Főmenü megnyitása

Balásfalvi Kiss Miklós (Kecskemét, 1820. december 10.Kecskemét, 1879. december 15.) országgyűlési képviselő, honvéd százados, Jász-Kun főkapitány, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja.

Kiss Miklós
Igazmondó 1870. 189. l.
Igazmondó 1870. 189. l.
Született 1820. december 10.
Kecskemét magyar
Elhunyt 1879. december 15. (59 évesen)
Kecskemét magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása országgyűlési képviselő,
honvéd százados,
főkapitány,
főispán
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Középiskoláit és a jogot szülővárosában az református főiskolában 1839-ben végezte és 1841-ben az ügyvédi oklevelet is megszerezte. Iskolái elvégzése után megyei szolgálatba lépett és pár évig itt működött különféle állásokban. 1848. július 17-én a kecskeméti vásártérre gyülekező 55 lovas között jelentkezett nemzetőri szolgálatra, ahol a lovas nemzetőrök hadnagyaként vonult táborba. Az Óbecse körüli harcokban még mint nemzetőr vett részt, majd tényleges katonai szolgálatot vállalt a reguláris honvédalakulatokban. 1848. október 15-étől már honvéd hadnagy és Fackh József ezredes dandárparancsnok segédtisztje. Gyorsan haladt előre a katonai ranglétrán. 1848. november 29-étől főhadnagy, 2 hónap múlva 1849. januárban százados, június 9-étől pedig főszázados a 16. Károlyi-huszárezredben.

A szabadságharc leverése után visszavonultan élt családja körében és birtokán gazdálkodott. Kiváló sportember volt. Különösen kitűnt a lovaglásban és vadászatban. A társas érintkezésben jó kedélyével köztisztelet és közbecsülés tárgya lett.

1854-ben megnősült, elvevén Sárközy Emiliát. 1861-ben Kecskemét városa megválasztotta országgyűlési képviselőnek. 1865-ben, 1869. és 1872-ben is őt választja meg a város első kerülete, melyet, mint a balközéppárt híve, képviselt 1873-ig az országgyűlésen; ekkor I. Ferenc József kinevezte a Jász-Kun kerület főkapitányává, mely tisztséget utolsóként töltötte be. 1875-ben Dáni Ferenc elhalálozásával Kecskemét város főispánjává nevezték ki, majd 1877-ben az újjászervezett Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye főispánjává is. Mint főispán tagja lévén a főrendiháznak, ott a jegyzői tisztséget töltötte be. Mint hitbuzgó s előkelő református vallású, az alsó-baranya-bácsi egyházmegye segédgondnokává is megválasztják. Mindeközben 1867-68-ban a pesti honvédegyletnek is tagja.

CsaládjaSzerkesztés

Felesége nádasdi Sárközy Emília (1826-1888), akitől egy fia született: balásfalvi Kiss Aladár (1859-1921) ezredes. A kecskeméti református temetőben van nyughelye.


Elődje:
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja
1876. augusztus 17.1879. december 15.
 
Utódja:
gr. Batthyány József

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége,
  • A balásfalvi Kiss család családfája