Balla Margit

Balla Margit (Budapest, 1947. február 14. –) magyar festő, grafikus, rendező, díszlet- és jelmeztervező.

Balla Margit
Született	Balla Margit 1947. február 14. (78 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Gáli József (1978-1981) Kézdy György
Foglalkozása	festő, grafikus, rendező, díszlet- és jelmeztervező
PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Szülei: Balla János és Házlinger Margit. 1969–1974 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Balogh István, Finta József és Konecsni György oktatta. 1972 óta kiállító művész. 1974-től reklámgrafikával foglalkozott. 1982-ben kilenc hónapos ösztöndíjjal a worpswedei művésztelepen dolgozott. 1984-ben három hónapot a Római Magyar Akadémián töltött. 1988-tól kiállítása nagy részét fára festett olajképek képezték. 1991 óta a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola vizuális kultúra tanára. 2000 óta a Budapest Bábszínház tervezője.

Főleg plakátokat készített, majd könyvillusztrációkat, később egyre inkább képgrafikával (rézkarccal) foglalkozott.

Magánélete

1978-1981 között Gáli József író, műfordító, majd Kézdy György színművész volt a férje.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 3; rendezőként: 3; bábtervezőként: 8; díszlettervetőként: 24; jelmeztervezőként: 9.

Szerzőként és rendezőként Retemetesz (2002) Hamupipőke Velencében (2003) Max és Móric (2006) Bábtervezőként Ende: Ármányos puncs-pancs (1993) Madách-Szilágyi: Az ember tragédiája (1999) Filó Vera: Rob és Tot pont még nevet egyet (2001) Vajda Gergely: A Gólem (2002) Balla Margit: Hamupipőke Velencében (2003) Balla Margit: Max és Móric (2006) Urbán Gyula: Sampucli, az irigy perselymalac (2006) Handel: Rinaldo (2007)

Díszlettervezőként (J)=jelmeztervező Szilágyi Andor: A rettenetes anya avagy, a Madarak Élete (1990) (J) Melis László: Kleist meghal (1994) (J) Genet: Cselédek (1996) Serreau: Nézd meg, ki az! (1996) (J) William Shakespeare: A makrancos hölgy (1998) Madách-Szilágyi: Az ember tragédiája (1999) Filó Vera: Rob és Tot pont még nevet egyet (2001) (J) Lázár Ervin: Retemetesz (2002) Vajda Gergely: A Gólem (2002) Bródy Sándor: A szerető (2002) Huszka Jenő: Lili bárónő (2002) Vajda Gergely: Az óriáscsecsemő (2002) Dumas: A kaméliás hölgy (2002) Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres (2003) Balla Margit: Hamupipőke Velencében (2003) (J) Ödön von Horváth: Történetek a bécsi erdőből (2004) Balla Margit: Max és Móric (2006) (J) Urbán Gyula: Sampucli, az irigy perselymalac avagy az árva nagyanyó (2006, 2010) (J) Handel: Rinaldo (2007) Sullivan: Kalózkaland (2009) Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (2009)

Kiállításai

Egyéni 1975 Budapest (Felvidéki Andrással és Helényi Tiborral) 1977, 1979, 1981 Köln 1978, 1982 Hamburg 1979 Szeged 1980 Bécs, München, Kecskemét, Amszterdam 1981 Budapest, Düsseldorf 1983, 1988, 1993, 1995 Budapest 1989 Miskolc 1990 Jeruzsálem 1992 Helsinki

Csoportos 1972, 1974 Varsó 1973, 1980 Miskolc 1975, 1979-1984, 1986-1988 Budapest 1978 Szeged, Firenze 1979 Tihany 1982 London 1986 Salgótarján 1987 München 1989 Székesfehérvár

Művei

Festmények A másik oldal Alef Az alvajáró románca 2 Bataille Csoda Milánóban Galamb Marseilles Mindennapi kenyerünk O története I.-II. Őrangyal Titok Üzenet Vacsora négyesben Végállomás

Grafikák A bölcs A csodálatos tűzszerszám A figurák elhagyják a kárpitot A rút kiskacsa A túlsó part Arc Az alvajáró románca II.-III. Barokk kert I.-II. Diótörő Félhold Gettó Kert Kocsma Mese Pályaudvar Szem Szerelem Színház I.-II. Tanácstalan Zene

Díjai

• a tihanyi Kisgrafikai Biennálé díja (1979)
• Az év legjobb plakátja-díj (1980)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Artportal.hu
• Koller Galéria
• Életrajza a Budapest Bábszínház honlapján
• Életrajza az iskola honlapján
• Festményei
• Grafikái
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. április 19.)