Főmenü megnyitása

Balogh Attila (költő)

magyar költő, író, újságíró

Balogh Attila (Szikszó, 1956. február 3. –) Magyar-cigány költő, író, újságíró.

Balogh Attila
Élete
Született 1956. február 3. (63 éves)
Szikszó
Nemzetiség magyar
Házastársa Ebner Orsolya
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, novella
Alkotói évei 1977
Első műve Lendítem lábamat (versek) (1980)

Tartalomjegyzék

CsaládjaSzerkesztés

Szegény magyarcigány családba született hetedik, utolsó gyermekként. Édesapja, Balogh Béla a máshol megjelent téves információk[1] ellenére nem vándorolt ki az országból.[2] 1942-43-ban megjárta a Don-kanyart, a 21/II-es zászlóaljnál volt honvéd szakaszvezető, itt szenvedett súlyos sebesülést.[3] Sérülése miatt leszerelték, ezért 1944-ben már szülőfalujában, Alsóvadászon élte meg a falusi zsidó családok elhurcolását; ekkor feleségével sikerült egy zsidó kislányt elbújtatniuk és megmenteniük. Balogh Attila életére nagy hatást gyakorolt a szülei embermentése holokauszt idején. A nő felnőttkorában visszalátogatott a cigánytelepre, ahol találkozott az akkor még gyermek Attilával is.

Édesanyja, Budai Irén, fiatalon árva lett, így nevelőszülőkhöz került, egy magyar kisnemesi család nevelte fel, neveltetése miatt is különcnek számított a cigánytelepen, a legnagyobb szegénységben is ragaszkodott a gyermekkorában tanult rendhez.

A család az apa muzsikálásából élt sokáig, cimbalmosként járta a városokat, így napokat nem volt a családjánál.[4] A háborús sérülésére visszavezethető mozgássérültsége miatt csak későn, a helyi TSZ gépesítése után tudott elhelyezkedni. Emiatt is a család sokat nélkülözött, a gyermekkori éhezés írásainak sokszor visszaköszönő témája. Így sokszor a helyi patak vizéből fogott halak, vagy a patak partján növő növényekből fonott kosarak eladási ára jelentette a család egyetlen bevételét.[5]

Testvérei közül két bátyja munkásként dolgozott, idősebbik a Szovjetunióban, a mai Kazahsztánban, fiatalabbik Edelényben a szénbányában, majd Diósgyőri Lenin Kohászati Műveknél. Nővérei közül ketten tudtak középiskolába járni, három nővére már nem él.

Nős, öt gyermeke, hat unokája van; négy fia közül a legidősebb az ELTE BTK-n doktorált és az egyetemen docensként kutat és tanít.

GyermekkoraSzerkesztés

Születése után egy évvel gyermekbénulás miatt mozgássérültté vált. Emiatt családjával csak az iskolai tanítási szünetekben élt, a tanév többi idejében Nagybarcán, kollégiumban.[6] Az iskolai évek, elsősorban a nevelőtanárok, nővérek durvaságai, rasszista megnyilvánulásai nyomon követhetőek Balogh Attila költészetében. De emellett az iskolai társak elvesztése is jelentős hatást gyakorolt, gyakorol költészetére[7]

Hazalátogatásai során azonban ugyan ezek a durvaságok eltűntek, de a mai szóval az akadálymentesített körülmények nem voltak adottak. A gyermek Balogh Attila a cigánytelepen is ki volt téve a betegsége miatti megbélyegzésnek. Az egyetlen megismert nagyszülője, apai nagyanyja 1962-es halála ezen sokat változtatott, a nő ugyanis rendkívül ellenséges volt a gyermek Attilával, úgy vélte, hogy egy nyomorék gyermeknek nincs helye a családban.

Fiatalkora, tanulmányai, végzettségeSzerkesztés

Az általános iskola elvégzése után, a kor mozgássérült-politikájának megfelelően szakmát tanult, azokból a szakmákból választhatott, amelyet a nevelőotthon felajánlott. Francia női szabó lett, azonban a Miskolci Városi Tanács munkaerőpolitikája nyomán közterületfenntartók és kukások számára varrt mellényeket.

Ennek hatására úgy döntött, hogy leérettségizik, ezután felvételt nyert az ELTE magyar-könyvtár szakára. Innen azonban azonban fél év után elbocsájtották, mert vallási meggyőződése miatt rossz viszonya lett az egyik oktatójával. Ezt követően Kuklay Antal katolikus pap hatására részt vett a cigánypasztorációban, majd a Katolikus Hittudományi Akadémiára járt, görögkatolikus papnak készült, tanulmányait azonban nem tudta befejezni, mert 1979-ben megszületett első gyermeke.

MunkahelyeiSzerkesztés

1975-től még Miskolcon gyógy-gondozóként dolgozott.[1] Ezt követően rövid ideig a Miskolci Városi Könyvtárban volt könyvtáros. A rendszerváltozás után - már Budapesten - egy ideig az Amaro Drom (Utunk) című roma lapnál dolgozott, majd 1994-ben önálló lapot indított, Cigányfúró címen. A lap főszerkesztőjeként egyszerre tagadta meg, hogy a lap "etnikai" vagyis csak cigány lap legyen, művészeti arculat nélkül, ahogy azt is, hogy az pusztán értelmiségi, művészeti orgánum legyen a cigánysággal való kapcsolatok nélkül. A lap főszerkesztő-helyettesei F. Havas Gábor, Prónai Csaba voltak. Balogh Attila kísérlete, hogy egy "kisebbségszellemű művészeti és közérzeti folyóirat"[8]-ot hozzon létre, végül anyagi források hiányában 1998-ig tartott. Ezt követően egy ideig Kerényi György meghívására a Rádió C-ben vezetett műsort, illetve az Amaro Drom-ba írt külső, állandó munkatársként.

Jelenleg szabadúszó művészként publikál különböző heti-, illetve havi lapokba, úgymint az Élet és Irodalomba, vagy a Mozgó Világba.

2010-től a Holland Református Egyház és a magyarországi Jezsuita Rend együttműködéséből önkéntes, társadalmi munkaként szociális foglalkozásokat vezet függőbetegek felzárkóztatására. Szociális terapeuta vizsgáit 2012-ben tette le.

MűveiSzerkesztés

  • Lendítem lábamat; Szépirodalmi, Bp., 1980
  • Balogh Attila versei; Cserépfalvi, Bp., 1991
  • József Attila a peep-showban. Esszék, HumoRom és az utolsó vers; Filum, Bp., 1997
  • Egyvéleményen; Amaro Drom, Bp., 2003
  • Óvatos emlékezés; Lector, Marosvásárhely, 2014
  • A lélek infarktusai; Lector, Marosvásárhely, 2016

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Egy változat szerint Amerikába vándorolt ki: lásd például: http://www.romaclub.hu/ertekes/balogh-attila-kolto-iro/19593/ Archiválva 2013. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Utolsó hozzáférés: 2013. december 10.
  2. Lásd: Balogh Béla 1991-ben új születési anyakönyvi kivonatot igényelt. (1991/262.348)
  3. A Hadifogoly Adatbázisból kiderül, hogy 1943. január 14-én ágyéklövés éri: http://www.hadifogoly.hu/web/hadifogoly/searchdetails?table=M&id=216730 Archiválva 2013. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Utolsó hozzáférés: 2013. december 10.
  4. A költővel készített interview-t például a Szabad Föld újságírója: http://www.szabadfold.hu/cikk?12120 Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben . Utolsó hozzáférés: 2013. december 10.
  5. Lásd: http://www.szabadfold.hu/cikk?12120 Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Utolsó hozzáférés: 2013. december 11.
  6. Nagybarcai Heine-Medin Általános Iskola, dr. Juhász Ida osztályvezető főorvos, Csamagnó József igazgató és Balogh Béla közti 1969-es keltű levelezés alapján.
  7. Balogh Attila: Numero XLI
  8. A Lap magát ezzel a jelzővel határozta meg.
  9. 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. március 17.)