Bardoc

falu és községközpont Kovászna megyében, Romániában
(Bardóc szócikkből átirányítva)

Bardoc (románul Brăduț, németül Bardotz), egyes forrásokban Bardóc[3] falu és községközpont Romániában, Kovászna megye északnyugati sarkában.

Bardoc (Brăduț, Bardotz)
Bardoci községháza
Bardoci községháza
Bardoc címere
Bardoc címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527055
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64050
Népesség
Népesség864 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság854 (2011)[2]
Népsűrűség5,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság505 m
Terület169,73 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bardoc (Románia)
Bardoc
Bardoc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardoc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Keleti-Kárpátokban, a Persányi-hegység, a Baróti-hegység és a Dél-Hargita által közrezárt Baróti-medence északi szegletében található. 503 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik a Kormos-patak völgyében, a patak bal partján, az Egres és a Kormos-patakok összefolyásánál. A település közelében legmagasabb pont a Tortoma-tető (701 m).

Székelyudvarhelytől (50 km) délkeletre, Sepsiszentgyörgytől (54 km) északnyugatra, Brassótól (60 km) északra található. Legközelebbi város: Barót (7 km).[4]

A községrőlSzerkesztés

A községet Bardoc mellett még három falu alkotja: Erdőfüle (1,5 km), Olasztelek (3,5 km) és Székelyszáldobos (1,5 km). Bardoc a térségben is központi szerepet tölt be, ugyanis innen érhető le a község összes települése.

Fontosabb látnivalókSzerkesztés

TerületSzerkesztés

 
Hódok által kidöntött fa a Kormos-patak árterületén

A község területét több mint 8500 hektárnyi erdő borítja. A lomblevelű erdők uralkodó faja a régióban a bükk. Az egykor összefüggő övezetet alkotó tölgyerdőknek ma már csak foltjaik maradtak meg. Ennek ellenére Erdővidéken itt található a legnagyobb erdőterület.[5]

Természeti értékekSzerkesztés

A községnek számottevő természeti értékei és altalajkincsei vannak. Jelentős értéket képviselnek a vadállományban gazdag, kiterjedt erdőségek, a hegyi legelők és kaszálók, a halban gazdag alhavasi vízfolyások, a nagy hozamú borvízforrások és a hasznosítható ásványkincsek: lignit, vaskő, bentonit, diatomit, féldrágakövek, épületkő, kavics, homok.

GazdaságSzerkesztés

A lakosság megélhetését, valamint a község gazdaságát az erdőkitermelés, fűrészárugyártás, állattenyésztés és kereskedelem biztosítja.[6]

Bardoc történelmeSzerkesztés

 
A bardoci helységnévtábla

A települést 1332-ben Bandachfolua, majd 1333-ban villa Bardach néven említik először a pápai tizedjegyzékben később, bár kiejtésében felvette a mai alakját, de írásmódjában gyakran változott (pl. Bardócz).

Nevének eredete pontosan nem ismert. Egyes teóriák szerint egy hasonló nevű székely őstől származhat a név, másik szerint a magyarok előtt a vidéken élő bolgár–szláv törzsek nyomán maradhatott fenn. Benkő József a párductól eredezteti a falu nevét, ugyanis az ősi székelyek párducnak nevezték az itt őshonos hiúzt. Hivatalos neve jelenleg a román Brăduț megnevezés melynek jelentése fenyőcske. Magyarul kiejtésben és írásmódban egyaránt a Bardoc és az ékezetes Bardóc formák is használatban vannak. A népi szájhagyományokban előfordul a Nagybardoc helynévalak is.

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf magyar király hűségére.

Ez alkalommal Bardocról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

 
Bardoc a XVIII. században

A toronyban található nagyharang és a kisharang szintén 1937-ből való.

A templomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és az újrafestett padok nagy része a régi templomból való.

Az 1635-ben az I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardoc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

2011-ben 864 lakosából 854 magyar, 4 román volt, 6 fő pedig nemzetiségéről nem nyilatkozott.[7]

Év Népesség (fő) Magyar Román Német Egyéb
1850 664 655 9
1880 796 796
1890 898 898
1900 878 874 3 1
1910 892 883 2 7
1920 900 890 10
1930 874 874 24
1941 923 922 1
1956 952 N/A N/A N/A N/A
1966 937 931 2 4
1977 921 919 2
1992 992 990 2
2002 925 918 6 1
2011 864 854 4 5

SportSzerkesztés

 
Az első igazi csapat 1954-ben állt össze, ahol a mozgatórugó id. Zajzon Sándor volt

Bardocon a sport egyet jelent a focival. A községközpontban a labdarúgás alapkövét 1941-ben Sápi Elemér igazgató-tanító tette le, amikor Bardocra helyezték, ő hozta a községbe a labdarúgás szeretetét, és az első bőrlabdát is, ami valódi ritkaságnak számított. A labdarúgás szárnybontogatásába sajnos beleszólt a második világháború, emiatt 1944-1951 között nem volt labdarúgás Bardocon. 1952-ben, id. Zajzon Sándor szervezőmunkájának köszönhetően megszületett az első igazi csapat, melynek tagjai vasárnaponként szórakozásból fociztak, de nem volt felszerelésük. Az első barátságos mérkőzésről 1952-ben tesznek említést, amikor Bardoc csapata Magyarhermánnyal játszott. 1964-ben a csapat felvette a „Tátra” nevet, és egyesült az erdőfülei csapattal, ezeket az éveket az új öltözõ folyosóján kiállított képek örökítik meg. Az 1987–88-as idényben a csapatnak sikerül feljutnia a megyei II.-ből a megyei I. osztályba, ennek az osztálynak ma is oszlopos tagja. 1994-ben a csapat nevet cserélt, és felvette akkori fő támogatója, Lőrincz Zsigmond tulajdonában levő, kovásznai Prima fagyigyár nevét, így lett a csapat neve Bardoci Prima.

„Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen veszítünk, még az sem fontos, hogy jók vagyunk-e. Egyedül az számít, hogy játszunk-e.” – áll azon a márvány emléktáblán, amit a bardoci labdarúgás hatvan éves fennállásának tiszteletére állítottak 2014-ben.[8]

SzórakozásSzerkesztés

A Dél-Hargita kiváló vadászterület, a pisztrángban gazdag Kormos vize a horgászok eldorádója.

InfrastruktúraSzerkesztés

A falu három irányból közelíthető meg, Székelyszáldobos irányából a 41-es községi úton Olasztelekről és Erdőfüléből a 42-es községi úton.

2013-ban befejeződött a víz- és csatornahálózat teljes körű kiépítése a falu határában korszerű szennyvíztisztító telep létesült.

Ami a villany-, telefon- és internethálózatot illeti: a falu a legmodernebb rendszerekkel büszkélkedhet.

A hulladékbegyűjtés hetente (szerdán) történik. A faluban három szelektív hulladékgyűjtőpont is található.

Itt születettSzerkesztés

 
Benkő József (1740-1814) teológus

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  3. Sepsiszéki Nagy Balázs. Székelyföld falvai a XX. század végén - I. Háromszék. Budapest: Nap Kiadó, 279. o. (2003). ISBN 9638116382 
  4. Google Maps
  5. Erdővidék (angol nyelven). Járjuk be Erdővidéket!. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  6. Administrator: Bardoc (ro-RO nyelven). www.alutusregio.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  7. Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai. nepszamlalas.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  8. István, Pálfi Csaba és Takó: Erdővidék regionális hetilap. evidek.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  9. erdovidek.home.ro - Hires emberek. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  10. erdofule.ro - Erdofule sportjarol[halott link]