Balatonőszöd

Balatonőszöd község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Balatonőszöd
Balatonőszödi strand
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Antal János (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8637
Körzethívószám	84
Népesség
Teljes népesség	586 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	31,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonőszöd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 17° 48′ 06″46.806669444444, 17.801761111111
Balatonőszöd Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonőszöd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonőszöd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Somogy vármegye északi részén, a Külső-Somogyi dombvidék területén, a Balaton déli partjának közepén terül el. A szomszédos települések: keletről Balatonszárszó, nyugatról Balatonszemes, délkeletről Szólád, délnyugatról pedig Teleki.

Közvetlenül a 7-es főút mentén fekszik, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is. Területén áthalad M7-es autópálya 2005-ben átadott dél-balatoni szakasza is, amelynek saját csomópontja van Balatonőszödnél. A csomópont le- és felhajtó ágai a 6524-es útba torkollnak bele, amely út egy körforgalommal csatlakozik a 7-es főúthoz, a falutól keletre. A település központján a 6502-es út húzódik végig, összekötve azt Balatonszemessel is.

A település területén áthalad a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, de megállási pontja itt nincs a vasútnak: a két legközelebbi vasútállomás Balatonszemes vasútállomás a településtől bő 2 kilométerre nyugatra, és Balatonszárszó vasútállomás 4 kilométerre keletre.

A 7-es főúttól délre főleg családi lakóházak állnak, míg északra az úgynevezett üdülőövezet található. Parti sávja körülbelül 2 kilométer hosszú, ebből azonban csak alig több, mint 500 méter a szabad partrész. A település mély fekvésű. Az autópályáról is jól látható az a mintegy 20 hektárnyi – korábban mezőgazdaságilag művelt – terület, amely az utóbbi 10 évben víz alá került, számos víziállat új élőhelyévé válva. Az utóbbi években több új településrész alakult – főleg az üdülőövezetben –, beépülésük folyamatos.

A település szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.

Története

Balatonőszöd 560 fős somogyi település a Balaton déli partján, Balatonszárszó és Balatonszemes között.

A falu bő 900 éves múlttal büszkélkedhet, de a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 3000 évvel települtek ide emberek. A római korból származó és a népvándorláskori tárgyi emlékek is arra utalnak, hogy a hely alkalmas volt a letelepedésre.

Első ismert okleveles említése 1082-ből származik "praedium Euschud" alakban. 1229-ben már "villa Euseed" formában írtak róla, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A fentiek szerint a XI. században még majorság-szerű település lehetett Őszöd, a XIII. századra emelkedett falu rangjára.

Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékből tudjuk, hogy Őszöd egyházas hely volt, később is többször említették a karádi esperesség szóládi plébániájának filiájaként.

A falu 1541-42-ben török kézbe került, 1599-ig a tihanyi vár tartozékaként tartották nyilván. Egy török kincstári fejadólajstromban 6 házát jegyezték fel. A hódoltság megszűnését követően a falu lassan újra benépesült, de még 1715-ben is csak 4 házát írták össze a településnek. Valószínű, hogy Őszöd ekkor foglalta el a mai helyét, hiszen a török a mai temető környéki települést teljesen elpusztította.

Annak ellenére, hogy a falu túlnyomó része egyházi birtok volt, a reformációt követően sokan tértek át a protestáns hitre. A református gyülekezetre vonatkozó első ismert adat 1623-ból származik. Egy 1749-es egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján a 198 lakos 24%-a volt katolikus, a többi református, illetve evangélikus.

Jelentős szerepet játszott a falu az ellenreformáció idején, az üldöztetések ellenére itt gyakorolhatták vallásukat a reformátusok. Ebben az időben a szomszédos településekről is ide jártak istentiszteletre a protestáns hívek. Köszönhető volt ez annak, hogy a templom és lelkészlakás a protestáns Vázsonyi család birtokán volt, és így nem vehették el vagy rombolhatták le, mint másutt.

Döntő fordulat volt a falu életében az 1807-es, amikor I. Ferenc császár a piarista rendnek adományozta az egyházi birtokokat. Innentől kezdve a Kegyes Tanítórend egészen 1945-ig meghatározó szerepet töltött be Őszöd életében. Egységes birtokszerkezetet hozott létre, birtokain korszerű gazdálkodási elveket vezetett be, a gabonatermesztés és állattenyésztés eredményei mellett kiváló minőségű borok születtek az uradalmi pincében, de foglalkoztak erdészettel, halászattal is.

Balaton-parti területeit 1929-től parcellázta fel a rend, itt alakult ki az őszödi fürdőtelep, és itt építtette fel kápolnáját 1935-ben a balatonőszödi fürdőegyesület.

Az 1945 utáni időszakban a település rövid ideig volt önálló, később a Balatonszemesi Községi Tanácshoz, majd a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott, egészen 1990-ig.

Az 1990 őszén megválasztott képviselő-testület döntését követően a falu önálló Polgármesteri Hivatalt hozott létre 1991 januárjától, és működtette 2008 decemberéig.

2009 január elsejével hozta létre a két település képviselő-testülete Balatonszemes Balatonőszöd Községek Körjegyzőségi Hivatalát. A körjegyzőség központja Balatonszemes, Balatonőszödön ügyfélszolgálati iroda működik. A település jelenleg nem tart fenn önálló intézményt, a nevelési és oktatási feladatokat Balatonszemessel közösen, intézményfenntartó társulás keretében oldja meg, az egészségügyi ellátást szintén közösen biztosítja a két település. Az egyéb önkormányzati feladatokat a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként látja el Balatonőszöd.

