Barna tarkalepke

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 23.

A barna tarkalepke (Melitaea britomartis) a tarkalepkefélék családjába tartozó, Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt lepkefaj.

Barna tarkalepke
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Lepkék
Család: Tarkalepkefélék
Nem: Melitaea
Tudományos név
Melitaea britomartis
Assmann, 1847
Szinonimák

Mellicta britomartis

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna tarkalepke témájú médiaállományokat és Barna tarkalepke témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A barna tarkalepke szárnyfesztávolsága 3-3,8 cm. Szárnyainak viszonylag sötét összhatást keltő felső oldala fekete/sötétbarna és narancssárga hálómintás. Az elülső szárnyakon a szegélytől számított második foltsor foltjai nagyjából kör vagy tojásdad alakúak, eléggé kicsik, végig kb. egyforma méretűek. Az elülső szárnyak fonákja narancssárga alapszínű, a hátsóké tarkán narancssárga-sárga-fehéres foltos.

A felső barna hálómintázat kiterjedtsége igen változékony.

Petéje kerek vagy tojásdad, fehéressárga színű, fényes.

Hernyója fekete alapszínű, nagy fehér pontokkal sűrűn telehintve; összességében világosszürke hatást kelt. Testét fehér végű vörösesbarna áltüskék borítják.

Hasonló fajok

szerkesztés

A recés tarkalepkétől és a közönséges tarkalepkétől csak szakértő tudja megkülönböztetni. Hasonlít hozzá még a kockás tarkalepke, a réti tarkalepke, a nagy tarkalepke, a magyar tarkalepke, a kis tarkalepke, a kockáslepke, a lápi tarkalepke, és a díszes tarkalepke is.

Elterjedése

szerkesztés

Eurázsiában fordul elő Közép- és Kelet-Európától egészen Kínáig és a Koreai-félszigetig. Magyarországon a dombvidékeken és a középhegységekben található meg, helyenként gyakori lehet.

Életmódja

szerkesztés

Meszes talajú, száraz vagy nedvesebb rétek, erdőszélek, tisztások lepkéje.

A petékből nyár közepén kelnek ki a hernyók, amelyek útifű- (Plantago spp) és veronika-fajok (Veronica spp.) leveleivel táplálkoznak. A hernyók L3 lárvaállapotban áttelelnek és a következő év április-májusában bebábozódnak. Az imágó május közepén kel ki és július végéig repül. A nőstény nagy csomókban rakja le petéit a tápnövények leveleinek alsó felére.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés