Barevo (Jezero)

falu Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

Barevo (szerbül: Барево) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben. Barevo településnek a Szerb Köztársasághoz került része.

Barevo
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községJezero
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség5 fő (2013)[1]
Népsűrűség1,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,23 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 24′ 45″, k. h. 17° 15′ 00″44.412500°N 17.250000°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 45″, k. h. 17° 15′ 00″44.412500°N 17.250000°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 61 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 28 km-re északkeletre fekvő erdős, hegyvidéki területen található. Tengerszint feletti magassága 800 méter körüli.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 157 0
Bosnyák 517 0
Horvát 927 5
Jugoszláv 5 0
Egyéb 10 0
Összesen 1616 5

Története

szerkesztés

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Barevo önálló község volt, mely Barevo, Brdljani, Mačković, Mahala és Šenik településekből állt. A községben 976 lakost számláltak, melyből 627 katolikus horvát, 317 muszlim és 32 ortodox szerb volt. Ezen belül Barevo faluban 22 ház állt 213 horvát lakossal.[4] 1910-ben a Barevóhoz tartozó településeken (Brdo, Brgljani, Dubrave, Gladovići, Klimenta, Mačkovica, Mahala, Peratovci, Prudi és Pšenik) 206 házat, 152 ortodox szerb, 480 muszlim és 762 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Barevo községnek összesen 210 háza és 1323 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 1616-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje foglalta el a boszniai szerb erőktől, szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal a nyugati részét, mely a teljes területnek ötödrészét tette ki, elválasztotta Jajcától és a Szerb Köztársaság területéhez került. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
  3. a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o.

További információk

szerkesztés