Barnard-csillag
A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Nagyjából 6 fényéves távolságával az ötödik legközelebbi csillag. Csak a Nap és a háromtagú Alfa Centauri rendszer csillagai vannak közelebb. Ennek ellenére olyan halvány, hogy csak távcsővel látható, mivel egy (M4 spektráltípusú) vörös törpe. Látszó fényessége 9,54 magnitúdó.
A csillagot felfedezőjéről, Edward Emerson Barnardról (1857–1923) nevezték el, aki 1916-ban úgy találta, ennek a csillagnak van az összes ismert közül a legnagyobb sajátmozgása, 10,3 ívmásodperc évente. Ez a nagy látszólagos sebesség abból adódik, hogy viszonylag közel van a Naphoz.
Valójában Barnard csillaga meglehetős gyorsan, 140 km/s sebességgel közeledik a Naphoz, és 11 700 körül mintegy 3,8 fényévnyire meg fogja közelíteni.
Bár a csillag mintegy 10 milliárd éves, magjában még mindig „ég” a hidrogén.
Tömege nem éri el a Nap tömegének 17%-át. Ahogy a vörös törpék általában, szabad szemmel nem észlelhető. Ha a Nap helyére tennénk gondolatban, a telihold fényének alig százszorosával világítana az égen.
A Barnard-csillag körül csillagászok két Jupiter méretű bolygót is feltételeztek, ezek azonban hamis észleléseknek bizonyultak.
Források szerkesztés
- E. E. Barnard, "A small star with large proper motion", Astronomical Journal 29 (1916) 181–183 (1916AJ…..29..181B)
További információk szerkesztés
- SolStation.com: Barnard's Star
- ARICNS 4C01453 Archiválva 2010. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – technical data for Barnard's Star
