Barabás Béla (jogász)
Barabás Béla (Arad, 1855. december 12. – Arad, 1934. május 28.) jogász, közíró, országgyűlési képviselő, szenátor.
Barabás Béla | |
![]() | |
Arad vármegye főispánja | |
Hivatali idő 1917 – 1917 | |
Született |
1855. december 12. Arad |
Elhunyt | 1934. május 28. (78 évesen) Arad |
Párt |
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1880-as évek-1918) Országos Magyar Párt (1922-1934) |
Választókerület |
Gyoma (1892-1901) Nagyvárad (1901-1905) Arad (1906-1918) |
Foglalkozás | jogász, politikus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás Béla témájú médiaállományokat. |
ÉletútjaSzerkesztés
A kolozsvári unitárius gimnázium diákja volt, majd a budapesti egyetemen jogot végzett 1879-ben. Szülővárosában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője, 1892-től egy év megszakítással összesen huszonöt éven át magyar országgyűlési képviselő. Sorozatban ötször, az 1892-es, 1896-os, 1901-es, 1905-ös és az 1906-os választások alkalmával nyert mandátumot, míg az 1910-es választásokon elbukott, de 1911-ben egy időközi képviselőválasztáson újfent bejutott a Magyar Országgyűlésbe. 1914-ben Károlyi Mihály miniszterelnök kísérője amerikai útján. 1917-ben Arad vármegye főispánja.
Erdély Román Királysághoz való csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált. 1922-től az erdélyi Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke, 1926-tól a bukaresti Román Parlament szenátora. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az Arad és Vidéke című politikai napilapnak, főszerkesztője az Aradi Magyar Újságnak (1926-27).
Nevét a kommunista-ellenes romániai forradalom - 1989 - óta az aradi egykori Holtmaros sor , Török Gábor egykori polgármester (Román Királyság) Theodor Serb (Népköztársaság- majd Szocialista Köztársaság) Arsenije Jovanović 1848-as ellenforradalmár szerb püspök - Áfinelor (Áfonyák) utca viseli, amely az egykori báró Orczy József (A. vm.-i főispán) utcából - az gróf Andrássy Gyula (külügyminiszter) főutca párhuzamosa - nyílik a Holtmaros - románul Mureşélul felé, híddal.
Főbb munkáiSzerkesztés
- Amikor Kossuth Lajost hazahívták (Cegléd, 1923);
- Emlékirataim (Arad, 1929).
ForrásokSzerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés almanachjában
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban