Főmenü megnyitása

Bardonecchia (piemonti nyelven Bardonecia, okcitánul Bardonescha, franciául Bardonèche) egy olasz község (comune) a Piemont régióban. A település védőszentje Hippolütosz ellenpápa.

Bardonecchia
Bardonecchia01.JPG
Bardonecchia címere
Bardonecchia címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPiemont
MegyeTorino (TO)
Polgármester Francesco Avato
Irányítószám 10052
Körzethívószám 0122
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség3155 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1312 m
Terület132,31 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Bardonecchia (Olaszország)
Bardonecchia
Bardonecchia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 04′, k. h. 6° 42′Koordináták: é. sz. 45° 04′, k. h. 6° 42′
Elhelyezkedése Torino térképén
Elhelyezkedése Torino térképén
Bardonecchia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardonecchia témájú médiaállományokat.

Piemont és egyben Olaszország legnyugatibb települése.

TörténeteSzerkesztés

A település nevét először 726-ban említik, egy, a Novalesa apátságnál talált dokumentumban. Előtte valószínűleg a kelták lakták.[2]

Bardonecchia helyén eredetileg egy tó volt, melyet a környező, hegyi patakok és a Dora di Bardonecchia nevű kis folyó táplált. Ezt a tavat valószínűleg a szaracénok csapolták le a 10. században.

KözépkorSzerkesztés

906-ban a szaracénok, akiknek ekkor a Provence-beli Lagarde-Freinet-ben volt a bázisuk, egészen a Novalesa-apátságig eljutottak, így ezt a települést is kifosztották. Az ezredforduló után, 1001-ben Arduino Glabrone szorította vissza őket. III. Ottó német-római császár megerősítette I. Olderico Manfredi torinói uralkodót, így az ő hatalma ide is kiterjedt.[3] 1050-től kezdve a terület a Savoyai grófság alá tartozott.[4] Susai Adelaide halálával a terület francia kézbe, Vienne-i fennhatóság alá került.[5][6]

1339-től a falucska a franciákhoz tartozott.[7]

ReneszánszSzerkesztés

 
A Tour d'Amont, Bardonnèche egykori erődjének maradványai

Az 1700-as évekSzerkesztés

19. századSzerkesztés

20. századSzerkesztés

2000-es évek, téli olimpiaSzerkesztés

A 2006. évi téli olimpiai játékokon Bardonecchia volt a játékok egyik helyszíne. Itt rendezték a snowboard-versenyeket, továbbá a három közül az egyik olimpiai falu is itt volt. 2007-ben az Universiade több versenyszámát is Bardonecchiában rendezték. 2008-ban a Nemzetközi Vöröskereszt olaszországi szervezetének is itt volt gyűlése.[8]

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Bardonecchia község Torino megye térképén

Szomszédos települések: Avrieux, Bramans, Exilles, Modane, Névache, Oulx

EtimológiaSzerkesztés

A 9. században a települést Bardonisca néven említik. Egy 1148-as okiraton Bardonescaként szerepel. Jelenlegi nevét már 1365-ben elnyerte. A név eredete valószínűleg a longobárdokhoz köthető.[9]

KultúraSzerkesztés

Sant'Ippolito templomSzerkesztés

Forte BramafamSzerkesztés

Palazzo delle FesteSzerkesztés

Colonia 9 marzoSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

SportSzerkesztés

1984-ben a Giro d’Italia keresztülhaladt a településen is.

Év Szakasz Indulás Km Szakaszgyőztes Összetett első
1984 16ª Alessandria 198   Dag-Erik Pedersen   Francesco Moser

FrazionékSzerkesztés

DemográfiaSzerkesztés

 

KözigazgatásSzerkesztés

1995-ben a ’Ndrangheta maffiacsoport túlzott befolyása miatt feloszlatták a község tanácsát.[10]

GalériaSzerkesztés

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

  • Città e paesi d'Italia, vol. I, De Agostini, 1966
  • Maria Luisa Tibone (con testimonianze di Pier Luigi Borbotto), Bardonecchia - I percorsi della memoria, Omega Edizioni, Torino, 2003, ISBN 88-7241-265-X
  • Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, Alzani Editore, Pinerolo (TO), 1998, ISBN 88-8170-032-8
  • G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, Bardonecchia e le sue valli, Edizione a cura dell'Azienda Autonoma di Soggiorno di Bardonecchia, 1979

ForrásokSzerkesztés

  1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  2. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 16. oldal
  3. Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, 75. oldal
  4. Maria Luisa Tibone, op. cit, 53. oldal
  5. Michele Ruggiero, op. cit., 99., 116. oldal
  6. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 20. oldal
  7. Michele Ruggiero, op. cit., 128. oldal
  8. Assemblea nazionale Pionieri[halott link]
  9. Forrás: Dizionario di toponomastica, UTET, 2006, 71. oldal
  10. Articolo dall'archivio del Corriere della Sera