Badacsonytomaj

magyarországi város Veszprém vármegyében

Badacsonytomaj város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.

Badacsonytomaj
Katolikus templom
Katolikus templom
Badacsonytomaj címere
Badacsonytomaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásváros
PolgármesterKrisztin-Németh László Illés (független)[1]
Irányítószám8258
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség2144 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″46.809167°N 17.513611°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″46.809167°N 17.513611°E
Badacsonytomaj (Veszprém vármegye)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Badacsonytomaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytomaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A város látképe
A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom

A Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál, a 71-es főút mentén fekszik. A település területéhez tartozik a Badacsony hegy nagyobbik része, az ősi tomaji faluközpont, Badacsonyörs, valamint a nagy idegenforgalmú, nagyrészt szőlőterületekből, borházakból, vendéglőkből, üdülőépületekből álló Badacsony településrész.

A 71-es főút után a település legfontosabb útvonala a 7316-os út, amely a badacsonyörsi településrészben indul, keresztülhalad Badacsonytomaj központján, majd Tapolca felé vezet tovább. További négy- és öt számjegyű utak a településen: a Badacsony lábánál, de a parti útnál kicsit magasabban húzódó, Badacsonytördemicre vezető 7341-es út (a „Római út”), a Káptalantótira vezető 7344-es út, a Badacsonytól északra Badacsonytördemic felé vezető 73 104-es út és a tomaji városközpont főutcájával egybeeső 73 143-as út.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Nemesgulács és Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon: Badacsonyörs (régen Kisörs) megállóhely, Badacsonytomaj vasútállomás és Badacsony megállóhely (régen Badacsony-Hableány).

Vízi úton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson és vitorlás kikötőn át közelíthető meg.

 
Kereszt a település központjában

Története

szerkesztés

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hoztak a hegytetőn egy vaskori településből származó leleteket, egy kelta település maradványait, de a rómaiak is termeszthettek itt szőlőt, a Badacsony oldalában az ő idejükben is számos ültetvény volt.

A középkorból kevés feljegyzés maradt fenn a községről, mert nem egyházi birtok volt. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj vezér volt, aki Szent István korában István király sógoraként 998-ban ajándékba kapta a területet Lesencetomajjal és Cserszegtomajjal együtt. A település a Tomaj nemzetség birtokában maradt egészen a nemzetség kihaltáig.

Első fennmaradt okleveles említése 1313-ból származik, Tomaj formában, de - mint II. Pál veszprémi püspök oklevelében olvasható - 1263-ban már remetekolostor állt e helyen.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből és halászatból éltek.

Pihenőhelyként a falu már a 18. században ismertté vált, jó borát sokan megkedvelték. Sorra épültek a pincék és a présházak. Hegykönyve és hegytörvényei is ismertek.[3] A pálos kolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós adott hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Iván kanonok járta be és tárta fel. Tanulmánya 1888-ban jelent meg az Archeológiai szemlében.

A Badacsonyi Bazaltbánya Rt.-t a Tószegi család és az Esterházy Hitbizomány hozta létre. 1903-as megnyitásával a település új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás. A Balaton északi partján megindult a vasúti közlekedés. 1909-től lóvasút is járt a településen.

Badacsonytomaj 1911. január 1-jén lett nagyközség Zala megye törvényhatósági döntése alapján. Ekkor meghirdették a jegyzői állást, amelyre Nemesgulácsi adóügyi jegyző jelentkezett, és február 15-én kinevezték jegyzőnek. Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, melynek ezután nyugalomba vonulásáig, 1923-ig a jegyzője volt. Ő a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is volt. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt egészen 2011-ig. 2014 szeptemberében az új városháza földszintjén emléktáblát helyeztek el Vajda Elek munkásságáról.[4]

Az első világháborúban sok badacsonytomaji férfi lelte halálát. A háború után az országot ért területvesztés során a kőbányák jelentős részének a határon túlra kerülésével a Badacsony hegy is veszélybe került. Herczeg Ferenc vezetésével komoly küzdelem folyt az akkori országgyűlésben a természeti értékek megmentéséért.

