Balánbánya
Balánbánya (románul Bălan, németül Kupferbergwerk) város Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
| Balánbánya (Bălan, Kupferbergwerk) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Balánbánya | ||
| Polgármester | Iojiban Gheorghe[1] | ||
| Irányítószám | 535200 | ||
| Körzethívószám | +40 x66[2] | ||
| SIRUTA-kód | 83464 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5414 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
| Magyar lakosság | 1623 (30%, 2021)[4] | ||
| Népsűrűség | 2 323,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 760–840 m | ||
| Terület | 2,33 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 25° 48′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 25° 48′ 36″ | |||
 | |||
| Balánbánya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balánbánya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Neve szerkesztés
Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán-havasról kapta. A román bălan szó szőkét jelent.
Fekvése szerkesztés
Hargita megye északkeleti szélén helyezkedik el, 13 km-re a csíkszentdomokosi útkereszteződéstől, a 125-ös országúton, körülbelül egyenlő távolságra Csíkszeredától és Gyergyószentmiklóstól (42 km). A Keleti-Kárpátok központi részén, a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok között, az Olt völgyében fekszik, a folyó áthalad a városon. A tengerszinttől számítva 760–840 m magasan található.
Története szerkesztés
Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-óta város. Nicolae Ceaușescu az 1950-es években rohamléptekkel iparosította a várost. Ezrével telepített be a városban épült új lakótelepekbe főleg a Kárpátokon túlról románokat, megváltoztatva a település etnikai összetételét. Míg 1910-ben 402-en lakták (385 székely, 5 román), 1966-ban már 4646 lakója volt, melyből 2507 volt székely/magyar, de már 2110 román is volt. 1977-ben már 12161-en lakták a várost, 3949 székely/magyar és 8190 román. 2002-ben 7902 lakosából 5121 román, 2703 magyar, 54 cigány és 1 német volt. A 2011-es népszámlálás idejére további jelentős népességcsökkenést könyvelhetett el a város, főként a románajkúak hagyták el tömegesen a települést, a román-magyar számarány tovább közeledett egymáshoz (62-38%). 2011-ben hosszú idők óta először magyar nemzetiségű polgármestert választottak a balánbányaiak.
Népesség szerkesztés
Gazdaság szerkesztés
Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. 2006-ban a bányát bezárták.
Látnivalók szerkesztés
- Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel Nepomuki Szent János tiszteletére. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
- A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
- A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
- Határában található az Olt forrása.
- Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs A Székelyföld leírásában így jellemez: „a Székely Svájc”.
- A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A polgármesteri hivatal honlapja
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
.svg){kind=small}