Balástya

magyarországi község Csongrád-Csanád megyében

Balástya község Csongrád-Csanád megyében, a Kisteleki járásban.

Balástya
Balástyai templom.JPG
Balástya címere
Balástya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállás község
Polgármester Ujvári László (független)[1]
Irányítószám 6764
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség3422 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület110 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balástya (Magyarország)
Balástya
Balástya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 20″, k. h. 20° 00′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 20″, k. h. 20° 00′ 49″
Balástya (Csongrád-Csanád megye)
Balástya
Balástya
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Balástya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balástya témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Csongrád-Csanád megye középső részén, Szegedtől északnyugatra fekvő település. A környező települések közül Kistelek 6, Ópusztaszer 18, Szeged pedig 27,5 kilométer távolságra található.

Szomszédai észak felől Kistelek, északkelet felől Ópusztaszer, kelet felől Dóc, délkelet felől Sándorfalva, dél felől Szatymaz és Zsombó, délnyugat felől Forráskút, nyugat felől Csólyospálos, északnyugat felől pedig Kömpöc és Csengele.

MegközelítéseSzerkesztés

Az 5-ös főút keresztülhalad a településen, így Budapest-Kecskemét és Szeged felől is ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala. Közigazgatási területén áthalad, központját nyugat felől elkerülve az M5-ös autópálya is, amelynek csomópontja is van itt. A sztráda lehajtójától az 5422-es úton lehet bejutni a településre, ugyanez az út köti össze Balástyát Forráskúttal is. Szomszédai közül Csengelével az 5421-es, Dóccal a 4524-es út köti össze; érinti a határát még a Szatymaztól Forráskút felé vezető 5423-as út is.

TörténeteSzerkesztés

A település őse 1725-től tartozott Szegedhez, a hozzá tartozó tanyavilágot kapitányságokra osztották. 1891-ben Szeged-Felsőközpont néven települést alapítottak. A kialakult tanyaközpont közigazgatási feladatokat is ellátott, és rendelkezett parókiával, templommal, orvosi rendelővel iskolával, állatorvosi rendelővel, csendőrséggel, és az itt lakó gazdák által épített Katolikus Népházzal. A településmag fokozatosan fejlődött. Közel 100 évre volt szükség az önálló községi státusz eléréséhez. Balástya 1950-ben lett önálló község, amelyet Balástya, Gajgonya, Őszeszék Kapitányságokból és Fehértó Kapitányság nagy részéből alakítottak ki. A kialakulás és az átalakulás során a tanyák gazdaságilag, tulajdonilag és társadalmilag fokozatosan leváltak a városról. A térséget szórványtanyák jellemezték, amelyből a tanyás-falu fejlődött ki. Az önálló községgé válás óta a népesség folyamatosan csökken (1949 és 2005 között 6369 főről 3511 főre változott). Ennek ellenére Balástya azon települések közé tartozik, ahol markáns fejlődési folyamatok is érzékelhetők.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Rácz Ferenc (független)[3]
  • 1994-1998: Nagy Sándor (független)[4]
  • 1998-2002: Ujvári László (független)[5]
  • 2002-2006: Ujvári László (független)[6]
  • 2006-2010: Ujvári László (független)[7]
  • 2010-2014: Ujvári László (független)[8]
  • 2014-2019: Ujvári László (független)[9]
  • 2019-től: Ujvári László (független)[1]

NépességSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 0,3% németnek, 3,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 3,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (15,1% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  8. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Balástya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Balástya Helységnévtár

További információkSzerkesztés