Barat Szent Magdolna-Zsófia

Barat Szent Magdolna-Zsófia (Joigny, 1779. december 13. – Párizs, 1865. május 24.) szentté avatott francia apáca, a Szent Szív Társaság alapítója.

Barat Szent Magdolna-Zsófia R.S.C.J.
Barat Szent Magdolna-Zsófia olajfestmény Savinien Petittől az 1870-es évekből
apáca, a Szent Szív Társaság alapítója
Születése
1779. december 13. Joigny, Burgundia, Franciaország
Halála
1865. május 24. (85 évesen) Párizs, Franciaország
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház
Boldoggá avatása	1908. május 24., Róma Boldoggá avatta: X. Piusz pápa
Szentté avatása	1925. május 24., Róma Szentté avatta: XI. Piusz pápa
Ünnepnapja	május 25.
A Wikimédia Commons tartalmaz Barat Szent Magdolna-Zsófia R.S.C.J. témájú médiaállományokat.

Élete

Madeleine-Louise-Sophie Barat 1779. december 13-án született, szülei harmadik gyermekeként. Egy tűzeset borzalmai miatt idő előtt született, s emiatt nem bíztak abban, hogy életben marad, ezért még a születésének napján megkeresztelték. 1789-ben járult elsőáldozáshoz. Mivel a forradalom alatt a hitoktatás szinte lehetetlenné vált, ezért fivére, Louis, akit 1795-ben szentelték pappá képezte. A kor szokásaival ellentétben nagyon komoly képzettségben részesült, még latinra és görögre is tanította. 1792-ben ismerte fel először világosan szerzetesi hivatását, de ez a kor politikai körülményei miatt nagyon sok nehézségbe ütközött. 1795-ben fivérével, aki lelki tanácsadója volt és megismertette a kolostori életmóddal, valamint több társával együtt Párizsba ment.

A Szent Szív Társulat alapítása

A Szent Szív Társaság címere

1800-ban Louis testvérét felvették a Joseph-Désiré Varin által vezetett "A hit atyái" társulatba, melynek fő feladata az volt, ahogy az ekkor feloszlatás alatt álló Jézus Társaságának (jezsuiták) visszaállítását előkészítse. Varin hosszú ideje azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy női kongregációt alapít, amelynek feladata lenne—tanító és oktató tevékenysége által—a Szent Szív tiszteletének terjesztése. Miután Magdolna-Zsófia gyóntatóatyja lett, hamarosan felismerte, hogy ő megfelelő lenne erre a célra. Az "Institut du Sacré Cœur" (Szent Szív Intézete) első négy nővére 1800. november 21-én tette le fogadalmát, és már 1801 októberében nevelőintézetet nyitottak Amiens-ben, igen nehéz körülmények között. Magdolna-Zsófiát 1802. december 21-én vezeték ki az új közösség vezetőjének. Az a lelki irányítás, amelyet Varin és A hit atyái adtak át a nővéreknek, lényege szerint jezsuita volt. Ez azonban kiválóan megfelelt Magdolna-Zsófia tetterős és tevékeny vérmérsékletének, viszont ekkor súlyos betegség támadta meg.

A közösség ettől függetlenül hamarosan fejlődésnek indult, hamarosan Grenoble-ban Duchesne Szent Filippine által vezetett csoport is csatlakozott az új rendhez. Viszont ezzel egy időben megjelentek a szakadás jelei. Egy Saint-Estève abbé által támogatott volt klarissza, Baudemont nővér nagy befolyást szerzett a közösségben. 1806. január 18-án Barat anyát mégis megválasztották általános elöljárónőnek, bár csak egy szavazattöbbséggel.

A rend terjedése és szakadása

A Szent Szív Intézet ettől kezdve gyorsan fejlődött: új alapítások jöttek létre Poitiers-ban, Niort-ban és Gentben. Viszont Amiens-ben egyre nehezebb lett a helyzet, mivel Saint-Estève abbé 1811-ben olyan szabályzatot terjesztett elő, amelyet sem az alapítás mellett segédkező Joseph-Désiré Varin, sem pedig Barat anya nem tudott elfogadni. Hosszas viaskodás és a belga ág elszakadása után Barat anya által beterjesztett, jezsuita szellemiségű rendalkotmányt fogadták el. Ennek köszönhetően őt életfogytiglan nevezték ki általános elöljárónak, s megbízást kapott, hogy Párizsban alapítson noviciátust az egész kongregáció számára egy hozzá csatlakozó nevelőintézettel együtt. A nevelőintézetben elsősorban gazdagabb, illetve nemesi növendékek voltak többségben Bár Barat anya megtett mindent, hogy fenntartsa a szegénységet és az egyszerűséget, az intézet apostolsága - legalábbis Franciaországban - egyre jobban a társadalom felsőbb rétegeire tolódott át. 1814. augusztus 7-én VII. Piusz pápa Sollicitudo omnium ecclesiarum kezdetű bullájával visszaállította a jezsuita rendet, s ettől kezdve a rend tőlük is kaptak támogatást.

Halála és szentté avatása

Barat Szent Magdolna-Zsófia holtteste

Barat anya, még a születése miatt egész életében gyenge fizikummal rendelkezett, s ereje élete vége fele egyre fogyott. Többször is megkísérelte, hogy hivatalától visszavonuljon, de nővértársai nem fogadták el lemondását. Párizsban halt meg 1865. május 24-én, Mennybemenetel ünnepén. X. Piusz pápa 1908. május 25-én boldoggá, XI. Piusz pápa 1925. május 24-én pedig szentté avatta. Testét boldoggá avatási eljárása során sértetlenül, romlatlanul találták.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Madeleine Sophie Barat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
• Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
• Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.