Badija
Badija (olaszul: Badia) egy sziget Horvátországban, Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében, a Korčulai-szigetcsoport (Korčulansko otočje) egyik legnagyobb szigete.
| Badija | |
 | |
| A badijai ferences kolostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| megye | Dubrovnik-Neretva megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Szigetcsoport | Korčula |
| Terület | 0,971 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 75 m |
| Legmagasabb pont | 75 |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Badija
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 42° 57′, k. h. 17° 10′Koordináták: é. sz. 42° 57′, k. h. 17° 10′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Badija témájú médiaállományokat. | |
Leírása szerkesztés
Badija szigete Korčula városának kikötőjétől 20 percnyi hajóútra keletre található. Korčula szigetének partjaitól mindössze 180 méterre fekszik a Pelješi-csatorna keleti részén. Területe nem éri el az egy négyzetkilométert. A déli oldalon hosszú, homokos strandja van. Ugyancsak a déli oldalon található a sziget legjelentősebb épületegyüttese, a ferences kolostor.
Története szerkesztés
A szigetet 1368-ban említik először „Scolenum sancti Petri” néven. 1392-ben boszniai ferencesek lakták. A szigetet a kolostorról nevezték el Badijának (latin: abbatia = apátság), amelyet a 15. és 16. század fordulóján építettek. A templom reneszánsz alkotás, míg a monumentális kolostort korčulai mesterek építették. A kolostor különféle átalakításokon ment keresztül. 1909-ben bővítették, ekkor nyitották meg a gimnáziumot. mely 1924 óta nyilvános intézmény. Ez volt az egyik legelismertebb ilyen jellegű iskola Európában. Az általános iskolával rendelkező árvaházat 1922-ben nyitották meg. A szigeten 1927 óta van áram. A második világháború után a jugoszláv kommunista hatóságok kiűzték a ferenceseket a szigetről. A Horvát Népköztársaság kormányának 1949. december 12-i elnökségi határozatával kisajátították a hadseregnek otthont adó kolostort, amely börtön lett. 1956-ban Badija sportközponttá és üdülőhellyé alakult, a templomból pedig élelmiszerraktár lett.
2003-ban a Horvát Köztársaság kormánya visszaadta az épületeket jogos tulajdonosának, a zárai székhelyű Szent Jeromos ferences tartománynak. Két évvel később a zárai ferencesek 99 évre átengedték a kolostort a hercegovinai ferences tartománynak. A badijai kolostort és templomot a vallási és kulturális értékeinek több mint 60 éves elhanyagolása és megsemmisítése után most fokozatosan helyreállítják.
Hagyományosan minden évben augusztus 2-án (az Angyalok Királynője, az Irgalmas Szűzanya, horvátul Porcijunkula ünnepén) kerül sor az irgalmasság menetére, ahol Korčula, Orebić, Lumbarda és más korculai települések, valamint Peljesac zarándokai érkeznek csónakjaikkal és hajóikkal, hogy megünnepeljék a sziget védőszentjét a boldogságos Szűz Máriát.
A sziget legmagasabb pontján áll a Szent Katalin templom, mely a kolostor templomával egy időben épült.
Növény- és állatvilág szerkesztés
A szigeten uralkodó növényközösségek sűrű macchia-, fenyő-, ciprus- és olajfaerdők. Badiján európai dámvadak élnek.
Turizmus szerkesztés
A sziget körül egy 4 km hosszú tengerparti sétány található. Nyáron taxihajók kötik össze a Korcula városában található taxihajó kikötővel. Több öblében vonzó búvárhelyek találhatók. A móló közelében van egy étterem, amely nyáron tart nyitva.
Források szerkesztés
Hrvatska enciklopedija – Badija (horvátul)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Badija című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
