Főmenü megnyitása

Banka e Shqipërisë

Albánia központi bankja

A Banka e Shqipërisë ('Albánia Bankja') az albán állam pénzpolitikájáért felelős, az albán leket kibocsátó, 1925 szeptemberében alapított központi bank. Székhelye a tiranai Szkander bég téren van, fiókintézetek találhatók Shkodrában, Elbasanban, Gjirokastrában, Korçában és Lushnjában.[1]

Banka e Shqipërisë
Banka e Shqipërisë Logo.svg
Banka e Shqipërisë 2017 01.jpg
Típus központi bank
Alapítva 1925. szeptember 2.
Székhely Tirana
A Banka e Shqipërisë weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Banka e Shqipërisë témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Ismail Qemali, az első albán nemzeti kormány vezetője már 1913-ban törekedett egy albán központi bank megalapítására. A Qemali-kormány 1913. október 4-én adott koncessziót az osztrák Wiener Bankverein és az olasz Banca Commerciale d’Italia képviselőinek arra, hogy megalakítsák az Albán Nemzeti Bankot. A koncesszió azonban az ingatlanpiaci tevékenységet is magában foglalta, és félő volt, hogy a nép szegénységét kihasználva az új bank nagy földterületek birtokába jut Albániában. A szerződést végül megkötötték (egyik következménye a koncesszióval szembehelyezkedő Abdi Toptani pénzügyminiszter lemondása volt), de az első világháború előtti politikai viszonyok következtében a tervek nem váltak valóra.[2]

A központi bankot végül 1925-ben, Amet Zogu elnöksége idején alapították meg. A tőkét az Albán Nemzeti Bank (Banca Nazionale d'Albania) néven e célra felállított, az Olasz Hitelintézet (Il Credito Italiano) által tulajdonolt olasz konzorcium, kisebb részben pedig a szintén olaszországi Társaság Albánia Gazdasági Fejlődéséért (Società per lo Sviluppo Economico dell'Albania) bocsátotta rendelkezésre. Az ötven évre szóló megállapodást a felek 1925 márciusában kötötték meg, amelyet az albán nemzetgyűlés június 1-jén ratifikált, július 12-én pedig Zogu is ellenjegyzett. A kormány különmegbízottja, Myfit Libohova koordinálta a bankalapítást előkészítő tárgyalásokat. A végül 1925. szeptember 2-án 12,5 millió aranyfrankos tőkével megalapított, római székhelyű és az olasz Mario Alberti irányította Albán Nemzeti Bank (Banka Kombëtare e Shqipnis) kezelte az albán állam aranytartalékait, és bocsátotta ki az első nemzeti valutát, az aranyfrankot és váltópénzét, a qintart. A bank igazgatótanácsában egyetlen albán, Tef Curani kapott helyet. A bank albániai központja Durrësban volt, emellett fiókokat nyitottak Tirana, Korça, Vlora, Shkodra, Berat, Elbasan és Gjirokastra városokban.[3] Az ország közvéleménye és Zogu ellenzéke ellenérzésekkel fogadta az olasz gazdasági dominanciához vezető bank- és olajkoncessziókat. A nemzetgyűlés már szeptember 22-én különbizottságot állított fel annak megvizsgálására, hogy Libohova a tárgyalások során mindenben az albán érdekeknek megfelelően járt-e el.[4] Az Albán Nemzeti Bank megalapítása volt az elsők egyike azon gazdasági lépések sorában, amely Albániát az 1930-as évekre gazdaságilag függővé tette Olaszországtól, s végeredményben előkészítette az ország olasz megszállását.[5]

A hatalmat 1944-ben átvevő kommunisták 1945. január 13-án a bankot államosították, s az intézmény új neve Albán Állami Bank (Banka e Shtetit Shqiptar) lett.[6][1]

2014. júliusban tették közzé, hogy egy munkavállaló mintegy 7,13 milliárd lekkel (öt millió eurónak megfelelő összeg) károsította meg a bankot, a pénzt pedig szerencsejátékokra és sportfogadásra költötte. A nyomozás során számos személyt letartóztattak, többek között a bank elnökét és a felügyelőbizottság elnökét. A felügyelőbizottság elnökét utóbb szabadon engedték, de a bankelnök ellen az államügyész vádat emelt hivatali visszaélés miatt.[7][8]

A székház épületeSzerkesztés

A tiranai Szkander bég tér nyugati oldalán álló székház épületét 1936-ban fejezték be a 20. század első felében virágkorát élő racionalista stílusban. Az épületet Vittorio Ballio Morpurgo (1890–1966) olasz építész tervezte. A sokszög alaprajzú épület főépületében a bank reprezentációs terei kaptak helyet, kisebb szárnyában találhatóak az irodák. Az 1940-es években azt tervezték, hogy ez utóbbi munkaterületet mindkét oldalon összekötik a főépülettel, de a második világháború kitörése miatt erre nem került sor. Más állami épületekhez hasonlóan az ív alakú főépület stílusára jellemző a kormány hatalmát hangsúlyozó, nagy méretű és markáns homlokzat. A főbejáratot egy széles oszlopokon nyugvó óriási portál foglalja keretbe. A külső falakat domborművek díszítik.

A bankhoz eredetileg egy lakóépületet is terveztek az alkalmazottak részére. A szintén racionalista stílusú épület a bank közelében, a régi parlament (ma bábszínház) mellett épült fel.[9]

2008-ban a központi bank közzétette az épület felújításának első terveit. Eszerint egy olasz építészirodát bíztak meg 13 millió euróért a székház korszerűsítésével, felújításával, bővítésével.[10] A munkálatok során a bank a korábbi Hotel Dajti irodáiba költözött. 2015 elejéig a homlokzat és az épület belső felújítása majdnem teljesen elkészült, és a munkatársak visszaköltözhettek a felújított helyiségekbe.[11][12] Október végére a felújítás befejeződött, és az új épületrészben egy pénzügyi múzeum is helyet kapott.[13][14]

SzervezeteSzerkesztés

ElnökSzerkesztés

A bank elnökét (tulajdonképpen kormányzó, albán nyelven guvernator) Albánia alkotmányának 161. cikkelye szerint az államelnök javaslatára a parlament választja meg hét évre. Elnökké választható a kilenc főből álló felügyelőbizottság bármely tagja. Az elnököt egy alkalommal lehet újraválasztani.[15]

2014. október 28-án Alfred Moisiu államelnök Ardian Fullanit jelölte a bank elnökévé, és a parlament meg is választotta. 2011. november 17-én másodjára is megválasztották.[16] 2014. szeptember 6-án a több milliós lopási üggyel kapcsolatban letartóztatták. 2014. december 4-én Bujar Nishani államelnök Gent Sejkót javasolta új elnöknek, akit a parlement 2015. február 5-én meg is választott.

Az albán központi bank elnökei a rendszerváltás óta a következők voltak:[16]

FelügyelőbizottságSzerkesztés

A felügyelőbizottság kilenc főből áll, akiket a kormány javasol a tisztségre, és a parlament hagyja jóvá.[15]

2015 óta a felügyelőbizottság tagjai:[17]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Historik i shkurtër i Bankës. bankofalbania.org (Hozzáférés: 2016. máj. 13.) arch
  2. Durham 2001 40; Pearson 2004 48; Elsie 2010 31
  3. Pearson 2004 246, 247–248, 249 Elsie 2010 31
  4. Pearson 2004 250
  5. Pearson 2004 248
  6. Elsie 2010 31 Pearson 2005 423
  7. Walter Müller: Albaner fordern Rücktritt des Zentralbank-Chefs. www.srf.ch (2014. aug. 12.) (Hozzáférés: 2016. máj. 13.)
  8. Adelheid Wölfl: Albanien: Chef der Nationalbank verhaftet. derstandard.at (2014. szept. 7.) (Hozzáférés: 2016. máj. 13.)
  9. Pamje nga banka. bankofalbania.org
  10. Projekti i rikonstruksionit: Godina e Bankës së Shqipërisë. bankofalbania.org (Hozzáférés: 2016. máj. 13.) arch
  11. Ja pamja e re e BSH, tunel i blinduar për thesarin. A1 Report (2014. dec. 6.)
  12. Bank of Albania staff moves into the new premises of the Bank: Press Release. bankofalbania.org (2015. jan. 13.) (Hozzáférés: 2016. máj. 13.) arch
  13. Banka e Shqipërisë hap Muzeun e Parave. Albeu.com (2015. okt. 31.) (Hozzáférés: 2016. máj. 13.)
  14. Bank of Albania inaugurates the renovated building and the Museum: Press Release. bankofalbania.org (2015. okt. 30.) (Hozzáférés: 2016. máj. 13.) arch
  15. a b Kushtetuta e Republikës së Shqipërisë. parlament.al (Hozzáférés: 2016. jan. 10.) arch
  16. a b Guvernatori i Bankës së Shqipërisë. bankofalbania.org (Hozzáférés: 2016. máj. 13.) arch
  17. Anëtarët e Këshillit Mbikëqyrës. bankofalbania.org (Hozzáférés: 2016. máj. 13.) arch

ForrásokSzerkesztés

  • Durham 2001: M. Edith Durham: Albania and the Albanians: Selected articles and letters 1903–1944. Ed. by Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2001. ISBN 1903616093  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Banka e Shqipërisë című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Banka e Shqipërisë témájú médiaállományokat.