Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal

vasútvonal

A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal[1] a MÁV 26-os számú vonala.[2] Régebben a Balatonszentgyörgy–Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva. A villamosítás ellenére elavultak a biztosítóberendezések.

Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal
Sümeg vasútállomás
A Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal útvonala
Vonalszám:26
Vonal:Balatonszentgyörgy–Tapolca-Ukk
Hossz:35 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:Balatonszentgyörgy és Keszthely
között 25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:50-80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal témájú médiaállományokat.
30 Székesfehérvár felé
0 Balatonszentgyörgy
76 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
1 Balatonszentgyörgy elágazás 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes felé
M76 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg (épülő)
Zala folyó
3 régi Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal
Zalaszentgrót felé
76 (épülő)
76 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
4 Fenékpuszta mh. (megszűnt)
Csóka-kő-patak
10 Keszthely
12 Alsógyenes mh.
14 Gyenesdiás mh.
16 Vonyarcvashegy
18 Balatonszentmihály mh. (megszűnt)
20 Balatongyörök mh.
22 Becehegy mh.
71 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
25 Balatonederics
Lesence-patak
Világos-patak
27 Nemesvita mh. (megszűnt)
31 Raposka mh.
Kétöles-patak
29 Székesfehérvár felé
35 Tapolca
iparvágány a zalahalápi katonai rakodó felé
77 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
5 Lesencetomaj
84 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
6 Lesenceistvánd
9 Uzsabánya alsó
iparvágány az uzsai kőbányák felé
11 Uzsa
Lesence-patak
16 Sümegi Bazaltbánya
7327 Tátika utca
20 Sümeg
7328 Mihályfai utca
22 Nyírlak (megszűnt)
Meleg-víz
Bertényi-árok
25 Zalagyömörő
26 Gógánfa
7337
25 (Zalaegerszeg) - Bajánsenye felé
28 Ukk
25 (Boba) - Celldömölk felé

TörténeteSzerkesztés

A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Buda(pest)–NagykanizsaCsáktornya vasútvonalának a (jelenleg a MÁV 30-as számú Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonala) Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg.[3] A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.

A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak,[4] így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.

A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amely szintén Tapolcáig tartott.

KözelmúltSzerkesztés

A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita megállóhelyet is bezárták.

JövőSzerkesztés

Tervezik a vasútvonalat tovább villamosítani Tapolca állomásig a Balatoni Körvasútnak nevezett koncepcióban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.mav-start.hu/res/2013-2014__evi_menetrend_jav1207_1.pdf
  2. Archivált másolat. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  3. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  4. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)

További információkSzerkesztés