Baden bei Wien

alsó-ausztriai fürdőváros

Baden bei Wien osztrák város, Alsó-Ausztria Badeni járásának székhelye. 2022 januárjában 25 783 lakója volt. Baden Bécs déli előkelő elővárosa és a kaszinójáról, gyógyvizéről ismert. Badent gyakran nevezik még Biedermeier városnak (németül Biedermeierstadt) is. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2]

Világörökség logo.png  Az Európa nagy fürdővárosai
világörökségi helyszín része
Baden bei Wien
Baden főtere a Szentháromságoszloppal és a városházával
Baden főtere a Szentháromságoszloppal és a városházával
Baden bei Wien címere
Baden bei Wien címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang város
Járás Badeni járás
Polgármester Stefan Szirucsek
Irányítószám 2500
Körzethívószám 02252
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség26 286 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Legmagasabb pont230 m
Terület26,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baden bei Wien (Ausztria)
Baden bei Wien
Baden bei Wien
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 00′ 27″, k. h. 16° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 27″, k. h. 16° 14′ 04″
Baden bei Wien weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden bei Wien témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
1812. július 26-i tűzvész ábrázolása
Városi Színház épülete
A Casino Baden épülete
Mozart-szentély a Kurparkban
Central Hotel egykori épülete
Osztrák Déli vasút mai és egykori állomás épülete
Josef Lanner és Johann Strauss emlékműve a Kurparkban

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Baden bei Wien a Badeni járásban

Baden bei Wien a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence délnyugati peremén, a Schwechat folyó mentén. Területének 28,5%-a erdő, 21,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település (Baden) tartozik, részei Haidhof-Siedlung, Haidhofteich, Lorenzteich és Kiebitzmühle.

A város Bécstől 26 km-re délre fekszik a B210 és B212-es főutak mentén. A várostól keletre halad el az A2-es autópálya. A várost érinti az Osztrák Déli Vasút, valamint a Baden – Bécsi Opera között közlekedő elővárosi vasút, a Wiener Lokalbahn.

A környező önkormányzatok: északra Pfaffstätten, északkeletre Traiskirchen, keletre Oberwaltersdorf és Tattendorf, délkeletre Teesdorf, délre Sooß, Bad Vöslau és Kottingbrunn, nyugatra Alland, északnyugatra Heiligenkreuz.

TörténeteSzerkesztés

Melegvizű, kénes forrásait már a rómaiak is felfedezték. A Claudius római császár idején (Kr. u. 41–54) itt alapított település az Aquae (magyarul: fürdők) nevet kapta, ami mutatja, hogy már akkor is jelentős szerepet töltött be a gyógyfürdő. 869-ben a várost Padunként említik. A városi címet 1480-ban kapta. 1488-ban Aragóniai Beatrix magyar királyné ide érkezett, hogy meddőségét gyógyíttassa.

A törökök Bécs 1529-es, majd 1683-as ostroma során elpusztították a várost. 1713-ban a pestis, majd 1714-ben egy nagy tűzvész volt jelentős esemény a település életében.

I. Ferenc osztrák császár 17961834 között minden nyarat Badenben töltött és felépíttette nyári rezidenciáját. Az 1782-ben, II. József által kiadott türelmi rendelet a bécsi és alsó-ausztriai zsidókat is érintette, egyben elősegítette, hogy fontos gyógyüdülővé váljon. Nyaranta a felsőbb osztályok kedvelt üdülőhelye lett Baden, amit erősített az 1867-es, zsidóknak nyújtott egyenlő állampolgárság intézkedése is.

Az 1812-es nagy tűzvész után a várost átépítették. Az új biedermeier stílusnak megfelelően tette le névjegyét Joseph Kornhäusel tervező. 1842. május 5-én megnyílt az osztrák Déli vasút vasútvonal első szakasza, egyben a vasútállomás létesült a városban.

1850-ben egyesült Leesdorf és Gutenbrunn településekkel, amit 1912-ben Weikersdorf községgel való összeolvadás követett.

1916-ban a Weilburg kastélyban kapott helyet a k. u. k. Hadseregfőparancsnokság. Ez a lépés viszont nehezítette a hadvezetés munkáját, lassította a hadműveleti intézkedéseket, és hamarosan bizonyos elszakadás jelei mutatkoztak a hadszíntéren harcoló hadsereg és felső vezetése között.[3] A I. Károly osztrák császár által irányított hadseregfőparancsnokság 1918 novemberéig maradt itt.

Az 1926-os badeni egyezmény értelmében Magyarország a m. kir. honvédség iratanyagát visszakapta, de maradtak az ország területén közös alakulatoknak iratai, amelyek levéltári kezelésbe kerültek.[3]

A Badeni Kaszinó (Casino Baden) 1934-es megnyitásával a legfontosabb fürdővárosa lett Ausztriának.

Az 1945. április 2-án végrehajtott bombázások során megsemmisült számos épület, így a Weilburg kastélynak is csak homlokzata maradt meg. 1945-től 1955-ig Baden a szovjet megszállási övezet, a KGB délkelet-európai főhadiszállása és a szovjet katonai azonnalítélő hadbíróság székhelye is volt Ausztriában. A megszállás idején a Vörös Hadsereg katonái fosztogattak, de történt nemi erőszak és gyilkosságok is. A Nikoladonivillában (Schimmergasse 17.) tartottak fogva foglyokat és deportáltak a Szovjetunióba. Tíz magyar volt abból a 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945–55 között tartó megszállása idején.[4]

1965 után a teljes turisztikai infrastruktúra és a város megújult, visszanyerte régi rangját és az egyik legfontosabb gyógyfürdőhellyé vált Ausztriában.

A belváros utcáit sétálóutcákká alakították át.

NépességeSzerkesztés

A Baden bei Wien-i önkormányzat területén 2022 januárjában 25 783 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 82,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,6% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 62,7%-a római katolikusnak, 8,3% evangélikusnak, 3,6% ortodoxnak, 4% mohamedánnak, 16,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (85,2%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (1,6%), a magyarok (1,5%) és a törökök (1,3%) alkották.[5]

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

A város fejlődésének alapját a forró kénes források adták. A legrégebbi kénforrása a Casino épülete alatt található. Ma a vizet tizennégy forrás biztosítja, amelyek a legtöbb ként tartalmazzák Ausztriában. A termák mellett kedvezőek a település légköri viszonyai és tiszta levegője.

A városképet a biedermeier stílus uralja. A 19. század elejétől beindult gazdasági fejlődés mind a turizmusra épült. Baden 1994-től tagja az osztrák Történelmi Kisvárosok Szövetségének (Kleine historische Städte).

A badeni színházi élet jellemzői az operett-előadások. Télen az előadásra a városi színházban került sor (épült: 19081909-ben, tervező: ifj. Ferdinand Fellner és Fellner & Helmer iroda), a nyár folyamán pedig a Badner Arena 1906-ban emelt épületében (tervező: Rudolf Krausz).

A Városi Könyvtárat 194041-ben alapították. 1959-ben költözött mai helyére. Az Weikersdorf városrészben lévő fiókkönyvtár 1964-ben nyílt meg.

A város két jelentősebb parkkal rendelkezik. A Fürdő park (Kurpark) a belváros mellett található és 52 hektáros területén nyári koncerteket szoktak rendezni. A történeti kertet számtalan művész és hős szobra ékesíti, de van itt egy kút, egy templom és egy nosztalgikus park kávézó is. A kert néhány féltrópusi növénynek is otthont ad. A nála kisebb, nyolchektáros Doblhoffpark Baden egyik legkedveltebb területe, több mint 600 féle rózsával, több mint 30 ezer rózsafával 175 virágágyon. A rózsák júniusban és októberben virágzanak.[6]

A sétálóutca és Fő tér érintésével a kaszinóig tartó területen minden évben karácsonyi vásárt rendeznek.

MúzeumokSzerkesztés

  • Arnulf-Rainer-Museum
  • Beethovenhaus
  • Haus der Kunst (Művészetek háza)
  • Kaiser-Franz-Josef-Museum (elsősorban néprajzi tárgyak és történeti kézműves termékek)
  • Puppenmuseum (babamúzeum)
  • Rollettmuseum

Különleges építményekSzerkesztés

  • Badeni akvadukt: épült 18701872 között Bécs és környékének vízellátására.
  • Scharfeneck várrom: a 15. századból
  • Bürgerspital (középkori közkórház)
  • Rauheneck várrom: 2,5 km-re nyugatra a városközponttól
  • Rauhenstein várrom: Schwechattól északkeletre egy sziklaormon magasodó 12. századi várrom.
  • Kaiserhaus: 18. században épült a császár számára a Fő téren, 2013-tól a Habsburgok életét bemutató múzeum kapott itt helyet.
  • Szent István-plébániatemplom: a 12. században említik először.
  • Sauerhof: eredetileg rezidenciának épült épület, majd később hotel.
  • Leesdorf kastély: a 12. században már említést tesznek itt egy épületről, ma iskola
  • Weikersdorf kastély: középkori eredetű, ma reneszánsz kastélyszálló
  • Zsinagóga: épült 1872–73-ben, 1938 nyarán belülről kifosztották, de az épület megmenekült, ma is őrzi eredeti funkcióját, mellette zenei és kulturális központ is lett.

Már lebontott/megsemmisült épületekSzerkesztés

  • Central-Hotel
  • Sanatorium Gutenbrunn
  • Weilburg kastély: Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg 1820-ban kezdett a Weilburg kastély építésébe, amely 1823-ban készült el. A főherceg családjával együtt ideköltözött. 1916–1918 között Cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság épülete, 1945-ben bombatalálat érte, majd 1964-ben elbontották megmaradt főhomlokzatát, ma már csak a főpárkány címere emlékeztet rá egykori helyén.

Híres emberekSzerkesztés

Itt születettSzerkesztés

Itt halt megSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. aug. 10.)
  3. a b Dr. Lenkefi Ferenc: II. fondfőcsoport: Területi hatóságok, alakulatok. In szerk. dr. Szijj Jolán: Fond- és állagjegyzék: A Hadtörténelmi Levéltár őrzésében lévő katonai iratok. Budapest: (kiadó nélkül). 1997. ISBN 963 85827 5 8  
  4. „Eltussolni a kivégzéseket” - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?
  5. -30604 - Baden Statistik Austria
  6. Baden Bécs közelében. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Baden (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.