Főmenü megnyitása

Bakonygyirót (németül: Jierot, Gerisdorf[3]) község a Bakony északi szélén. Győr-Moson-Sopron megye részeként a Pannonhalmi járáshoz tartozik, ahova 2002-ben csatolták át Veszprém megyétől, lakossági kérésre.

Bakonygyirót
Bakonygyirót, Béke főtér.jpg
Bakonygyirót címere
Bakonygyirót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásPannonhalmi
Jogállás község
Polgármester Léhner Dezső Mátyás[1]
Irányítószám 8433
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség139 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség19,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonygyirót (Magyarország)
Bakonygyirót
Bakonygyirót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 48′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 48′ 20″
Bakonygyirót (Győr-Moson-Sopron megye)
Bakonygyirót
Bakonygyirót
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Bakonygyirót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonygyirót témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A község Győrtől 32 kilométerre található, a 82-es főúttól mintegy 2 kilométerre nyugatra, Romándtól 2 kilométerre délre. Közúti megközelítését ez utóbbi településről, a 832-es főútból kiágazó és Bakonyszentlászlón át Bakonyszentkirályig vezető (a 82-es főúttal ezen a szakaszon nagyjából párhuzamosan haladó, végül abba torkolló) 83 107-es út teszi lehetővé.

A településen keresztülhalad a MÁV 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonala, melynek a község szélén megállóhelye is van. A közlekedés ezzel együtt javarészt a Volánbusz által üzemeltetett autóbuszokkal bonyolódik le, melyek átlagosan kétóránként, műszakváltásonként sűrűbben érintik a falut.

Története és mai életeSzerkesztés

Első ismert írásos említése 1237-ből való, Gyrolt formában. Neve a Gerald személynév német alakjából származik. Területe a 13. századtól a 18. századig cseszneki várhoz tartozott. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. századtól új birtokosai, az Esterházy család tagjai kezdték újból benépesíteni, elsősorban német telepesekkel. Neve 1909-ig, más adat szerint 1913-ig Gyirót volt, a Bakony előtag csak ezt követően került a községnévbe.

A település a Győrből Veszprémbe vezető régi út mentén alakult ki. Az eredeti falu nem a jelenlegi helyén, hanem a Bakony-ér partján terült el; 1570-ben vált lakatlan hellyé. Az Esterházy család 1714-ben kezdeményezte a község újratelepítését idehozott német telepesekkel. A lakosság túlnyomó részének még 1914-ben is a német volt az anyanyelve. Az itt élők fával kereskedtek, fuvarozást vállaltak. 1904-ben az egész falu leégett, s utána épült újjá. Abban az időben sokan kivándoroltak innen Amerikába. A második világháború helyi áldozatainak emlékkövét 1989-ben avatták fel. 1945 után a lakosság egy részét kitelepítették. Helyükre 19 felvidéki magyar családot hoztak. Ma már nincs különbség az emberek között. A falu teljesen elmagyarosodott, csak az idősebbek beszélik a sváb nyelvet.

 
Stáció a kálváriáról

A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. A szövetkezetet 1957-ben újjászervezték, előbb Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták. Két tantermes, két tanerős elemi iskoláját 1948-ban államosították, majd Veszprémvarsányhoz körzetesítették. Romándi kezdeményezésre 1998-ban az alsó tagozatos iskola Veszprémvarsányból átkerült Romándra. Az óvodát és az iskolát Romándon a két település közösen üzemelteti, illetve tartja fenn. A gyermekek ugyanakkor Bakonyszentlászlóra, illetve Veszprémvarsányba járnak a körzeti iskolákba. A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 19611962-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették 2003-ban, pedig felújították. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd burkolattal. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon).

Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Nagy részük oda is költözött. A háziorvos és a gyermekorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az üresen álló házak egy részét külföldi, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A falu életébe nem integrálódtak be. A megüresedett házakat tulajdonosaik nem adják el, hanem bízva jobb időkben, megtartják. Így a falu népessége egyre jobban fogy. Az ingatlanok állaga romlik. A falugondnokság szociális munkásokkal kiegészítve egész éven át gondozza a közterületeket, parkokat, utakat és a járdákat is rendben tartja, ott, ahol az idősek a maguk erejéből erre nem képesek.

A település életét a mezőgazdaság határozza meg. A városoktól, az iparterületektől távol levő település lakosságát nem tudta megtartani. Bakonygyirót lélekszáma 1949-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. Fő gazdasági egysége a Bakonykert Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft.: a cégnek a falu központjában 50 vagonos hűtőháza van, amit 1999-ben épített; főleg saját terményeit tárolja itt, de bérhűtést is vállal.

A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a bakonyszentlászlói körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől Románddal, Bakonypéterddel és Gic községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló képviselő-testületet választott. A rendszerváltás után is megmaradt a romándi körjegyzőségben a 2003. év végéig. Ekkor spontán népi kezdeményezésre 2004. január 1-jei kezdettel újra Bakonyszentlászlóval és Fenyőfővel alkot körjegyzőséget. A lakosság és a települési önkormányzat kérésére a 47/2001. (VI. 18.) számú országgyűlési határozattal csatolták át 2002. október 20-án Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyébe.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Léhner Dezső (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Léhner Dezső Mátyás[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 5,4% németnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 6,8% (35,8% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom: Bakonygyirót 1716-ban római katolikus temploma barokk kori, műemlékvédelem alatt álló középkori szentéllyel, amely a Szent István-i alapítású egyházközségének féltett kincse. Pfeiffer János kanonok műveiben többször foglalkozott a templommal. Kálváriája a falu déli végén, a temetőben található. Plébániájuk a környéken a legrégebbi.
  • A pincesor az Öreghegy oldalában található. A régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája. Régebben külterületi lakott hely volt a Pincesor, amely kiránduló és szórakozóhelye volt idősnek, fiatalnak. Ma már csak két ember lakik ott. Központilag védett pincék is találhatók, de az egész terület helyi védettség alatt áll. Ennek ellenére található itt, modernkedő új építésű pince.

ForrásSzerkesztés

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső írása

KépgalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Bakonygyirót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013. augusztus 15.)
  4. Bakonygyirót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bakonygyirót Helységnévtár

További információkSzerkesztés