Balatonföldvár

magyarországi város Somogy vármegyében

Balatonföldvár (németül: Földwahr) népszerű üdülőváros Somogy vármegyében, a Balaton déli partján, a Siófoki járásban, Budapesttől körülbelül 120 km-re délnyugatra és Siófoktól, a „Balaton fővárosától” mintegy 23 km -re délnyugatra. Balatonföldvár gyakran látogatott turisztikai célpont a magyarok és a külföldi vendégek (különösen a németek és az osztrákok) körében természeti szépségei (például a löszhegy és a nagy virágos parkok), továbbá történelmi örökségei (például a kelta ösvény, a régi kúriák és villák) miatt számtalan szabadidős lehetőséget, valamint számos vízi sportot (vitorlázás, szörfözés, horgászat, evezés stb.) és szárazföldi sportokat (strandröplabda, kerékpárutak, labdarúgás stb.) kínál.

Balatonföldvár
Balatonfoldvar logo.jpg
Balatonföldvár címere
Balatonföldvár címere
Balatonföldvár zászlaja
Balatonföldvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás város
Polgármester Holovits György Huba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8623
Körzethívószám 84
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2286 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség140,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonföldvár (Magyarország)
Balatonföldvár
Balatonföldvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″
Balatonföldvár (Somogy vármegye)
Balatonföldvár
Balatonföldvár
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonföldvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonföldvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ElnevezéseSzerkesztés

A földvár a késő vaskorban, a kelták megszállása idején épült. Ennek a szerkezetnek a jól megőrzött árkai és halmai jól láthatók a magasparton. A várost a helyiek általában Földvár néven emlegetik.

FekvéseSzerkesztés

A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik.

Elérhető az M7-es autópályán, a 7-es főúton, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon és a 6505-ös közútról Kőröshegyen bekanyarodva, a Dózsa György utcába is elérhető.

TörténeteSzerkesztés

 
Kikötő
 
Kikötőben naplemente
 
Este a mólón
 
Naplemente előtt
 
Aranyhíd
 
Szemben van a tihanyi félsziget
 
A téli balatonföldvári üres kikötő

Az i.e 4. század környékén a területet kelták telepítették be, akik felépítették a Balatonföldvár nevét adó nagy vaskori földvárot, melynek maradványai ma is láthatók. A Balaton környékét Kr.u. 180 körül megszállták a rómaiak, a helység pedig egy katonai úton helyezkedett el, amely Aquincumtól (a mai Budapest része) az olasz félszigetig vezetett. Ezt az utat a római Pannonia tartomány fontos útjának tekintették. Pannónia magába foglalja a mai Magyarország által elfoglalt területet a Dunától nyugatra (Dunántúl).

A Földvár elnevezés legkorábbi használata a 11. századi dokumentumokban jelent meg. A szó 1358-ban ismét megjelenik írott formában. A 14. és 15. században a mai Balatonföldvár területe többnyire legelőből állt. Joghatósági szempontból a tótól mintegy három kilométerre délre fekvő Kőröshegy településhez kapcsolódott.

A Kőröshegyet körülvevő teljes vidéket Széchényi György érsek vásárolta meg 1677-ben. A várost „Földvárpuszta” néven emlegették a Széchényi családhoz tartozó földeket rögzítő térképeken. A Széchényi háziorvos, Korányi Frigyes professzor először egy fürdőhely létrehozását javasolta Földvár térségében. Ezt a javaslatot elfogadva gróf Széchényi Imre 1894-ben szakaszokra osztotta a földet. Az építkezést Spur István, a Széchenyi uradalom mérnöke és Schilán József kertész szervezte. A földvári fürdőhelyet hivatalosan 1896-ban nyitották meg, és ugyanebben az évben kapta meg mai nevét, Balatonföldvárt. Több mint 40 nagy villát építettek a társadalom gazdag és befolyásos tagjainak, köztük az arisztokráciának, katonatiszteknek és politikusoknak.

Magyarország elvesztette az Adriai-partot az első világháború után, és újra felkeltette az érdeklődést a Balaton környéki fürdőhelyek, mint például Balatonföldvár iránt. Ennek eredményeként a város fejlődése folytatódott az első és a második világháború között. Ez idő alatt számos neves magyar élvezhette a város nyújtotta lehetőségeket. Ezek közé tartozott Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Németh László, Rákosi Jenő és Szidi, Kvassay Jenő, Szabó Lőrinc és Ránki György.

A második világháborút követően további fejlesztések történtek Balatonföldváron. 1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. Nagyobb léptékű fejlesztések történtek a tóval határos területek mentén. Szállodák, vállalati és magán üdülőhelyek, lakások, éttermek és üzletek épültek. Felállítottak egy szabadtéri színpadot, valamint egy kulturális központot és egy szabadtéri mozit. A korabeli ieológiának megfelelően 1976-ban épült a Hotel Festival, egy két nyolcemeletes blokkból álló betonhotel.

1985-ben Balatonföldvár nagyközség, majd 1992-ben pedig város lett.

Balatonföldvár legrégebbi ismert épülete a Földvári Csárda (Földvári fogadó). Ez a fogadó állítólag a 18. század közepétől a 19. század végéig létezett. A régi Földvári fogadót végül lebontották, és újat építettek a helyére. A Holovits család bérelte az épületet, kibővítette, végül modern éttermet és kis szállodát létesített.

