Főmenü megnyitása

Barót

város Romániában, Kovászna megyében

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Barót (Baraolt, Boralth)
Barót látképe Ágostonfalváról
Barót látképe Ágostonfalváról
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang város
Beosztott falvak Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár
Polgármester Lázár-Kiss Barna-András (RMDSZ)
Irányítószám 525100
Körzethívószám 0x67[1]
SIRUTA-kód 63447
Népesség
Népesség5264 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság4871 (2011)[3]
Község népessége8672 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Népsűrűség67,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület128,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barót (Románia)
Barót
Barót
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″
Barót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak. Google Maps

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton Sepsiszentgyörgy, illetve Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, valamint Brassó, illetve Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó–Segesvár-vonalon található, 4 kilométerre lévő ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.[4]

Nevének eredeteSzerkesztés

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

TörténeteSzerkesztés

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

1940 szeptemberében a második bécsi döntés értelmében, Észak-Erdély részeként újra Magyarországhoz került.

1944. augusztus 23. után román és szovjet csapatok szállták meg. 1947 februárjában a párizsi békeszerződésekben hivatalosan ismét Romániának ítélték.

Városi rangra 1968-ban emelkedett.[5]

A 2011-es népszámlálás szerinti 8672 lakosából 8235 magyar, 234 román, 6 német anyanyelvű volt, 197 fő hovatartozásáról nem nyilatkozott.[6]

GazdaságSzerkesztés

1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832–2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki.

Szénsavban gazdag ásványvíztartalékai vannak.[5]

LátnivalókSzerkesztés

  • Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
  • A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
  • Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
  • Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
  • Az Ágoston-tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 12. századi római települést tételezett fel itt.

Kulturális életSzerkesztés

A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[5]

  • Erdővidék Múzeuma
  • Városi Művelődési Ház
  • Gyulai Líviusz Városi Könyvtár

PolitikaSzerkesztés

  • A 2012-ben megválasztott képviselők megoszlása a jelölő pártok szerint az alábbi:
    Párt Képviselők A képviselők megoszlása
  RMDSZ 8                
  MPP 4                
  EMNP 3                

Itt születettSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

További információSzerkesztés

  • Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1868. Online
  • Adalékok Barót történetéhez. Szerk. Demeter László. Barót, 1999.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  4. Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  5. a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  6. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Covasna (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  7. Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)