 2018. július 22.-én avatták fel „A reformkor nagyjai Badacsonyban” elnevezésű szoborparkot a carrarai márványból faragott reformkori arcképcsarnokkal, mely Béres János Vajda Lajos-díjas zalaegerszegi szobrászművész alkotása. A 200 éves Hertelendy-Békássy pince-villa parkját díszítik a mellszobrok. A portrésorozat dr. Kovács János zalaegerszegi gyógyszerész mecénási felkérésének gyümölcse.[13]
  • A Hertelendy borozó; a Kisfaludy-ház étteremmel szemben működik. Nemesvitai Viosz Judit kisasszony,[14] helyi földbirtokos, aki régi zalai család sarja alapította; nevét a tulajdonos asszonynak ükanyja után, egyházasbüki Dervarics Ákos táblabíróné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Rozália (1822–1850) úrnő után kapta a borozó. A legmagasabb pontján álló borozó a hegyen.

Badacsonyörs településrészen szerkesztés

  • Folly Arborétum
  • Páduai Szent Antal kápolna
  • Nagy Boldogasszony kápolna
  • Varga családi borászat és borkombinát

Híres lakói szerkesztés

 
Pauler Ákos filozófus emlékműve

Lásd még szerkesztés

Tomaj

Források szerkesztés

  • Kalmár László 1995: Badacsonytomaj története.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kalmár 1995, 28-32.
  4. ↑ Vöröskeresztes egyletek és katonaápoltak a Balatonnál, Balatoni füzetek, 2008. Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Zalavármegye ismertetője - 1935 - Sopron - Székely ny., 1935 301-452old.djvu - nagyKAR. Nagykar.hu - Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
  5. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  7. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  9. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  10. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  11. ↑ Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. ↑ Badacsonytomaj Helységnévtár
  13. ↑ ZAOL.HU - Hamarosan felavatják Béres János - 2018. 07. 15. 08:00. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  14. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Badacsonytomaj&oldid=26123470”