Bakonyoszlop

magyar település

Bakonyoszlop (németül: Oßlipp) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Bakonyoszlop
Bakonyoszlop légifotója
Bakonyoszlop légifotója
Bakonyoszlop címere
Bakonyoszlop címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállás község
Polgármester Wolf Ferenc (független)[1]
Irányítószám 8418
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség420 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonyoszlop (Magyarország)
Bakonyoszlop
Bakonyoszlop
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 17° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 17° 55′ 30″
Bakonyoszlop (Veszprém megye)
Bakonyoszlop
Bakonyoszlop
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonyoszlop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyoszlop témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zirctől mintegy 10 kilométerre található, az Északi-Bakonyban, a Dudari-patak völgyében, hegyektől övezve. Főutcája a 8219-es út, amely Dudar keleti szélén ágazik ki a 8216-os közútból, annak 9. kilométere után, és Bakonyszentkirályig vezet, ahol a 82-es főútba torkollva ér véget, kevéssel a 35. kilométere előtt. Vasútvonal nem érinti a települést.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1392-ből való (Ozhlop), ekkor Csesznek várához tartozott. A név az 'oszlop' szó helynévi alkalmazása, de személynévi eredetű is lehet: egy középkori adat szerint 1250-ben egy férfit Szelemennek (gerenda) hívtak, fiát pedig Oszlopnak. 1913-ig viselte a település az Oszlop nevet.

A 15. század végén Szapolyai István birtokolta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, bár egyes részeit 1543-ban még lakták. Ezután majdnem két évszázadon át puszta, prédium. Cseszneket 1655-ben az Esterházyak szerezték meg. Az adománylevélben felsorolták Oszlop-pusztát is.

A falu helyét és határát hosszú lakatlansága idején benőtte az erdő. Az 1714-ben érkezett új telepesek hamarosan továbbálltak és 1719-ben katolikus vallású német ajkúak (sziléziaiak, osztrákok stb.) telepedtek le. Az erdő egy részét kiirtották, s ezzel két nyomásra való szántót szereztek. Az első szőlőt az 1770-es években telepítették, de nagyobb gyümölcsöseik már korábban is voltak. A lakosság egy része szénégetéssel és szerszámkészítéssel foglalkozott, amelyhez bőséges faanyagot nyújtottak az erdők. Fakészítményeiket a győri, veszprémi, pápai és komáromi vásárokon értékesítették.

A falu telepesei szabadmenetelű jobbágyok voltak, akiknek 1747-ben egyetlen terhük a robot volt, jogszolgáltató hatóságuk az Esterházy család cseszneki úriszéke. Római katolikus anyaegyháza 1746-ban létesült. Templomát ugyanekkor kezdték építeni. Iskolájában 1771-ben olvasást és írást oktatott a rektor. Esterházy Györgynek 903 holdja, két középbirtokosnak pedig 360 kataszteri hold földje volt a község határában 1935-ben.

A falunak 1785-ben 627, 1910-ben 1032, 1941-ben 1056, 1949-ben 953, 1968-ban pedig 876 lakosa volt. A 20. században – elsősorban az Esterházyak betelepítései következtében – a lélekszám növekedett, a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt azonban sokan kivándoroltak Amerikába a két világháború közötti időszakban. Szintén csökkentette a népességet a németek kitelepítése (194547) és az elvándorlás.

A lakosság nagyobb része 1968-ban a Jó Barátság Termelőszövetkezetben dolgozott. A fiatalok ugyanakkor a dudari szénbányában, a győri és a veszprémi ipari üzemekben kerestek munkát. Amíg 1910-ben mindössze 28-an dolgoztak a bányában, 1960-ban már 116-an. Ma közel kétszázan kelnek naponta útra a faluból. Az 1945 előtti években gyalog jártak a dudari szénbányába az oszlopiak, most bányászautóbuszok közlekednek a hat kilométeres útszakaszon.

Az állam 1951-ben villamosította a községet. Megindultak az autóbuszjáratok, Bakonyoszlop és Dudar között bekötőút épült. A volt Esterházy-kastélyban 1946 óta állami gondozott gyerekek élnek és tanulnak. A község feletti részen épült fel a megyei KISZ-bizottság vezetőképző tábora, ahol ma szakképző iskola működik. Klubkönyvtára, vegyesboltja, vendéglője van a községnek.

A községben nyolcholdas kultúrparkot létesítettek a lakók. 1964-ben mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A park teljes felújítása 1983-84-ben megtörtént. Az alábbiak vannak a területén: füves kispálya, körülötte vörös salakos atlétikai pálya: külön-külön magasugró és távolugró hely, gyermekjátszótér, tekepálya, teniszpálya és büfé. A kultúrparkban sok platán-, fenyő- és gesztenyefa díszlik. A park 150 éves tulipánfája 1964-ben száradt ki. A park alatt folydogál a Dudar-patak. Minden társadalmi ünnepséget itt rendeznek meg. A kultúrközpontot 450 ezer forint költséggel hozták létre 1964-ben. A jelenlegi épület átalakításával és bővítésével önkormányzat, orvosi rendelő és könyvtár kap helyet benne.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Czingiszer Ottó (független)[3]
  • 1994-1998: Czingiszer Ottó (független)[4]
  • 1998-2002: Ifj. Wolf Ferenc (független)[5]
  • 2002-2006: Ifj. Wolf Ferenc (független)[6]
  • 2006-2010: Ifj. Wolf Ferenc (független)[7]
  • 2010-2014: Ifj. Wolf Ferenc (független)[8]
  • 2014-2019: Wolf Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Wolf Ferenc (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85,8%-a magyarnak, 12,6% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 5,9%, evangélikus 1,4%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 8,2% (18,3% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Esterházy-kastély: barokk stílusú, 18. század közepe, ma a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nevelőotthona működik benne.[11]
  • Római katolikus templom: 1746-ból
  • Környékbeli kirándulóhelyek: Ördög-árok, Gizella-barlang.
  • 1926. május 19-én itt született Békefi Antal neves népzenekutató

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  9. Bakonyoszlop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. Bakonyoszlop Helységnévtár
  11. Eszterházy György Gyermekotthon

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyoszlop témájú médiaállományokat.