Bakonysárkány

	Bakonysárkány
	Községháza
; Bakonysárkány címere	; Bakonysárkány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	2861
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	963 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	68,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bakonysárkány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 26′ 48″, k. h. 18° 06′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 48″, k. h. 18° 06′ 07″
	Bakonysárkány Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Bakonysárkány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonysárkány (németül Schargan) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban található.

Fekvése szerkesztés

A község Komárom-Esztergom vármegye déli részén, Fejér vármegye határán helyezkedik el. Kisbértől 9 kilométerre délkeletre, Mórtól 12 kilométerre északnyugatra, a Bakony és a Vértes hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik.

Megközelítése szerkesztés

A község elérhető a 81-es főút mentén, Győr és Székesfehérvár felől egyaránt; a főút régi nyomvonala át is vezetett a település központján, de az 1960-as években végrehajtott korszerűsítése és nyomvonal-korrekciója óta már az út kelet felől elkerüli a belterületet. A régi nyomvonal Kisbér központjától továbbra is használatban maradt, 8207-es útszámozással, folytatása a központtól délre már csak önkormányzati út, illetve egy részét elbontották. Érinti a községet az Aka-Ácsteszér felé vezető 8227-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a településen a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, halad át amelynek egy állomása is van itt. Bakonysárkány vasútállomás a központ déli részén helyezkedik el, a 8227-es út vasúti keresztezésének déli oldalán.

Természeti adottságok szerkesztés

A település átlagosan 200 méteres tengerszint feletti magasságú dombhátakon, részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patakvölgyek a Concó- illetve a Gaja-patak felé. Komolyabb vízbázis hiánya miatt a vízellátás az 1980-as években megépített ivóvíz (táv) vezetékében biztosított. Benne tatabányai karsztvíz folyik. Felszínalkotó kőzetei között homokkő, agyagmárga, kavics és homok is elfordul. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Éghajlata nedves kontinentális terület, mérsékelten hűvös és a mérsékelten száraz változata jellemzi. Évi középhőmérséklete 9,6 °C, az éves csapadékátlaga 650 milliméter. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.

Története szerkesztés

A római katolikus templom

A település valószínűleg a rómaiak korában is létezett, mert a Arrabonát-Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén volt megtalálható. Sárkány faluról az első nem hiteles adatot egy 1247-es oklevélben találhatjuk meg. Eszerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. 1287-ben a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.A vevő Bechend comes veje volt.

1193-tól említik, Csókakő várához tartozó birtok volt. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.

Adó-főkönyv részlet

A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely dülő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Innen ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely dülő helyén keresendő. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona. II. Ulászló 1508-ban Kanozsai Györgynek ajándékozta.

Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták. Ez rövidebb hosszabb megszakításokkal 1686-ig tartott.

1692-ben megalakult az új nemesi vármegye. Újjászerveződött Fejér vármegye közigazgatása. A község, mely a középkorban többször Komárom vármegye része volt 1950-ig végleg Fejér vármegyéhez került.

A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta. {Moson} Magyaróvári számadótiszt volt.) Ő is még lakatlan területként kapta meg. A falu élete s Hochburg család által végrehajtott német betelepítéssel kezdte meg újra az életét.

A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került a jelenlegi helyére. Ekkor már állt a mai falu közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő. (Wágner ház) E köré épültek fel a telepesek kis házai. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapították meg az első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték el építeni, amit 1807-ben szenteltek fel.

A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes épülete.^[3]

Közelmúltja és jelene szerkesztés

A faluház

1860-ban megépült az Újszőny (Komárom) – Székesfehérvár vasútvonal. Ez segítette Sárkány fejlődését. 1897-ben épült fel a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban az új tanácsháza épült fel. Felújításként, az akkori jogszabályok miatt. 1874-ben újabb iskola épült fel a régi helyén. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amit 1929-ben építettek meg. A mai napig többször korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dűlőnevek utalnak. A vasút könnyűvé tette a fa elszállítását, ezzel fellendítve az egyébként szegény falut. A friss nemességű Vértesy család birtokába került 350 kh termőföld, az akkor már felparcellázott báró Biske föld jó része, viszont a falusi parasztgazdák kezébe került. Az 1890-es száraz évek jó néhány gazda tönkremenéséhez járultak hozzá. Az árverések után szinte minden családból kivándoroltak Amerikába. A 20. század elején sokan visszatértek és a megszerzett vagyonukból új életet kezdtek.

A község neve elé 1902-től fűzték a Bakony szót. A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult. Így az Oltáregylet, az Önkéntes Tüzoltó Egylet, és a Katolikus Legény Egylet. A német nemzetiségűek összetartozás tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbund-ot. A második világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a szlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidék-ről kitelepített családokat telepítettek le. A mezőgazdaság átszervezésével itt is létrejött a termelőszövetkezet.

1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. A település népessége 1949-től 1970-ig nőtt. Majd a hetvenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egyidőben, több százan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma. A község lakossága elöregedett. A szinte egyforma távolságra lévő városok elszívó hatása érvényesül a mai napig. (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom.) Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelőszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.

A helyi egészségcentrumban gondoskodnak a lakosság ellátásáról (háziorvos, védőnő, gyógyszertár).

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990-1994: Nochta János (független)^[4]
1994-1998: Weilandits István (független)^[5]
1998-2002: Weilandits István (független)^[6]
2002-2006: Weilandits István (független)^[7]
2006-2010: Weilandits István (független)^[8]
2010-2014: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)^[9]
2014-2019: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)^[10]
2019-től: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)^[1]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1012	991	956	988	962	963
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 8,2% németnek, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,9%, református 6,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (25,2% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei szerkesztés

római katolikus templom

(műemlék jellegű) Tervezője, építője ismeretlen. Felavatását Neiszer József végezte el 1807-ben. A templom felújítását 1954-ben végezték el. A belső felújítás során kerültek fel a jelenleg is látható freskók (1950-1953), alkotójuk Jeges Ernő. A "szentév" (1975) tiszteletére cserélték ki a templomtorony borítását.

"Wágner ház"

A hagyomány szerint, ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő, hajóvontatók fogatai.

Különösen szép az udvari árkádsora, szobái mennyezeteinek megoldása, boltíves pincéje. Az árkádsora mára már nem egységes. Ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvodának használja. A szakszerűtlen beépítések következtében az eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két kaput az 1970-es években lebontották, mert annyira megromlott a vaskapuk állapota, hogy életveszélyessé váltak. Helyi monda szerint a pincéből több kilométeres alagutat ástak, hogy az itt tartózkodó bakonyi betyárok el tudjanak szökni az őket üldöző csendőrök elől. ˙(Vö.: kisbéri Pokol csárda)

a környező erdőségek

A települést erdőségek veszik körül. Ezzel lehetőséget teremtenének az erre járóknak a túrázáshoz.

a falu beépítettsége

Jellegzetes a "sváb" falu beépítése. Az udvart keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor "erődszerűen" veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon , főleg az ablakok feletti részen díszítették.

rendezvények
- Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál, évente márciusban,
- nemzetiségi találkozók májusban,
- „Sárkányi őrület” futóverseny minden év szeptemberében.
- Falunap és Búcsú minden év augusztus 20-án
- Bakonysárkányi Ördöglakat Találkozó

Híres emberek szerkesztés

Itt született Halmos Antal repülőmérnök, közgazdász, író, blogger

Testvértelepülések szerkesztés

Bogya, Szlovákia Bolgárom, Szlovákia Komandó, Románia

Képtár szerkesztés

Napközi otthonos óvoda
Második világháborús emlék
Felújított porta
Élelmiszerbolt
A második világháborúban elesett katonák elhagyatott sírjai
Park (részlet)

Hivatkozások szerkesztés

↑ ^a ^b Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ A bakonysárkányi németek története bővebben a Gyökereink című könyvben tekinthető meg
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bakonysárkány Helységnévtár

Irodalom szerkesztés

Bakonysárkány község története (Bakonysárkány községi Tanács VB. 1960 ?) (kézirat)
Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1988-2000 (kézirat),
Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat.

Magyarország-portál
Földrajzportál

[19önkvál-1] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)

[fa9a12777e7dd3b88ec1370af8c8a9374c666f00-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] A bakonysárkányi németek története bővebben a Gyökereink című könyvben tekinthető meg

[90önkvál-4] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[94önkvál-5] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)

[98önkvál-6] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)

[02önkvál-7] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2021. február 6.)

[06önkvál-8] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)

[10önkvál-9] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)

[14önkvál-10] Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)

[11] Bakonysárkány Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]