Barnáshátú zacskósmadár

A barnáshátú zacskósmadár (Psarocolius angustifrons) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a csirögefélék (Icteridae) családjába tartozó faj.

Barnáshátú zacskósmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Csirögefélék (Icteridae) Nem: Psarocolius Faj: P. angustifrons
Tudományos név
Psarocolius angustifrons (Spix, 1824)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barnáshátú zacskósmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barnáshátú zacskósmadár témájú kategóriát.

Magyar neve, forrással nincs megerősítve.

Rendszerezése

A fajt Johann Baptist von Spix német biológus írta le 1824-ben, a Cassicus nembe Cassicus angustifrons néven.

Alfajai

• Psarocolius angustifrons alfredi (Des Murs, 1856)
• Psarocolius angustifrons angustifrons (Spix, 1824)
• Psarocolius angustifrons atrocastaneus (Cabanis, 1873)
• Psarocolius angustifrons neglectus (Chapman, 1914)
• Psarocolius angustifrons oleagineus (P. L. Sclater, 1883)
• Psarocolius angustifrons salmoni (P. L. Sclater, 1883)
• Psarocolius angustifrons sincipitalis (Cabanis, 1873)

Előfordulása

Dél-Amerika északnyugati részén, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi erdők, valamint mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.

Megjelenése

Testhossza 36-48 centiméter.

Életmódja

Kisebb gerincesekkel és rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt nektárt is.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. március 27.)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe