Bardonecchia

község Olaszországban, Torino megyében

Bardonecchia (piemonti nyelven Bardonecia, okcitánul Bardonescha, franciául Bardonèche) egy olasz község (comune) a Piemont régióban. A település védőszentje Hippolütosz ellenpápa.

Bardonecchia
Bardonecchia címere
Bardonecchia címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPiemont
MegyeTorino (TO)
PolgármesterFrancesco Avato
VédőszentHippolütosz
Irányítószám10052
Körzethívószám0122
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség3028 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1312 m
Terület132,31 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 04′ 42″, k. h. 6° 42′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 04′ 42″, k. h. 6° 42′ 12″
Elhelyezkedése Torino térképén
Elhelyezkedése Torino térképén
Bardonecchia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardonecchia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Piemont és egyben Olaszország legnyugatibb települése.

Története

szerkesztés

A település nevét először 726-ban említik, egy, a Novalesa apátságnál talált dokumentumban. Előtte valószínűleg a kelták lakták.[2]

Bardonecchia helyén eredetileg egy tó volt, melyet a környező, hegyi patakok és a Dora di Bardonecchia nevű kis folyó táplált. Ezt a tavat valószínűleg a szaracénok csapolták le a 10. században.

Középkor

szerkesztés

906-ban a szaracénok, akiknek ekkor a Provence-beli Lagarde-Freinet-ben volt a bázisuk, egészen a Novalesa-apátságig eljutottak, így ezt a települést is kifosztották. Az ezredforduló után, 1001-ben Arduino Glabrone szorította vissza őket. III. Ottó német-római császár megerősítette I. Olderico Manfredi torinói uralkodót, így az ő hatalma ide is kiterjedt.[3] 1050-től kezdve a terület a Savoyai grófság alá tartozott.[4] Susai Adelaide halálával a terület francia kézbe, Vienne-i fennhatóság alá került.[5][6]

1339-től a falucska a franciákhoz tartozott.[7]

Reneszánsz

szerkesztés
 
A Tour d'Amont, Bardonnèche egykori erődjének maradványai

Az 1700-as évek

szerkesztés

19. század

szerkesztés

20. század

szerkesztés

2000-es évek, téli olimpia

szerkesztés

A 2006. évi téli olimpiai játékokon Bardonecchia volt a játékok egyik helyszíne. Itt rendezték a snowboard-versenyeket, továbbá a három közül az egyik olimpiai falu is itt volt. 2007-ben az Universiade több versenyszámát is Bardonecchiában rendezték. 2008-ban a Nemzetközi Vöröskereszt olaszországi szervezetének is itt volt gyűlése.[8]

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Bardonecchia község Torino megye térképén

Szomszédos települések: Avrieux, Bramans, Exilles, Modane, Névache, Oulx

Etimológia

szerkesztés

A 9. században a települést Bardonisca néven említik. Egy 1148-as okiraton Bardonescaként szerepel. Jelenlegi nevét már 1365-ben elnyerte. A név eredete valószínűleg a longobárdokhoz köthető.[9]

Sant'Ippolito templom

szerkesztés

Forte Bramafam

szerkesztés

Palazzo delle Feste

szerkesztés

Colonia 9 marzo

szerkesztés

Közlekedés

szerkesztés

1984-ben a Giro d’Italia keresztülhaladt a településen is.

Év Szakasz Indulás Km Szakaszgyőztes Összetett első
1984 16ª Alessandria 198   Dag-Erik Pedersen   Francesco Moser

Frazionék

szerkesztés

Demográfia

szerkesztés

Közigazgatás

szerkesztés

1995-ben a ’Ndrangheta maffiacsoport túlzott befolyása miatt feloszlatták a község tanácsát.[10]

Kapcsolódó irodalom

szerkesztés
  • Città e paesi d'Italia, vol. I, De Agostini, 1966
  • Maria Luisa Tibone (con testimonianze di Pier Luigi Borbotto), Bardonecchia - I percorsi della memoria, Omega Edizioni, Torino, 2003, ISBN 88-7241-265-X
  • Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, Alzani Editore, Pinerolo (TO), 1998, ISBN 88-8170-032-8
  • G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, Bardonecchia e le sue valli, Edizione a cura dell'Azienda Autonoma di Soggiorno di Bardonecchia, 1979
  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 16. oldal
  3. Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, 75. oldal
  4. Maria Luisa Tibone, op. cit, 53. oldal
  5. Michele Ruggiero, op. cit., 99., 116. oldal
  6. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 20. oldal
  7. Michele Ruggiero, op. cit., 128. oldal
  8. Assemblea nazionale Pionieri. [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  9. Forrás: Dizionario di toponomastica, UTET, 2006, 71. oldal
  10. Articolo dall'archivio del Corriere della Sera