Balázs Nándor

magyar fizikus, az MTA külső tagja

Balázs Nándor László (Budapest, 1926. július 7. – Setauket, New York állam, 2003. augusztus 16.[1]) magyar fizikus, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Balázs Nándor
Nandor Balazs 1966.jpg
Született 1926. július 7.
Budapest
Elhunyt 2003. augusztus 16. (77 évesen)
Setauket
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái

ÉletútjaSzerkesztés

Apja MÁV tisztviselő volt, akit érdekelt a latin nyelv és a matematika. Anyja vidám teremtés volt, az első világháború előtt Bécsben és Pozsonyban járt iskolába, a német irodalom érdekelte. Nagy könyvtáruk volt, apja azt mondta Nándornak: „Nyugodtan olvasson bármit, ami megtetszik, szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy lesznek könyvek, amiket még nem ért meg. Mutassa meg előtte nekem, én majd megmondom, érdemes-e elolvasnia.”[2]

Elemibe a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Kemény János volt a padtársa. Neumann János is ebbe az iskolába járt. Keményen megdolgoztatták őket.[3]

A pesti bencés gimnáziumba, a Szent Benedek Gimnáziumba járt 8 évig. Tanárait nagyra becsülte. Fiatal korában a francia irodalom érdekelte. 17 évesen a magyar írók közül Vörösmarty, Kosztolányi, Babits és Kemény Dezső volt rá legnagyobb hatással.[2] Egyetértve Teller Edével azt vallotta, hogy a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek nagy szerepe volt sok honfitársunk tudományos sikerében.[2]

1949 tavaszán, 22 évesen szökött ki Magyarországról. Amszterdamban doktorált 1951-ben statisztikus fizikából, ezután Schrödinger asszisztense lett az írországi Dublinban 1951–52-ben. Schrödinger küldte a princetoni Institute for Advanced Study intézetbe Einsteinhez dolgozni, ahol egy évet töltött. Onnan az Alabamai Egyetemre (1953–55), majd a Chicago Egyetemre (1955–59) került, majd vissza Princetonba (1959–61). Végül a Stony Brook Egyetemre került (a Staar interjú idején, 1997-ben, már 35 éve ott dolgozott).[1][3] Élete utolsó évtizedében a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium elméleti részlegének konzultánsa volt.[4]

Közeli barátságban és munkakapcsolatban állt Schrödingerrel, Dirac-kal, Chandrasekharral és Wigner Jenővel. Huzamosabban együtt dolgozott a Los Alamos Nemzeti Laboratórium elméleti osztályával főként relativitáselmélet, kozmológia és kvantuminformatika területén.[1]

Fizikával kapcsolatos munkáját mély szintű megértés, és a matematikai alapokkal kapcsolatos érdeklődés jellemezte sok területen, a magfizikától kezdve az információelméletig és a káoszig. Munkakapcsolatot tartott több magyar kollégájával (Lukács Béla, Zimányi József), leginkább a relativisztikus nehézion ütközések területén, ő szolgált közvetítőként Magyarország és a Stony Brook (a Relativisztikus Nehéziongyorsító, a RHIC (BNL) elméleti központja) között.[1]

A fizikán kívül érdekelte a vívás (tőrvívásban bajnok volt Magyarországon), a vitorlázás és a lovaglás.[1]

CikkeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d e Zafra–Berry–Belian–Voros: Nandor Balazs Archiválva 2005. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (kétoldalas PDF, angol)
  2. a b c Staar Gyula: Megszállottak Archiválva 2006. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Typotex, 1998
  3. a b Staar Gyula: Beszélgetés Balázs Nándor professzorral, Élet és Tudomány, 1997/45. és 46. szám (I. Egy úriember, aki fizikus Archiválva 2006. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, II. Virágok a fizika kertjében Archiválva 2006. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  4. Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. 4., bőv. kiadás, Akad. Kiadó, 2007. 15. o. ISBN 963 05 8387 9

További információkSzerkesztés