Barent Fabritius
Barent Fabritius /Barent Pietersz Fabritius/ (Middenbeemster, Észak-Hollandia, 1624. november 16.[3] — Amszterdam, 1673. október 20.)[4] holland festő a holland aranykorban. Rembrandt követője. Ismert családi képét Barent Fabritius festette 1656-ban, a Rijksmuseum őrzi Amdsterdamban.
| Barent Fabritius | |
 | |
| Született |
1624. november 6. Beemster |
| Elhunyt |
1673. október 20. (48 évesen)[1] Amszterdam |
| Állampolgársága | holland[2] |
| Szülei | Pieter Carelsz. Fabritius |
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barent Fabritius témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Festőcsaládban született, atyja (Pieter Carelsz. Gen. Fabritius) és fivérei (Carel Fabritius és Johannes Fabritius) is festők voltak. Barent 1643-ban követte testvérét Amszterdamba, hogy ő is Rembrandnál tanuljon. Aztán hamarosan ment Middenbeemster-be. 1647-ben ismét Amszterdamba ment, 1650-től önálló festő Amszterdamban. 1652-ben megnősült Middenbeemsterben, házasságából 6 gyermek született.
Főleg Middenbeemster, Leiden és Amszterdam fő alkotási helyei, Leidenben jó kapcsolatot alakított ki a városi építésszel, akinek révén hároméves szerződéshez (1657) jutott a helyi evangélikus templom díszítése, stb. céljából. 1658-ban lett tagja a Szent Lukács céhnek. Vallási témájú képeket, expresszív arcképeket és életképeket festett. Festményei gazdag koloritjukkal tűntek ki.
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Fabritius, Barent lásd 299. p.
