Barabás Ábel

(1877–1915) eszperantista, történész

Barabás Ábel (Verespatak, 1877. augusztus 19.Kolozsvár, 1915. június 5.) magyar irodalomtörténész, tanár, eszperantista. Az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv szerzője.[1]

Barabás Ábel
Barabás Ábel (1877-1915) Esperanto, the literary (cropped).jpg
Született 1877. augusztus 19.
Verespatak
Elhunyt 1915. június 5. (37 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
tanár,
eszperantista
Sírhelye Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás Ábel témájú médiaállományokat.

Élete, munkásságaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, 1903-ban doktori vizsgát tett. A kolozsvári unitárius gimnáziumban kapott tanári állást. Közben a kolozsvári nemzeti színháznál dramaturgként működött. Többször utazott Nyugat-Európába, hosszabb ideig Weimarban tartózkodott.

Fiatalon bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba, s írt egy kitűnő eszperantó nyelvkönyvet magyarok számára, kötetéhez bevezetést írt Szentkatolnai Bálint Gábor. E nyelvkönyvvel belépett azon úttörő eszperantisták sorába, akik a humanizmus talaján állva egy egységes mesterséges nyelvet kínáltak az emberiség számára. A magyar eszperantó mozgalom három nagy úttörője, Szentkatolnai Bálint Gábor és Barabás Ábel kolozsváriak és Lengyel Pál (nyomdász) szekszárdi lakos szinte egy időben (1897) jelentek meg a nemzetközi eszperantó mozgalomban, egy évtizeddel Zamenhof első eszperantó nyelvkönyvének megjelenése (1887) után.

Irodalomtörténeti tanulmányaiban Johann Wolfgang von Goethe, Petőfi Sándor és Vas Gereben munkásságával foglalkozott. Közreműködött Vas Gereben összes munkáinak kiadásában.[2] Professzorának, Meltzel Hugónak Petőfi tanulmányait adta közre a Petőfi Könyvtár sorozatban. Turgenyev, Csehov műveit fordította magyarra.

Művei (válogatás)Szerkesztés

 
Szentkatolnai Bálint Gábor előszava Barabás Ábel első eszperantó nyelvtankönyvéhez (1898)

NyelvkönyvSzerkesztés

  • Esperanto világnyelv : Gyakorlati és elméleti módszer a Zamenhof-féle világnyelv néhány nap alatt való megtanulására : Nyelvtannal, gyakorlatokkal és szótárral / írta Barabás Ábel ; előszóval ellátta szentkatolnai Bálint Gábor. Kolozsvár : Barabás Ábel, 1898. VI, 203 p.

IrodalomtörténetSzerkesztés

  • Goethes Wirkung in der Weltliteratur / Ábel von Barabás. (1903)
  • Vas Gereben / Barabás Ábel. Budapest : Franklin-Társulat, 1903. 219 p.
  • Felhők / Barabás Ábel ; Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest : Kunossy : Szilágyi, 1908. 127 p. (Ser. Petőfi-Könyvtár 4.)[3]
  • Meltzl Hugó Petőfi tanulmányai / bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Barabás Ábel. Budapest : Kunossy : Szilágyi, 1909. 223 p. (Ser. Petőfi-Könyvtár 10.)
  • Goethe. Budapest : Franklin, 1911. 166 p. (Ser. Költők és írók)

MűfordításSzerkesztés

  • A kegyelemkenyér : színmű / Turgenyev ; ford. Barabás Ábel. Budapest : Lampel, 1902. 79 p. (Ser. Magyar könyvtár 276.)
  • Elbeszélések / Csehov Antal;[4] ford. Barabás Ábel. Budapest : Lampel Róbert, 1903. (Kolligátum)

SzépirodalomSzerkesztés

  • Harci szonettek és egyéb háborús költemények. / Barabás Ábel. Budapest : Franklin-Társulat ny., 1915. 93 p.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Barabás (barabaŝ) Abel. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/05/09/) „hungaro, mezlerneja prof., verkisto. Nask. 19 aŭg. 1877 en Verespatak, mortis 1915. Aŭtoro de la unua H gramatiko de E en 1898 (Kolozsvár); verkis ankaŭ prop- artikolojn.”
  2. Vas Gereben összes munkái. Budapest : Franklin.
  3. Barabás Ábel Petőfi Sándor Felhők ciklusát elemzi.
  4. Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása idején más nemzetek íróinak nevét is magyarosították, így lett Anton Pavlovics Csehovból Csehov Antal.

ForrásokSzerkesztés