Főmenü megnyitása

Balatonfőkajár község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen, és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első ismert írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven említették.

Balatonfőkajár
Balatonfőkajár-felső vasútállomás (2014).jpg
Balatonfőkajár címere
Balatonfőkajár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállás község
Polgármester Forró Zsolt (független)[1]
Irányítószám 8164
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1300 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség58,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonfőkajár (Magyarország)
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 27″, k. h. 18° 12′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 27″, k. h. 18° 12′ 47″
Balatonfőkajár (Veszprém megye)
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonfőkajár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfőkajár témájú médiaállományokat.

A falura az I. és a II. világháború is súlyos csapást mért. A II. világháborúban itt haladt át a Margit-vonal. A település határában a németek katonai repülőteret hoztak létre, amely a háború után az oroszok kezébe került, mára viszont már csak sportrepülőtérként üzemel.

Balatonfőkajár legmagasabb pontján, a Somlyó-hegyen lévő, felhagyott kis kőfejtő ópaleozolos, 400 millió évnél idősebb kvarcfillitet tár fel, mely Magyarország egyik legidősebb, illetve a Dunántúl legidősebb, felszínen található kőzete, ezért geológiai alapszelvényt képez.

Szintén Balatonfőkajáron épül Magyarország első motorverseny-pályája, a Balaton Park Circuit, ami korábbi ígéretek szerint akár már 2017-re egy teljes turistaközponttá és szórakoztatócentrummá alakulhat, de az átadása késik.[3]

FekvéseSzerkesztés

Balatonfőkajár, ahogy a neve is utal rá, a Balaton fejénél fekszik, kb 4 kilométerre a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek. Ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét. A falutól keletre kiemelkedő magaslat a Somlyó. Természetvédelmi terület, ahonnan derült időben tisztán látható a Bakony hegyvonulata a nyugati irányban, valamint a sík Mezőföld kelet felé. Szomszédos települései Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág.

MegközelítéseSzerkesztés

A település közelében több, nagy forgalmú útvonal is húzódik (M7-es autópálya, 7-es, 71-es, 8-as főutak), de belterületét ezek mindegyike elkerüli. Központján kelet-nyugati irányban a Polgárdi és Balatonakarattya között húzódó 7205-ös út, észak-déli irányban pedig a Lepsénytől egészen Várpalota térségéig (Pétfürdőig) vezető 7207-es út halad végig.

Rendszeres autóbuszjárat köti össze a települést a megyeszékhellyel, de indulnak és érkeznek járatok Várpalotáról és Székesfehérvárról is.

A községnek két vasúti megállója van, ebből a 27-es számú Lepsény–Veszprém-vasútvonal Balatonfőkajár megállóhelyén 2007 tavaszán megszűnt a személyforgalom (de e vonalat teherszállítás céljából és mentesítő vonalként meghagyták). A másik megállóhely a falu északnyugati határában fekszik, a 29-es számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon, így Balatonfőkajárról viszonylag könnyen el lehet jutni vasúton a Balaton északi partjára, valamint a fővárosba is: az áthaladó személyvonatok mindegyike megáll az igencsak felújításra szoruló állomáson.

TörténeteSzerkesztés

Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül. III. Henrik német császár I. Endre ellen hadat viselve 1050-ben, a római utat felhasználva - térképén meglehetős pontossággal jelölte Kajár nevét. 1086-ból Villa Quiar formában említették. A falunak a legrégebbi idők óta két neve is volt, mégpedig két magyar eredetű neve: a hang szóból származó Hangony és a keált / kiált szóból képzett Kajár. Mindkettő egyformán "kiáltó"-t, "összehívó"-t jelent, ami egy ősi foglalkozás neve; viselőjének az volt a kötelessége, hogy a király, vagy a bírák ítéletét kihirdesse.[4]

Közel 100 évig Balatonfőkajár a Pannonhalmi Apátság birtoka volt. Már 1332-ből van arról adat, hogy egyházi hely. Az apátok kezdtek el a rómaiak után ismét szőlőt termeszteni a falu melletti domboldalon, ami a mai napig létező kincse a községnek. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, lakossága a környező mocsarakba menekült és magukkal vitték állataikat is. A vész elmúltával lecsapolták a mocsarat, és ennek a helyén építették fel új falujukat. A török hódoltságig folyamatosan cserélődtek a település gazdái, így hol mint egyházi birtok, hol mint világi uradalmi birtok szerepel az iratokban. A törökök nagy károkat okoztak: feldúlták, kifosztották a vidéket. Egy ideig Török Bálint tulajdona volt. Buda eleste után Ferdinándhoz került a falu, de közvetlenül Thury György várpalotai kapitány birtokolta. A törökök kivonulása után a Török, Batthyányi, Zichy nemesi családok, illetve a győri jezsuiták kezébe került a falu egy része. A jezsuiták részét 1773-ban a tanulmányi alaphoz csatolták, a többiek megtartották uradalmi részeiket a jobbágyfelszabadításig. Ekkortájt már a falut zömmel módos, református gazdák lakták. Az ő kezük munkáját, illetve adakozásaikat dicséri az 1794-ben késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenyűgöző látványt nyújt.[4]

Az 1800-as évek első felében a Batthyányak birtokrésze Felsőbüki Nagy Ferenc tulajdonába került, aki kastélyt is építtetett Balatonfőkajáron. Téglaégető üzeme pedig nem csak a helybélieket látta el építőanyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es évek elején a Veszprémi Püspökség szőlőbirtoka és a dézsmapince egy ajándékozási szerződéssel magánkézbe került, az új tulajdonos a már betegeskedő Felsőbüki Nagy Ferenc birtokát is megvásárolva a téglaégetőt is tovább üzemeltette még két évtizedig. A század hatvanas éveitől a falu lakossága megteremtette magának a társas élet színterét is: megalakult a református nőegylet és a legényegylet valamint a gazdakör, utóbbi egészen 1945-ig sikeresen működött. A községben működő 5, majd később 8 kisebb-nagyobb szatócsüzlet látta el a lakosságot a legszükségesebb portékákkal.

1873. december 17-én súlyos baleset zaklatta fel az itt élőket: 19 halász dolgozott egy hajón a Balatonon, amikor hajójuk jégtorlasz közé szorult, és egy kivétellel mindannyian meghaltak.

1944. december 8-ától mintegy másfél hónapon át, 1945. január 17-ig pincékben, odúkban, vagy a senki földjén éltek a helyi lakosok, itt haladt át ugyanis a Margit-vonal. A front elvonulása előtt összesen hétszer cserélt gazdát a falu, ekkor 181 polgári lakos halt meg. Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a hetedik helyen állt. A második világháborúban a Szeretetszövetség által alapított Bakó Judit árvaházat bombatalálat érte, és minden lakója életét vesztette. Kiss Ferencet, a Szeretetszövetség alapítóját annyira megrázta az eset, hogy elsőként építtette újjá az épületet. A mai napköziotthon falán emléktábla jelzi az egykori árvaház helyét.[5][6]

1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termelőszövetkezetben, részben a környező települések gyáraiban talált munkát. Az 1960-as évek dinamikus fejlődésének eredményeképpen új lakóházak épültek, 1972-ben a megalakult Törpevízmű-társulat jóvoltából kiépült a vízvezeték-rendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott Balatonfőkajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhető, hogy a már évek óta korszerűtlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi helyén a művelődési ház is. Az 1970-es évek végén és a '80-as évek elején bővítették és korszerűsítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. A községi könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár működteti.

A rendszerváltást követően 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezdődött a telefonhálózat kiépítése.

A földje folyamatosan vall arról, hogy mindig élt itt ember. Ős-kő-vas és bronzkori leletek, a római impérium, majd a középkor relikviái tanúsítják, hogy avarok, kelták, rómaiak, szlávok, germánok és morvák lakták.

Balatonfőkajár egykorSzerkesztés

 
A kriptasor az Ady Endre utcáról nyíló temetődomb alján

A település már az 1600-as évek közepén virágzó hely volt. Az évszázadok múlásával és a két világháború által okozott súlyos csapások által azonban több, ma már nem létező épület, nevezetesség vagy kastély sem található meg a faluban.

