Barót
Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.
Barót (Baraolt, Boralth) | |
![]() | |
Barót látképe Ágostonfalváról | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Rang | város |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Benedek Huszár János (RMDSZ) |
Irányítószám | 525100 |
Körzethívószám | 0x67[1] |
SIRUTA-kód | 63447 |
Népesség | |
Népesség | 5264 fő (2011. okt. 31.)[3] +/- |
Magyar lakosság | 4871 (2011)[4] |
Község népessége | 7730 fő (2021. dec. 1.)[2] |
Népsűrűség | 60,17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 480 m |
Terület | 128,48 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″ | |
![]() | |
Barót weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak (Google Maps).
Megközelítése szerkesztés
Közúton Sepsiszentgyörgy, illetve Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, valamint Brassó, illetve Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó–Segesvár-vonalon található, 4 kilométerre lévő ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.[5]
Nevének eredete szerkesztés
A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.
Története szerkesztés
A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban tatárok dúlták fel, 1709-ben labancok kirabolták. 1802-ben földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án Barót határában zajlott a rikai csata, ahol a Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek vereséget mértek August von Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. Trianonig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.
1940 szeptemberében a második bécsi döntés értelmében, Észak-Erdély részeként újra Magyarországhoz került.
1944. augusztus 23. után román és szovjet csapatok szállták meg. 1947 februárjában a párizsi békeszerződésekben hivatalosan ismét Romániának ítélték.
Városi rangra 1968-ban emelkedett.[6]
A 2011-es népszámlálás szerinti 8672 lakosából 8235 magyar, 234 román, 6 német anyanyelvű volt, 197 fő hovatartozásáról nem nyilatkozott.[7]
Gazdasága szerkesztés
Orbán Balázs így írt az 1800-as évek derekának Barótjáról:
„Baróth vásáros hely, s arra hivatott, hogy e vidék központi városává nője ki magát. Naponta csinosodik, s gyarapodik ugy, hogy már is városias küllemmel bir. Téres piaczán (melynek képét mellékelem) több bolt, és kőépület, a községben számos iparos és gyár van, minek következtében élénk kereskedelmi mozgalom uralkodik. Itten van Miklósvárszék székháza, Erdővidék kaszinója, posta és távsürgöny állomás, szóval mind azon elemek, melyek jogot nyujtanak a várossá lételre.”[8]
1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-től a 2010-es évek közepéig kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki.[9]
Szénsavban gazdag ásványvíztartalékai vannak.[6]
Látnivalók szerkesztés
- Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
- A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
- A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
- Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
- Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
- Az Ágoston-tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1–2. századi római települést tételezett fel itt.
Kulturális élet szerkesztés
A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[6]
- Erdővidék Múzeuma
- Városi Művelődési Ház
- Gyulai Líviusz Városi Könyvtár
Politika szerkesztés
- A 2012-ben megválasztott képviselők megoszlása a jelölő pártok szerint az alábbi:
Párt | Képviselők | A képviselők megoszlása | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
RMDSZ | 8 | |||||||||||||
MPP | 4 | |||||||||||||
EMNP | 3 |
Itt született szerkesztés
- 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító
- 1801-ben Keserű Mózes csillagász
- 1817-ben Simonffy Sámuel[10], Bem József tábornok orvosa
- 1834-ben Mircse János történész
- 1863-ban Gaál Mózes író
- 1900-ban Zathureczkyné Zelch Manci háztartástani író, újságíró, aki verseket, novellákat is írt
- 1909-ben Bodosi Mihály atléta, sebész[11]
- 1911-ben Zárug Lukács magyar–örmény építész
- 1913-ban Bodosi Dániel festőművész
- 1914-ben Baróti Lajos magyar labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
- 1916-ban Bodosi Antal ferences rendi szerzetes
- 1920-ban Szabó Hajnal, magyar nyelv- és irodalomtankönyvek írója, szerkesztője
- 1923-ban Kádár Zsombor erdőmérnök
- 1928-ban Kászoni Zoltán halbiológus
- 1928-ban Incze László történész és muzeológus
- 1937-ben Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész
- 1940-ben Nagyné Bede Rozália pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész
- 1941-ben Sikó László magyar állatorvos, állattenyésztési szakíró
- 1944-ben Tulit Ilona, a magyar nyelv és irodalom tanára, tanfelügyelő, tankönyvíró és szerkesztő
- 1964-ben Nagy Zsuzsanna kutatóorvos
- 1969-ben Benedek József földrajztudós
- 1969-ben Márkos Tünde képzőművész
- 1975-ben Incze Mózes festőművész
- 1934-ben Derzsi Ede röplabdázó
Testvérvárosai szerkesztés
Képgaléria szerkesztés
-
Barót központja a római katolikus templommal
-
Katolikus templom
-
Barót látképe északról
-
Református templom
-
Barót bejárata Brassó irányából
-
Bányászszobor
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ↑ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Covasna (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
- ↑ Orbán, Balázs. A Székelyföld leírása
- ↑ Kisgyörgy Zoltán: Dűlőúton a felsőrákosi szenelés. 3szek.ro. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
- ↑ Demeter Lajos. „SIMONFFY SÁMUEL, BEM TÁBORI ORVOSA”.
- ↑ Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
További információk szerkesztés
- Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1868 Online
- Adalékok Barót történetéhez. Szerk. Demeter László. Barót, 1999