Bajna (Magyarország)

magyarországi község Komárom-Esztergom megyében

Bajna község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. A megye egyik legnagyobb faluja.

Bajna
Bajna látképe.JPG
Bajna címere
Bajna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállás község
Polgármester Pallagi Tibor (független)[1]
Irányítószám 2525
Körzethívószám 33 (447)
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1856 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bajna (Magyarország)
Bajna
Bajna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″
Bajna (Komárom-Esztergom megye)
Bajna
Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bajna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település Budapesttől nyugati irányban körülbelül 45 kilométerre fekszik, az Esztergomot és Tatabányát összekötő képzeletbeli vonalnak majdnem pontosan a közepénél, a Gerecse keleti szélén.

Központjának északnyugati részén áthalad északkelet-délnyugati irányban a Tát-Tatabánya közti 1119-es út, amibe itt torkollik bele a Zsámbéktól Szomoron át idáig húzódó 1105-ös út. Szintén a község területén ér véget a Nyergesújfalutól idáig húzódó 1125-ös út, valamint itt indul az Epölön és Máriahalomon át Únyig tartó 1122-es út.

A legközelebbi települések: Epöl 3,5, Nagysáp 5, Szomor és Gyermely 9-9, Héreg 10, Bajót 10-10, Tarján, Tát és Tokod egyaránt 14-14, Nyergesújfalu és Lábatlan pedig 15-15 kilométerre.

TörténeteSzerkesztés

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Pallagi Béla (független)[3]
  • 1994-1998: Pallagi Béla (független)[4]
  • 1998-2002: Pallagi Béla (FKgP)[5]
  • 2002-2006: Kalmár Zoltánné (független)[6]
  • 2006-2010: Pallagi Tibor (független)[7]
  • 2010-2014: Pallagi Tibor (független)[8]
  • 2014-2019: Pallagi Tibor (független)[9]
  • 2019-től: Pallagi Tibor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

Légifotók a kastélyrólSzerkesztés

Híres személyekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. Bajna Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
  • Száz magyar falu könyvesháza: Bajna

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.