Bajna (Magyarország)

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében

Bajna község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Bajna
Bajna címere
Bajna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállás község
Polgármester Pallagi Tibor (független)[1]
Irányítószám 2525
Körzethívószám 33 (447)
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1867 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″
Bajna (Komárom-Esztergom vármegye)
Bajna
Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bajna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A település a Gerecse keleti szélén fekszik Budapesttől nyugati irányban körülbelül 45 kilométerre, az Esztergomot és Tatabányát összekötő képzeletbeli vonalnak majdnem pontosan a közepénél.

Központjának északnyugati részén északkelet-délnyugati irányban áthalad a Tát-Tatabánya közti 1119-es út, amelybe itt torkollik bele a Zsámbéktól Szomoron át idáig húzódó 1105-ös. Szintén a község területén ér véget a Nyergesújfalutól idáig vezető 1125-ös út, és itt indul az Epölön és Máriahalomon át Únyig tartó 1122-es.

A legközelebbi települések: Epöl 3,5, Nagysáp 5, Szomor és Gyermely 9-9, Héreg 10, Bajót 10, Tarján, Tát és Tokod egyaránt 14-14, Nyergesújfalu és Lábatlan pedig 15-15 kilométerre.

Története szerkesztés

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

A település a 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zoárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került.

1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és testvérét, Pétert hamis pénzveréssel vádolták meg, s miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Zsigmond király uralkodásának vége felé a falu már a bajnai Both család birtoka volt, amely innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. 1885–1891 között a templom kereszthajóval és két mellékhajóval bővült Simor János esztergomi érsek jóvoltából, aki korábban itt szolgált. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1888-ban visszaállították a plébániát is, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult. Simor János építtette az iskolát is.

A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) templomának helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban Sárás elpusztult települést is említik.

Bajnát azonban mindenekelőtt az ún. Sándor–Metternich-kastély tette ismertté, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Pallagi Béla (független)[3]
  • 1994-1998: Pallagi Béla (független)[4]
  • 1998-2002: Pallagi Béla (FKgP)[5]
  • 2002-2006: Kalmár Zoltánné (független)[6]
  • 2006-2010: Pallagi Tibor (független)[7]
  • 2010-2014: Pallagi Tibor (független)[8]
  • 2014-2019: Pallagi Tibor (független)[9]
  • 2019-től: Pallagi Tibor (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1937
1937
1856
1861
1863
1867
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Légifotók a kastélyról szerkesztés

Híres személyek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. Bajna Helységnévtár

Források szerkesztés

  • 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
  • Tóth Krisztina: Bajna; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.