Barabás Béla (jogász)

(1855-1934) magyar jogász, közíró, magyarországi országgyűlési képviselő, romániai szenátor

Barabás Béla (Arad, 1855. december 12.Arad, 1934. május 28.) jogász, közíró, országgyűlési képviselő, szenátor.

Barabás Béla
Arad főispánja
Hivatali idő
1917 1918

Született 1855. december 12.
Arad
Elhunyt1934. május 28. (78 évesen)
Arad
Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1880-as évek-1918)
Országos Magyar Párt
(1922-1934)
Választókerület Gyoma (1892-1901)
Nagyvárad (1901-1905)
Arad (1906-1918)

Foglalkozás jogász, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás Béla témájú médiaállományokat.

Életútja szerkesztés

A kolozsvári unitárius gimnázium diákja volt, majd a budapesti egyetemen jogot végzett 1879-ben. Szülővárosában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője, 1892-től egy év megszakítással összesen huszonöt éven át magyar országgyűlési képviselő. Sorozatban ötször, az 1892-es, 1896-os, 1901-es, 1905-ös és az 1906-os választások alkalmával nyert mandátumot, míg az 1910-es választásokon elbukott, de 1911-ben egy időközi képviselőválasztáson újfent bejutott a Magyar Országgyűlésbe. 1914-ben Károlyi Mihály miniszterelnök kísérője amerikai útján. 1917. július 25-től 1918. november 5-ig Arad törvényhatósági jogú város főispánja.[1][2]

Erdély Román Királysághoz való csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált. 1922-től az erdélyi Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke, 1926-tól a bukaresti Román Parlament szenátora. Budapesten a régi Képviselőházban ő mondta el az utolsó beszédet, majd a felavatott mai Országház első beszédét is ő mondta el.[3] Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az Arad és Vidéke című politikai napilapnak, főszerkesztője az Aradi Magyar Újságnak (1926-27).

Nevét a kommunistaellenes 1989-es romániai forradalom óta Aradon utca viseli.[4] Sírja az aradi „Felsőtemetőben” található.[5][6]

Főbb munkái szerkesztés

  • Emlékirataim (Arad, 1929)
  • Amikor Kossuth Lajost hazahívták (Cegléd, 1923)
  • Emlékirataim. 1855–1929; sajtó alá rend., utószó, függelék, jegyz. Zakar Péter; 2. jav. kiad.; Alma Mater Alapítvány, Arad, 2005
  • Az aradi szabadságharcos. Küzdelmek a magyar parlamentben és a román impérium alatt; szerk. Szakács Árpád, szöveggond. Bak Krisztián Sándor; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2022

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés