Barát-patak
A Barát-patak egy időszakos vízfolyás, amely egyben Budapest északi határát jelzi Békásmegyer és Budakalász között. Több ágban ered a Nagy-Kevély és az Ezüst-hegy északi oldalán. (Budakalász központjában, a Szentendrei HÉV hídja után egyesül a Vas-Lámpa és a Majdán-patakkal.) A száraz időszakokban nem ad vizet, a Duna áradásakor annak visszaduzzasztó hatása miatt korábban rendszeresen megáradt.[1] Vízgyűjtője nagyobbrészt homokos, löszös üledékkel fedett. A HÉV és a Szentendrei-Duna közötti szakaszán 1817-ben gátak közé fogták, hogy vizét a helyi mocsár helyett a Dunába vezessék el.[2] Az árvízi védekezéseket megkönnyítendő, 2019-ben elkészült a patak torkolatába építendő zsilip engedélye,[3] amelyet 2022-ben kezdtek el építeni és 2023 szeptemberére készült el.[4]
Barát-patak | |
Torkolata a 2013. évi árvíz idején | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Forrásszint | 210 m |
Forrás | Pomáztól délnyugatra, Pest vármegye, Magyarország |
Torkolat | Szentendrei-Duna Budakalásznál, Pest vármegye |
A Wikimédia Commons tartalmaz Barát-patak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Part menti települések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ MTI. „Megduzzadt patak okozhat bajt Budakalászon”, HVG Kiadó Zrt, 2013. június 5. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
- ↑ Kovács Olivér - Középkori pince került elő Budapest határán[halott link] (Budapesti Történeti Múzeum)
- ↑ Védmű épül a Barát-patakon, 2019. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
- ↑ A Barát-patak torkolatánál zsilip épül, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
Források
szerkesztés- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 182. o. ISBN 963-05-6410-6