Főmenü megnyitása

Balásfy Tamás

pécsi és váci püspök, író

Balásfy Tamás (Kolozsvár, 1580. december 3.Pozsony, 1625. március 10.) Pécs 50. püspöke.[1]

Balásfy Tamás
Vác, majd Pécs püspöke
Született 1580. december 3.
Kolozsvár
Elhunyt 1625. március 10. (44 évesen)
Pozsony
Nemzetiség magyar
Püspökségi ideje
1621. október 11. – 1622. szeptember 29.
(Vác)
Püspökségi ideje
1622. szeptember 29. – 1625. március 10.
(Pécs)
Előző püspök
Következő püspök
Dallos Miklós
Felsőtáli Dávid Pál

ÉleteSzerkesztés

Erdélyi unitárius nemesi családból származott. Iskoláit szülővárosában, Bécsben (1602) és Rómában végezte.[1] 1604 táján hazatért. Pappá szenteltetve, 1607-től 1617-ig győri őrkanonok volt és 1611-ben jelen volt a nagyszombati zsinaton; 1613. augusztus 21-én boszniai címzetes püspökké nevezteték ki, és egyúttal a szalavári apátságot és a kapornoki prépostságot nyerte.[1] 1618-ban pozsonyi prépost, 1621-ben váci, 1622-ben pécsi püspök lett.[1]

Pázmány Péter irodalmi küzdelmeinek legtevékenyebb résztvevője volt. Sokoldalú műveltségével, a történettudományokban való jártasságával és vitatkozói ügyességével tekintélyre tett szert, de lobbanékony természete gyakran erőszakos tettekben nyilvánult meg.

Az irodalom terére Pázmány vezette: amikor 1614-ben Rómába utazott, két röpiratának sajtó alá adására kérte föl. Balásfy az egyiket a maga ajánló levelével és egy függelékkel toldotta meg. 1616-ban két terjedelmes munkát és egy kisebb röpiratot tett közzé Pázmány védelmére, akinek ellenfeleit szenvedélyesen támadta. A komoly fejtegetéseket elmés ötletekkel és szójátékokkal élénkítette, de a csúfolódástól, szitkozódástól sem idegenkedett.

MunkáiSzerkesztés

  • Dedicatio thesium ad Joann. Kutasium. Strigon. Archiepiscopum. Viennae, 1601.
  • Csepregi iskola. Pozsony, 1616. (Újra kiadva: Eger, 1775.)
  • Epinicia Benedicto Nagi. Posonii. 1616. (Névtelenül.)
  • Echo christiana et catholica. (Pozsony), 1616. (Névtelenül.)
  • De fidelitate subditorum. Viennae, 1620. (II. Ferdinand császárnak ajánlva. Újra nyomatott: Coloniae Agrippinae, 1621.)
  • Apologia pro clero et aliis catholicis Hungarjae, sive refutatio libelli cui titulus; Querela Hungariae… Viennae, 1620.
  • Repetitio castigationis. U. ott. 1620.
  • Castigatio libelli Calvinistici, cui titulus: Machiavellizatio. Argentorati (Bécs), 1620.
  • Christiana responsio ad libellum Calvinisticum Alberti Molnár. U. ott, 1621.
  • Bethleniani Novisoliensis articuli XXV. (mely egyenesen Balásfy ellen volt intézve) refutatio. U. ott, 1621.
  • Magyarország mostani állapotjáról… (Bécs), 1621. (Piringer és Thewrewk újra kiadták Pozsonyban 1838-ban.) Sajtó alá adta 1614. nov. Pázmány Péternek: Az igazságnak győzedelme cz. munkáját, melyhez Alvinczi Péterhez irt saját levelét csatolta (64–96. l.)

Istvánffy Miklós életrajzát is megirta versben, melyet Kollár, Lambeciushoz irt Commentárjaihoz csatolva kiadott; megjelent még az Istvánffy Historiája 1767. kiadásában is.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 65. o. ISBN 978-963-06-7919-0


Előde:
Dallos Miklós
Pécsi püspök
1622–1625
Utóda:
Felsőtáli Dávid Pál