Balogh László (festő, 1930)

(1930–) magyar festőművész

Balogh László (Szentendre, 1930. január 12. –) magyar festő, grafikus.

Balogh László
Született 1930. január 12. (92 éves)[1][2]
Szentendre
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
Iskolái Magyar Képzőművészeti Főiskola (1951–1957)
Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (2006)

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Balogh József és Tompa Márta voltak. 1949–1951 között a Magyar Acélárugyárban volt segédmunkás. 1951–1957 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Barcsay Jenő és Konecsni György oktatta. 1956-tól kiállító művész. 1957-től tagja a Művészeti Alapnak és a Fiatal Művészek Stúdiójának. 1958–1965 között a szentendrei művésztelep tagja volt. 1962-ben Olaszországban volt tanulmányúton. 1965-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. 1966-ban Lengyelországban, 1969-ben pedig Romániában volt tanulmányi úton. 1970-ben Jugoszláviában tanulmányutat tett. 1981-ben a Szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja volt. 2004-ben portréfilm készült róla.

Festészeti munkái mellett könyvborítókat, plakátokat, településcímereket készített. A sokféle törvényt feltáró szentendrei piktúra képviselője; művein szilárd, racionális módon idézi fel anyagi és szellemi környezetét. Sokoldalúan felkészült grafikus, a színellentétek dinamikus kihasználója.

A legközvetlenebb Barcsay-tanítványok egyike. Korai munkái még erősen kötődnek a szentendrei városképhez. A hetvenes-nyolcvanas években már a színek és a színrelációk, a formák egyensúlya, ütköztetése, horizontális, vertikális mozgások, közelítő és távolodó motívumok harmóniája vagy diszharmóniája érdekli, azaz tiszta festői problémák foglalkoztatják. Sűrűn szerepel vásznain a bábuvá redukált emberi alak, amely formailag erősen különbözik a Barcsay- vagy Deim-féle idol- vagy baluszterszerű figuráktól. Piktúrája a kezdetektől napjainkig a konstruktivista tradícióra támaszkodik, amennyiben a kompozíciós fegyelem, a rend kitüntetetten fontos számára, ám témaválasztása gyakorta tartalmaz poétikus mozzanatokat (Siratók, Golgota, Árnyak). Grafikusi munkássága is jelentős, számos könyvborítót, plakátot tervezett. A kilencvenes években több tucatnyi település címerét készítette el. (Hann Ferenc)

[3]

MagánéleteSzerkesztés

1969-ben házasságot kötött Balázs Judittal. Egy lányuk született: Anna (1979).

KiállításaiSzerkesztés

EgyéniSzerkesztés

Válogatott, csoportosSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Sikátor (1960)
  • Golgota (1980)
  • Mozaik (1986)
  • Játékos formák (1994)
  • Érintés (1994)
  • Ünneplők (2007)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://artportal.hu/lexikon-muvesz/balogh-laszlo-330/
  2. Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  3. Artendre.hu
  4. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Haulisch L.: Balogh László (Művészet, 1962/8.)
  • Barcsay Jenő: Balogh László grafikái (Élet és Irodalom, 1971. június 15.)
  • Mucsi A.: Balogh László (Művészet, 1975/8.)
  • Szeberényi L.: Szentendre festője (Új Tükör, 1983. augusztus 14.)
  • Hann Ferenc: Balogh László kismonográfia (Szentendre, 1990)
  • Hann Ferenc: A rend csendjei (Hitel, 1998/5.)