Balásfy Tamás

(1580–1625) pécsi és váci püspök, író, politikus, országgyűlési követ

Balásfy Tamás (Kolozsvár, 1580. december 3.Pozsony, 1625. március 10.) Pécs 50. püspöke.[1]

Balásfy Tamás
Vác, majd Pécs püspöke
Született1580. december 3.
Kolozsvár
Elhunyt1625. március 10. (44 évesen)
Pozsony
Nemzetiségmagyar
Felekezetlatin rítusú katolikus egyház
Püspökségi ideje
1621. október 11. – 1622. szeptember 29.
(Vác)
Püspökségi ideje
1622. szeptember 29. – 1625. március 10.
(Pécs)
Előző püspök
Következő püspök
Dallos Miklós
Felsőtáli Dávid Pál

Erdélyi unitárius nemesi családból származott. Iskoláit szülővárosában, Bécsben (1602) és Rómában végezte.[1] 1604 táján hazatért. Pappá szenteltetve, 1607-től 1617-ig győri őrkanonok volt és 1611-ben jelen volt a nagyszombati zsinaton; 1613. augusztus 21-én boszniai címzetes püspökké nevezteték ki, és egyúttal a szalavári apátságot és a kapornoki prépostságot nyerte.[1] 1618-ban pozsonyi prépost, 1621-ben váci, 1622-ben pécsi püspök lett.[1]

Pázmány Péter irodalmi küzdelmeinek legtevékenyebb résztvevője volt. Sokoldalú műveltségével, a történettudományokban való jártasságával és vitatkozói ügyességével tekintélyre tett szert, de lobbanékony természete gyakran erőszakos tettekben nyilvánult meg.

Az irodalom terére Pázmány vezette: amikor 1614-ben Rómába utazott, két röpiratának sajtó alá adására kérte föl. Balásfy az egyiket a maga ajánló levelével és egy függelékkel toldotta meg. 1616-ban két terjedelmes munkát és egy kisebb röpiratot tett közzé Pázmány védelmére, akinek ellenfeleit szenvedélyesen támadta. A komoly fejtegetéseket elmés ötletekkel és szójátékokkal élénkítette, de a csúfolódástól, szitkozódástól sem idegenkedett.

  • Dedicatio thesium ad Joann. Kutasium. Strigon. Archiepiscopum. Viennae, 1601
  • Csepregi iskola. Pozsony, 1616 (újra kiadva: Eger, 1775)
  • Epinicia Benedicto Nagi. Posonii. 1616 (névtelenül)
  • Echo christiana et catholica (Pozsony), 1616 (névtelenül)
  • De fidelitate subditorum. Viennae, 1620 (II. Ferdinand császárnak ajánlva. Újra nyomatott: Coloniae Agrippinae, 1621)
  • Apologia pro clero et aliis catholicis Hungarjae, sive refutatio libelli cui titulus; Querela Hungariae… Viennae, 1620
  • Repetitio castigationis. Uo. 1620
  • Castigatio libelli Calvinistici, cui titulus: Machiavellizatio. Argentorati (Bécs), 1620
  • Christiana responsio ad libellum Calvinisticum Alberti Molnár. Uo. 1621
  • Bethleniani Novisoliensis articuli XXV. (mely egyenesen Balásfy ellen volt intézve) refutatio. Uo. 1621
  • Magyarország mostani állapotjáról… (Bécs), 1621 (Piringer és Thewrewk újra kiadták Pozsonyban 1838-ban.) Sajtó alá adta 1614. nov. Pázmány Péternek: Az igazságnak győzedelme c. munkáját, amelyhez Alvinczi Péterhez irt saját levelét csatolta (64–96. l.)

Istvánffy Miklós életrajzát is megirta versben, melyet Kollár, Lambeciushoz irt Commentárjaihoz csatolva kiadott; megjelent még az Istvánffy Historiája 1767. kiadásában is.

További információk

szerkesztés
  • Szabó Ignác: Balásfi Tamás élete és munkái; Buschmann Ny., Bp., 1897
  1. a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 65. o. ISBN 978-963-06-7919-0


Előde:
Dallos Miklós
Pécsi püspök
1622–1625
Utóda:
Felsőtáli Dávid Pál