A bazaltkövet csillepályán szállították le a hegyről a Balaton-parton lévő zúzóüzembe. A csillepálya tartóállványának rezgése, rázkódása miatt a Templom-dombon 1344-ben épült Szent Imre-templom szentélye és falai megrepedtek, az épület veszélyessé vált. Helyette épült a hegy bazaltköveiből 1931-32-ben, Rott Nándor püspöksége alatt, Varga Sándor plébánossága idején, a Vallás alap finanszírozásával az akkor még Európában egyedülálló neoromán stílusú római katolikus Szent Imre-templom Fábián Gáspár tervei alapján.

A falu az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Az első szabad önkormányzati választások idején, 1990 szeptemberében a település első polgármesterének Káloczi Kálmánt választották meg, aki 2002-ig töltötte be ezt a funkciót.

A bazaltbányászat 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kálóczi Kálmán (MSZP)[5]
  • 1994–1998: Kálóczi Kálmán (Badacsonyőrsi Érdekvédelmi Egyesület)[6]
  • 1998–2002: Kálóczi Kálmán (független)[7]
  • 2002–2006: Krisztin N. László (független)[8]
  • 2006–2010: Krisztin N. László (független)[9]
  • 2010–2014: Krisztin N. László (független)[10]
  • 2014–2019: Krisztin-Németh László Illés (független)[11]
  • 2019–2024: Krisztin-Németh László Illés (független)[1]
  • 2024– :

Népessége

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2178
2186
2150
2240
1987
2144
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 2,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 7,4% (28,1% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

Badacsonytomaj központjában

szerkesztés
  • A neoromán stílusban, bazaltból épült római katolikus Szent Imre-templom
  • Az első és második világháború emlékművei

A Badacsony hegy oldalában

szerkesztés
  • A Szegedy Róza-ház múzeum; Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye.
  • A Kisfaludy Sándor présháza; a Kisfaludy-házban étterem működik több évtized óta.
  • Az Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza 1973 óta múzeum, a művész festményei és kortárs művészek időszakos kiállításai tekinthetőek meg benne.)
  • A Hertelendy-Békássy-kúria; a Szépkilátó Borozó található a házban. A kúria eredetileg hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Gábor (19001979) földbirtokos és neje, békási Békássy Klára (19011989) tulajdona volt. 2018. július 22-én avatták fel „A reformkor nagyjai Badacsonyban” szoborparkot a carrarai márványból faragott reformkori arcképcsarnokkal, mely Béres János Vajda Lajos-díjas zalaegerszegi szobrászművész alkotása. A 200 éves Hertelendy-Békássy-pince-villa parkját díszítik a mellszobrok. A portrésorozat dr. Kovács János zalaegerszegi gyógyszerész mecénási felkérésének gyümölcse.[13]
  • A Hertelendy-borozó; a Kisfaludy-ház étteremmel szemben működik. Nemesvitai Viosz Judit[14] helyi földbirtokosnő alapította, aki régi zalai család sarja volt; ő adta a hegy legmagasabb pontján álló borozónak ükanyja, egyházasbüki Dervarics Ákos táblabíróné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Rozália (18221850) nevét.

Badacsonyörs településrészen

szerkesztés
  • Folly Arborétum
  • Páduai Szent Antal-kápolna
  • Nagy Boldogasszony-kápolna
  • Varga családi borászat és borkombinát

Hajdani híres lakói születési évük sorrendjében

szerkesztés
  1. a b Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kalmár 1995, 28–32.
  4. Vöröskeresztes egyletek és katonaápoltak a Balatonnál, Balatoni füzetek, 2008. Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Zalavármegye ismertetője - 1935 - Sopron - Székely ny., 1935 301-452old.djvu - nagyKAR. Nagykar.hu - Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
  5. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  7. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  9. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  10. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  11. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. Badacsonytomaj Helységnévtár
  13. ZAOL.HU - Hamarosan felavatják Béres János – 2018. 07. 15. 08:00. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  14. Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.)
  • Kalmár László: Badacsonytomaj története, 1995

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés