Balla Antal (újságíró)

(1886–1953) magyar történész-akadémikus, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 26.

Balla Antal (Kiskunhalas, 1886. április 26.Budapest, 1953. november 22.) magyar újságíró, történész, kisgazda politikus, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1945–49).

Balla Antal
Magyarország tájékoztatásügyi minisztere
Hivatali idő
1945. november 15. – 1946. november 20.
Elődnem volt
UtódBognár József

Született1886. április 26.
Kiskunhalas
Elhunyt1953. november 22. (67 évesen)
Budapest
Párt

Foglalkozáspolitikus

Élete, családja

szerkesztés

Kiskunhalasi, református gazdálkodó családból származott. Budapestre kerülésével elszakadt szülővárosától. Az első világháborúban elveszítette az egyik lábát. Élettársa, majd 1945-től felesége Légrády Brigitta volt, akitől később elvált.

Életpályája

szerkesztés

Pályájának kezdete

szerkesztés

A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Újságíróként kezdett dolgozni: a Nemzet munkatársa, majd 1919 után szerkesztője lett. 1929-ig a Hadirokkantak Lapja szerkesztője. 1922-től a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott, 1926-tól belső munkatársként.

Politikai karrierje az FKgP-ben

szerkesztés

Szabadelvű polgári politikusként 1931-ben csatlakozott a FKgP-hez, amelynek programjával nemzetgyűlési képviselővé (1945–47) választották. 1945. november 15-étől 1946. november 20-áig a koalíciós kormány tájékoztatásügyi minisztere volt. Az egyik szerzője volt a Magyarország köztársasági államformájáról szóló 1946. évi I. tc. indokolásának. 1946 márciusa és júliusa között a Kis Újság felelős szerkesztőjeként is dolgozott.

Pályájának vége

szerkesztés

1947-ig volt tagja az FKgP-nek. A párt „felszalámizása” után a Balogh-féle Független Magyar Demokrata Párt tagja volt (1947–1949). 1946–48-ban a közgazdasági egyetemen gazdaságtörténetet tanított. A „fordulat éve” után polgári politikusként többé nem jutott szerephez.

Akadémiai pályafutása

szerkesztés

1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá, de a tagságát 1989-ben helyreállították.

Főbb művei

szerkesztés

Fordításai

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés