Főmenü megnyitása

Balogh Bertalan (Zemplén-Rákóc, 1870. szeptember 8.Budapest, 1922. augusztus 7.) a miskolci művelődési és művészeti élet szervezője, szakíró.

Balogh Bertalan
Született 1870. szeptember 8.
Rákóc
Elhunyt 1922. augusztus 7. (51 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar

Élete, munkásságaSzerkesztés

Balogh Bertalan Ungváron végezte iskoláit. Apja, Balogh József görögkatolikus parókus, 1876-ban elhunyt, árvájaként került Miskolcra. Budapesten, a Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet majd a Miskolcon helyezkedett el a MÁV-nál. Később a Köztisztviselők Beszerzési és Fogyasztási Szövetkezete miskolci elnöke lett. 1895-ben megnősült, felesége Leszih Etelka, Leszih Miksa lánya volt. Leszih Miksa alapította Miskolc első gazdasági gépgyárát.

A képzőművészet iránti érdeklődése feltehetően már korábban is megvolt, s hamar a város közművelődése érdekében kezdett tevékenykedni, és fontos személyisége lett a Miskolci Közművelődési Egyletnek (1893-tól Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egylet). Országos szinten kezdeményezte a Magyar Közművelődési Egyesületek Szövetségének a megalakulását, aminek a programja „Magyar Nemzeti Közművelődés” címmel Budapesten meg is jelent 1905-ben, és nézeteit a Művészet című lapban is többször kifejtette. Barátságot kötött Lyka Károllyal, és ezt a kapcsolatot később ki is használta a miskolci képzőművészet érdekében. 1904-ben az ő meghívására Körösfői-Kriesch Aladár Miskolcon, a Városháza nagytermében tartott előadást az új művészet célkitűzéseiről, ami nagy hatással volt a helyi művészeti életre, s a helyi értelmiség egyetértését fejezte ki a Miskolci Napló című újságban. 1904-ben külföldi tanulmányúton vett részt (München, Párizs), hogy megismerje a vándorkiállítások szervezését. Balogh a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület titkára, osztályelnöke volt. Miután 1904-ben megszervezte a miskolci iparművészeti kiállítást, könyvművészeti, nyomdaipari tárlatokat, a plakátkiállítást szervezett. Ezt követően a kortárs képzőművészet vidéki bemutatását célzó vándorkiállítás megszervezését is javasolta az Andrássy Gyula elnöksége alatt működő Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak. Ez lett a Felvidéki Vándorkiállítások sorozata, amely igen sajátos képbemutató, egy vasúti konténerben szállított képkiállítás volt. A gondos válogatásnak köszönhetően a bemutatott anyag reális keresztmetszetét adta a magyar képzőművészetnek. A kiállító művészek között volt Benczúr Gyula, Nógrádi Antal, Szinyei Merse Pál, Fényes Adolf, Tornyai János, Rippl-Rónai József és sokan mások. A vándorkiállítás hét, főleg északi várost érintett 1906-ban és 1910-ben (Miskolc, Eger, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Gyöngyös, Debrecen). A sorozatnyitó egri kiállítást Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg.

Fontos szerepe volt a Borsod-Miskolci Múzeum anyagának összeválogatásában. Jóindulatú figyelme mellett alakult meg 1919-ben Meilinger Dezső festőművész és Nyitray Dániel szobrászművész szabadiskolája az Egri-féle Vízgyógyintézetben. Amikor veszélybe került az iskola léte, Balogh Bertalan Lyka Károly, a Magyar Képzőművészeti Főiskola igazgatójának segítségét kérte, és javasolta, hogy a Főiskola – állami támogatással – nyisson az épületben művésztelepet. Az elképzelés megvalósult, és megalakult a Miskolci művésztelep, és ennek révén növekedésnek indult a Miskolcra települt, vagy a hosszabb időt itt töltő képzőművészek száma.

Balogh a képzőművészet mellett a társművészeteket is támogatta. Szervezésében 1912-ben és 1918-ban a Petőfi Társaság vándorgyűlést tartott Miskolcon. A városi zeneiskola, a Diósgyőri-Vasgyári zenekar és a miskolci katonazenekar tagjaiból állandó zenekart hozott létre, amelynek első nagy fellépése Kassán volt. 1913-ban javaslatára megalakult a Zeneművészeti Szövetség.

Balogh Bertalan 1922-ben Budapesten váratlanul elhunyt. Nevét őrzi a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány, amely hegedűművész lánya, Balogh Luca hagyatéka felhasználásával jött létre.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Magyar nemzeti közművelődés. Budapest, 1905
  • A Magyar Közművelődési Egyesületek Országos Szövetsége. Budapest, 1906

ForrásokSzerkesztés