Baranyahídvég
Baranyahídvég (horvátul: Idvik [2]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban. 2004-ig a település neve Baranyahidvég volt.
| Baranyahídvég | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Csaba (független) | ||
| Irányítószám | 7841 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 165 fő (2019. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 20,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Baranyahídvég
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″ | |||
Baranyahídvég
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyahídvég témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Baranya megyében, az Ormánságban, Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között, a Fekete-víz mellett fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.
A 18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.
A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.
A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.
Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): "Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson."
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990-1994: Kudari László (független)
- 1994-1998: Kudari László (független)[3], Bazsó József időközi választáson (független)
- 1998-2002: Bazsó József (független)
- 2002-2006: Bazsó József (független)
- 2006-2010: Bazsó József (független)
- 2010-2014: Nagy Csaba (független)
- 2014-2019: Nagy Csaba (független)[4]
- 2019-től: Nagy Csaba (független)
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).[5]
NevezetességeiSzerkesztés
- Horgásztó - A régi Dráva holtágából alakították ki.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ horvát név
- ↑ Baranyahídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Baranyahídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Baranyahídvég Helységnévtár
ForrásokSzerkesztés
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