  • Szélmalom - az I. világháború végéig működött. Boros Gyula tulajdona volt. (Béke utca)
  • Galambház - szokatlanul nagy méreteivel hívta fel magára a figyelmet, amelyet a Háry család épített. Helyén ma lakóház van a Béke utcában.
  • Téglaégető üzem - kézi erővel gyártották a nyers téglát. Mai helye Alsó-Tekeres és Balatonvilágos határában
  • Kányai-rét - Kányai Ilonának, a nemes Kenessey család örökösének tulajdona volt, amelyet házhelyeknek kiparcelláztak (ma József Attila utca)
  • Árvaház - A II. világháborúban bombatalálat következtében megsemmisült
  • Kari-ház - Kary Jánosné református árvák nevelésére ajánlotta fel a házát. 1940-ben nyílt meg. Ma napköziotthonos óvoda
  • Natán-ház - Nathán nevű zsidó kereskedőcsalád háza és üzlete volt. Ma a TSZ-iroda áll a helyén
  • Zsidó templom - ma lakóház
  • Bástya (kőfal) - A Lepsény felé vezető közút egyik oldala másfél méterrel magasabban van, mint a közút másik oldala. Az omlást kőfallal védték ki. Ez a "bástya", ma az Ady Endre utca és Petőfi Sándor utca sarkán található.
  • Olajütő - régi olajmalom (ma lakóház a Vasvári Pál utcában)
  • Pálinkaház - egykori pálinkafőző
  • Mahër-ház, Polák-ház - hentesüzlet. Machertől egy Polák nevű zsidó vette meg, és folytatta a hentesmesterséget. Ma a Maher-domb viseli a nevét
  • Tolbuhin-pince - borospince, melyben Tolbuhin katonai marsall főhadiszállása volt a háború idején
  • Tűzoltószertár - az épület még áll, de nem funkciónál
  • Szárazmalom - lóvontatással működő malom
  • Régi katolikus templom - a háborúban megsemmisült. Helyén ma a Lévai István tér van.
  • Vásártér - lóvásártér volt, ma a Tüzép telepe.
  • Vitkai-ház - nagy kiterjedésű, s valamikor szépen gondozott díszkerttel. Az egyik szögletében salétromot főztek. Ma már csak a romjai láthatók a Vasvári Pál utca - Korinthus sarkán
  • Korinthus - zsellérek, napszámosok lakásai voltak. Ma a Dózsa György
  • Gőzmalom - ma az Arany János utca, helyén lakóház áll. Mellette volt a gépműhely, a TSZ gépjavító telepe.
  • Sörös-tó - kis kiterjedésű tó volt, de kiszáradt. Helye ma a Füle felé vezető út és a felső vasútállomás közötti terület.
  • Gecemáni kert (Vájog gödör) - innen hordták a sárga földet a téglavetéshez. Helye ma az alsó vasútállomás környékén lehetett
  • Kenderáztató - több kisebb tó, mai helyük a sportrepülőtér környéke

Balatonfőkajár maSzerkesztés

 
A felújított községháza esti kivilágításban

Napjainkban Balatonfőkajár 620 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma meghaladja az 1500 főt, de a nyári szezonban nagyjából ugyanennyi ember tölti itt a szabadságát. A református templom tetőszerkezetét felújították, a régi iskola épületéből pedig múzeumot alakítottak ki. A főteret szintén felújították, rendbe hozták, és több kulturális rendezvényt is tartanak itt. A falu szüreti mulatsága igazi turistacsalogató rendezvény, ilyenkor a falusi lányok, fiúk népviseleti ruhában, feldíszített lovasszekereken körbejárják a falut, a főbb kereszteződésekben tánccal, énekkel szórakoztatva a közönséget. A falu visszakapta az eredetileg is hozzátartozó Balaton partját ami Balatonakarattyától Balatonaligáig tart, így saját strandterülethez jutott. A balatoni településeket elkerülő úttal gyorsabbá vált a közlekedés Veszprém irányába, de a tervezők elfelejtkeztek a kerékpárútról a Balaton irányába, ami sajnos életveszélyessé teszi ezt a szakaszt a biciklivel, gyalogosan közlekedőknek.

RepülőtérSzerkesztés

A repülőteret a II. világháború ideje alatt építették német és magyar katonák, a település délkeleti felén. A háború ideje alatt katonai reptérként funkcionált, majd az oroszok elfoglalták és honvédelmi feladatokat láttak el. Miután a katonáknak már nem volt szükségük a repülőtérre az 1960-as években sportrepülőtérként üzemelt tovább. Azonban néhány évvel később, az M7-es autópálya építésére hivatkozva bezárták. Az autópálya megakadályozta a terület vízelvezetését, így a talaj meglehetősen vizenyős lett, alkalmatlanná téve a nagyobb repülőgépek le illetve felszállását.[7][8]

Ennek következtében a terület mezőgazdasági hasznosításra használták és a hangárban állattartást végeztek illetve itatókat építettek. 1998. január 1-jén azonban visszaszerezték és eredeti funkciójában üzemelt tovább. Felújították a hangárt és az előteret is, az üzemeltetést pedig a Balatonfőkajári Repülő Klub végzi. Két füves futópálya, egy 400x25 és egy 600x25 méteres került kialakításra. Jelenleg sárkányrepülők és kis, könnyűszerkezetű gépek használják a létesítményt.[8] A Balaton Park Circuit motorversenypálya tőszomszédságában lévő repülőtér a versenypálya elkészültére egy aszfaltcsíkot is kap majd, hogy nagyobb, többek között a versenyre érkező vendégek gépei is használni tudják.

Balaton Park CircuitSzerkesztés

 
Az épülő versenypálya irányítótornya és kiszolgáló épülete

A falu és a térség egyik legnagyobb nevezetessége a jelenleg épülőben lévő Balaton Park Circuit motorversenypálya. A Hungarian Motorsport Kft. által épített 4215 méter hosszú, 12-15 méter szélességű és 8 jobb illetve 10 bal kanyarból álló pálya az ígéretek szerint nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas lesz. A komplexum magántőkéből, hozzávetőlegesen 8,2 milliárd forintból épül fel.[9] A pálya területe löszös, belvizes talaj, amely nem volt alkalmas a mezőgazdasági művelésre. A több lépcsőben épülő létesítmény 2014-ben elkészül az irányítótorony, a boxutca, tribün, parkoló és kemping. Később éttermek és egyéb kiszolgáló helyiségek. A tervezők azt ígérték, hogy 2017-re egy 26 ezer négyzetméteres turistaközpontot hoznak létre, ezer férőhelyes parkolóval, bowling pályával, fitnesz termekkel, gyermekjátszótérrel és horgász-vitorlás centrummal. Az elképzelések szerint 500 embernek ad majd munkalehetőséget.[10]

A pálya elnöke az izraeli származású, ötszörös magyar bajnok formulaautó-versenyző Chanoch Nissany aki üzlettársával együtt elkötelezett arra, hogy maradandót alkosson a magyar motorsport számára.[11]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Forró Zsolt (független)
Korábban

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,6% németnek, 1,8% cigánynak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 21,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 18% (23,4% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
  • Helytörténeti múzeum
  • Eixner-kereszt (1886)
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű (1993)
  • II. világháborús szovjet sírkert és emlékmű a hősi halottak emlékére (1946)
  • Sportrepülőtér
  • Szőlődomb (Somlyó)
  • Karika hegy, eredeti pincesorral
  • A szőlődombon és a falu határában még ma is látható tank, illetve lövészárkok
  • Feind Borház, kiváló minőségű és többszörösen díjnyertes borairól híres, melynek alapját balatonfőkajári és balatonaligai ültetvényeken szüretelték.

Geológiai nevezetességSzerkesztés

 
400 millió éves kőzet, a kvarcfillit a Somlyó hegyen

Balatonfőkajár nyugati határában található egy régi kőfejtő nyoma, a település legmagasabb pontja. Az itt található kvarcfillit kőzet a Dunántúl legrégebbi, 400 millió évesnél idősebb kőzete, amely a felszínre került. A kőzet színe zöldes-barnás, javarészt muszkovitból áll, melyet párhuzamosan (palásan) elhelyezkedő kvarcerek és lencsék szakítanak meg. De fellelhető még albit, klorit, agyagásványok, dolomit és sziderit is. A könnyen szétmorzsolható anyag érdekessége, hogy olyan mikroásványok is megtalálhatóak a kőzetben, mint az anatáz, apatit, cirkon, gránát és turmalin.[13]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Solti György nemzetközileg is elismert karmester és zongoraművész édesapja Stern Móric 1878-ben Balatonfőkajáron született. Solti György maga is többször járt a településen: fát ültetett a Lévai István téren, ahova emléktáblát is állíttatott, illetve meglátogatta nagyszülei, Stern Salamon és Stern Fanni és Lipót nevű nagybátyja sírját is a zsidó temetőben.[14] A karmester 1969-ben a BBC riporterének, John Drummondnak így nyilatkozott családi hátteréről: „Szerény körülmények között élő zsidó családból származom. Apai felmenőim pékek voltak, nem volt sok közük a zenéhez. Viszont 1939-ben, amikor már az Operaház tagja voltam, életbe lépett az első zsidótörvény, melynek értelmében közszolgálati poszton (így az Operában) csak abban az esetben dolgozhattak zsidók, ha bizonyítani tudták, [hogy] családjuk több mint 50 éve Magyarországon él. Úgyhogy el kellett kezdenünk kutatni. Apám pedig bizonyítani tudta, hogy családja Balatonfőkajáron, ebben a kis faluban élt nagyjából 1560 óta. Tehát sokkal régebben, mint Hitler úr családja Németországban. Ennyit a családi háttérről. Ahogy mondtam, édesapám ebből a kis faluból származott, ahol a felmenői egyrészt mezőgazdasággal foglalkoztak másrészt pékek voltak évszázadokon keresztül.”[15] A halála előtt nem sokkal megjelent, Soltiról című memoárkötetében azt írta, hogy amikor Balatonfőkajáron, a faluvégi dombról végigtekintett a napfényben szikrázó tavon, hatvan év után először érezte úgy, hogy valahová tartozik.[16]
  • Kosztolányi Dezső Édes Anna című lélektani regényének címszereplője (vagyis Édes Anna) Balatonfőkajáron született.[17]

TestvérfaluSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Balatonfőkajár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Molnár Zoltán, Zsótér Indi Dániel: „Majd Mészáros megveszi. Az összes Balaton-part az övé”. 24.hu, 2017. december 15. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15.)
  4. a b Novothny Ottó: Balatonfőkajár története. Balatonfőkajár honlapja. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  5. Országos Református Szeretetszövetség - Dr. Géra Eleonóra történész-levéltáros előadása. [2009. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  6. 25.4 Emléktábla (Béke u. 1., Napköziotthonos Óvoda falán). Felirata: "Ott a helyem, Jézus mellett....". Itt állt a "BAKÓ JUDIT" Református Árvaház.. [2013. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  7. Repülőterek. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  8. a b A balatonfőkajári repülőtér története. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  9. Új versenypálya Magyarországon. Totalbike, 2013. június 18. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  10. Novothny Ottó: Jó hír az autósport szerelmeseinek: versenypálya épül a Balatonnál. Veol, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  11. Borbás Bálint: Egy pálya a Balaton közelében - Balaton Park Circuit, álomból valóság. P1Race.hu, 2013. június 22. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  12. Balatonfőkajár Helységnévtár
  13. Nagy Mónika: Somlyó-hegy, kvarcfillit-feltárás, Balatonfőkajár, Bakony és Balaton-felvidék. Geo Mánia. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  14. Kőry Ágnes: Solti György (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  15. John Drummond, Bősze Ádám: Solti 100 - „Hihetetlenül sok tehetség van ebben az országban” (magyar nyelven) (html). Kultúrpart. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  16. Solti Györgyre emlékezünk. Cultura.hu. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  17. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (magyar nyelven) (html). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. június 11.)

További információkSzerkesztés