Balatonőszödön található az állam kormányüdülője, 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök itt mondta el a később kiszivárgott, majd hatalmas botrányt kiváltó őszödi beszédét.

Nevének eredete

A település neve valószínűleg az Ősz személynévből származtatható. Várkonyi Imre Somogy megye helységneveinek rendszere című munkájában azt valószínűsíti, hogy az ősz melléknévből származik, melyből -d képző hozzáadásával személynév alakult. A Balaton- előtagot 1914-ben kapta a község, a tó mellékére utalva.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Sziksz Elemér (független)
• 1994-1998: Sziksz Elemér (független)
• 1998-2002: Antal János (Fidesz)
• 2002-2006: Antal János (független)
• 2006-2010: Antal János (Fidesz)
• 2010-2014: Antal János (Fidesz-KDNP)
• 2014-2019: Antal János (Fidesz-KDNP)
• 2019-től: Antal János (Fidesz-KDNP)

Testvértelepülések

• 2008. november 19. óta Gyimesfelsőlok (Junca de Sus, Románia)

Kapcsolatfelvétel:    

• 2009. Deáki (Diakovce, Szlovákia)
• 2011. Csepe–Őszödfalva (Chepa, Ukrajna)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	507	500	502	565	677	586
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 17%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9% (22,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Közvetlen Balaton-parti szakasszal rendelkezik ugyan a falu, de jelenleg ennek több mint kétharmada zárt. A fennmaradó részen található a szabadstrand.
• Népi lakóházak: a Szabadság utcában több is megmaradt az eredeti formájában.
• Kormányüdülő.
• Református templom – Az eredeti templom 1788-ban épült, amely a mostaninál lényegesebb alacsonyabb, négyszögletes, náddal fedett, torony nélküli épület volt. Újjáépítésére 1845-47 között került sor, ekkor nyerte el mai formáját. Azóta többször felújították, de belső berendezésének nagy része még az eredeti.
• Római katolikus templom – Egy helyreállítás során előkerült falmaradványok arra utalnak, hogy középkori eredetű vagy középkori épület helyére épült. Mai formája a 18. században keletkezett, utolsó átalakítása 1891-95 között történt.
• Mária-kápolna (Fürdőtelepi kápolna) – 1935-ben épült, a Balatonőszödi Fürdőegyesület kezdeményezésére, Weichinger Károly tervei alapján. 2006 óta a kápolna környéke ad otthont a Nagyboldogasszony-napi búcsúnak. A kápolna elpusztult oltárképét – eredeti fényképfelvételek alapján – Szedleczky Rudolf ipar- és festőművész rekonstruálta.
• Zsidó temető – A Szabadság utca végén található, két részből áll. Az újabb kori az utcafronton, a feltételezhetően régebbi ettől hátrébb kb. 100–120 m-rel. Valószínűsíthető, hogy az Őszödön élő zsidó családokkal együtt néhány szemesi kereskedő család temetkezési helye is volt. Figyelemre méltó néhány 19. századi sírkő.
• Hősi emlékmű – Az emlékmű a II. világháború áldozatainak állít emléket, Mihály Sándor helyi kőfaragó alkotása.
• Nagy Imre-szobor – Kilár Imre Párizsban élő szobrászművész 1986-ban készült alkotása. 2002-ben adományozták tulajdonosai, Crespo - Lopez Margarita és férje Szakál Imre a Magyar Nemzetnek.
• Turul-szobor – A Faluház melletti park egyik dísze, Czigány Lajos helyi fafaragó alkotása.
• Szent Donát-emlékhely – Szedleczky Rudolf iparművész alkotása a szőlőhegyen található. A szentet szőlőfürttel és lopóval ábrázoló dombormű környéke a helyszíne a nyári bormustrának.
• Öreg-hegyi pihenő Bacchus-szoborral – 2011. augusztus 20-án avatták, kialakításának kezdeményezői a helyi szőlősgazdák voltak. A pihenő nevezetessége a tölgyfából faragott Bacchus-szobor, Czigány Lajos helyi fafaragó alkotása.
• Műemlék magtár – a 18. század második felében épült barokk stílusban, állapota leromlott. Megközelíthető a József Attila utcáról.
• Tiszttartói ház – A József Attila utcában található, a 19. században épült klasszicista stílusú épület. 1810 körül került a piaristák birtokába, ettől kezdve itt lakott a mindenkori uradalmi intéző. Jelenleg csak egy része lakott, állapota erősen leromlott.

Rendszeres programok a településen

• február vége : Bormustra
• június 25-i hétvége: Falunap
• július közepe: Amatőr kettes fogathajtó verseny
• július vége: Szent Donát-napi bormustra
• augusztus 15. Mária-napi búcsú a kápolnánál
• december 1-24. Balatonőszöd Élő Adventi Naptár
• Június 19.- Augusztus 25. Gyerek és Ifjúsági Szörftáborok a Balatonőszöd Surf Klub sportegyesület rendezésével

Itt születtek, itt éltek

• Kájel Endre (Balatonőszöd, 1881. május 28. - 1955) - református lelkész, a balatonendrédi vert csipke kifejlesztője és elterjesztője.

Források

• Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
• Stirling János: Balatonőszöd évszázadai, 1991
• www.balatonoszod.hu

További információk

• Balatonőszöd az Irány Magyarország! honlapján