Főmenü megnyitása

Bakonyság község a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Bakonyság
Bakonyság címere
Bakonyság címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Kiss Lajos (független)[1]
Irányítószám 8557
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség44 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség5,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonyság (Magyarország)
Bakonyság
Bakonyság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 02″, k. h. 17° 39′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 02″, k. h. 17° 39′ 04″
Bakonyság (Veszprém megye)
Bakonyság
Bakonyság
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonyság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyság témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál, az Északi-Bakony északi lábánál, a megye északi részén fekszik. A megyeszékhely, Veszprém körülbelül 75 kilométerre, a legközelebbi város, Pápa mintegy 22 kilométerre található. A legközelebbi szomszéd település Bakonyszentiván.

MegközelítéseSzerkesztés

Zsákfalu, közúton csak a Pápát és 83-as főutat Gicen keresztül a 82-es főúttal összekötő 832-es főútból, Bakonyszentiván déli külterületén észak felé kiágazó, 83 119-es számú mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Bakony Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás körülbelül 6 kilométerre, Pápateszéren található (Pápateszér vasútállomás), a MÁV 13-as számú, Tatabánya–Pápa-vasútvonalán, de ezen 2007 óta szünetel a személyforgalom.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1332-ból származik. Ekkor nemesek lakták.

A 18. században a Meszlényi család birtoka volt.

NépességSzerkesztés

2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak vallotta magát.[3]

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 51,9%-a magyarnak, 7,7% németnek, 1,9% horvátnak mondta magát (42,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,2%, felekezeten kívüli 3,8% (51,9% nem nyilatkozott).[4]

NeveSzerkesztés

Neve a domb jelentésű ősi magyar szóból származik.

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 77,5%-a római katolikus, kb. 8%-a evangélikus és kb. 4%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 10,5%.[3]

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Veszprémi Főegyházmegye (érsekség) Pápai Főesperességének Pápai Kerületében lévő Pápateszéri plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent László király. Búcsúja június 27-én van.

Református egyházSzerkesztés

A Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) Pápai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyházSzerkesztés

A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Veszprémi Egyházmegyéjében lévő Bakonyszentlászlói Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus (Szent László király-) templom.
  • Kisdémi római katolikus kápolna: 1763-ban épült, barokk stílusban. Belsejében a fogadalmi kép 1773-ból származik. 1841-ben itt tartotta Kossuth Lajos az esküvőjét Meszlényi Teréziával.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b KSH
  4. Bakonyság Helységnévtár

További információkSzerkesztés