 
A part

A balatonföldvári kertek kialakítását és kezelését később Jordanits Ilona kertész vette át. Erőfeszítései révén Balatonföldvár 1994-ben megnyerte a „Városok és falvak virágzásában” európai versenyt, 1995-ben pedig az „Entente Floral Europe” európai versenyt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Berkes László (független)[3]
  • 1994-1998: Berkes László (független)[4]
  • 1998-2002: Berkes László (független)[5]
  • 2002-2006: Bezeréti Katalin Éva (független)[6]
  • 2006-2010: Bezeréti Katalin (független)[7]
  • 2010-2014: Holovits Huba (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014-2019: Holovits György Huba (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Holovits György Huba (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,8%, evangélikus 3,6%, református 9,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 13,5% (32,8% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

Vaskori földvár maradványa (innen a település neve)Szerkesztés

A nagy kelta vaskori dombvár, amelyről Balatonföldvár nevet kapta, az i.e. 4. században épülhettek. Az erőd halmai és árkai többnyire jól megőrződtek, jól láthatóak a város magas partján.

Az erőd a levegőből nézve egyenlő szárú háromszög alakú, két oldala lényegesen hosszabb, mint a harmadik. A magas part és az alacsony part közötti szikla a Kemping utcával párhuzamosan természetes védőfalat képezett. Az erőd másik hosszú oldala hatalmas, ember alkotta dombokból és árkokból áll, amelyek több száz méterre futnak a nemzeti zászlótól (a Kelta Sétány és a Kilátó Köz sarka) nagyjából nyugatról keletre, egészen a másik oldalon lévő pontig. A dombok és árkok különösen jól láthatók a Petőfi utca felső végén, a Kelta Sétányi Kápolna mellett. A harmadik, rövidebb oldal a jelenlegi Kínai Üzlet helyétől a szirtig tart, megközelítőleg a Petőfi utca alsó végét. Sajnos az erőd alsó végét nem őrizték meg jól, és a halmok és árkok nagy része, amelyek még a 19. század végén láthatóak és térképeken voltak rögzítve, az épületek építése során megsemmisültek.

Petőfi utcaSzerkesztés

Több nevezetes épület található a Petőfi utcán, amelyet korábban Imre utcaként ismertek. Az első számon áll a korábban Rákosi Jenőé volt kúria, ami hosszú évekig a költők és írók találkozóhelye volt. A szomszédos, fából készült székelykaput Balatonföldvár kapta egyik testvérteleplésétől, Zetelakatól 1995-ben. 9. számon áll a „Kulpintyó”, Széchényi Zsigmond híres író és vadász egykori lakóhelye. A 11. számon volt Bajor Gizi neves színésznő villája, aki a Nemzeti Színház tagja volt. A város egyik útját és a közösségi házat nevezték el róla. A 13. számon áll a város egyik legjelentősebb épülete, tekintettel arra, hogy Korányi Frigyes professzoré volt, a Széchényi család orvosáé, akinek ötlete az volt, hogy Balatonföldvár területét fürdőhellyé alakítsa. Ez az épület neoromán stílusban épült.

KikötőSzerkesztés

A kikötőt 1905-ben nyitották meg, és ma is a Balaton egyik legnagyobb kikötője. Két ívelt stég védett kikötőt biztosít a jachtok, csónakok és hajók számára. A kikötő létrehozásához kotort anyagot mesterséges sziget építésére használták fel. Ezt a mesterséges szigetet Galamb-szigetnek hívják. A név a szárazföldről a szigetre átkelő kis hídon oszlopokra szerelt dekoratív galambokból származik. A szigeten számos nyárfa és gyalogút található, és itt található a helyi vitorlás klub.

A nyugati móló egy 102 m hosszú vasbeton híd.

Magyarország kommunista hatalomátvétele (1948) után a Galamb-sziget területe, a szálloda és a keleti móló elérhetetlenné vált a nagyközönség számára. Ez a terület a kommunista párt tagjainak volt fenntartva, akik nyári szabadságra érkeztek oda.

A kilencvenes évek elején bekövetkezett rendszerváltás után a hatóságok megnyitották ezt a területet a nyilvánosság előtt. A keleti móló azonban jelenleg sem elérhető a nyilvánosság számára.

Balatonföldvári kálváriaSzerkesztés

STATIO I STATIO II STATIO III STATIO IV STATIO V STATIO VI STATIO VII
             
             
STATIO VIII STATIO IX STATIO X STATIO XI STATIO XII STATIO XIII STATIO XIV
             
             
  • Római katolikus templom (tervezte Irsy László, 1944-ben szentelték) különlegesek színes üvegablakai
  • Kápolna – 1897-ben épült Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére
  • Közelében parkerdő
  • Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont

JelenlegSzerkesztés

Balatonföldvár fontos turisztikai célpont, nemcsak a magyarok, hanem más európai országok turistái számára is. Közel nyolcvan szálloda és magánkézben lévő apartman áll a látogatók rendelkezésére. A város infrastruktúrája korszerű, vízkezelő és szennyvízcsatorna, kábel-TV, vezeték nélküli szolgáltatás, jó utak, sétányok, parkok, orvosi szolgálat, éttermek, gyógyszertár és üzletek. A kulturális élet teljes, a római katolikus templomban, a szabadtéri színházban és más helyeken zenei előadásokat kínálnak. A várost gyakran használják konferenciák helyszínéül.

A városhoz kötődő személyiségekSzerkesztés

Testvérvárosai és partnervárosaiSzerkesztés

Földvárak együttműködése 2000Szerkesztés

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  9. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  10. Balatonföldvár Helységnévtár

További információkSzerkesztés