Baromlak
Baromlak falu Romániában, Bihar megyében.
| Baromlak (Borumlaca) | |
 | |
| Baromlak látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Berettyószéplak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berettyószéplak |
| Irányítószám | 417536 |
| SIRUTA-kód | 31280 |
| Népesség | |
| Népesség | 896 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 236 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 57″, k. h. 22° 28′ 46″47.215936°N 22.479346°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 57″, k. h. 22° 28′ 46″47.215936°N 22.479346°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBihar megyében, Berettyószéplaktól délnyugatra, Várvíz mellett fekvő település.
Története
szerkesztésBaromlak nevét 1327-ben említette először oklevél p. Boromlak néven. 1461-ben, 1808-ban és 1913-ban is Baromlak néven írták.
A település a Turul nemzetség öröklött birtoka volt. Az e nemzetségből való Lőrinc fiainak osztozásakor fele Rubertnek jutott.
Első lakói magyarok voltak, de a 16. században a sólyomkői uradalom területéről románok költöztek be.
1438-ban a Kusalyi Jakcs család volt a település birtokosa, az 1461. évi adóösszeírás pedig már a Borsiakat írta Baromlak birtokosának. 1465-ben a Bályoky családé, Bályoki Szilveszter baromlaki részeit zálogba adta Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának. Pár év múlva pedig már a Bozzási családot írták birtokosául.
Az 1503 előtti években az Erdőhegyi család birtoka volt, azonban Erdőhegyi László fiú utód nélküli halála miatt itteni birtokrészét Telegdi István nyerte el.
A török kiűzése után román falu, de 1832–1836 között a Zichy grófok erőmunkásaként jelentős számú szlovák lakosság is megtelepült itt. Számukra 1870–1880 között a Berettyószéplak és Baromlak közötti dombon egy iskola, tanítói lakás és kápolna épült.
Az 1800-as évek II. felében a Baranyaiak és a Fráterek voltak a falu birtokosai.
A 20. század elején pedig Zichy Jenő volt a település ura.
Az 1900-as évek elején Baromlakhoz tartozott még Fogás-puszta is.
Helynevei közül említést érdemel Dombravára nevű dűlőneve is.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye margittai járásához tartozott.
1910-ben 806 lakosából 434 szlovák, 280 román, 92 magyar volt. Ebből 452 római katolikus, 285 görögkeleti ortodox, 61 református volt.
1935-ben a csehszlovák állam új iskolát építtetett Berettyószéplakon, így a régi iskolát kápolnává alakították át. Ez 1965-ben rombolták le a szénbánya megnyitása miatt.
2002-ben 944 lakosából 459 román, 333 cigány, 146 szlovák, 5 magyar volt.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkatolikus temploma 1789-ben épült.
- A Megváltó Krisztus szobra a szlovák iskolában, a Rio de Janeiro-i szobor embernagyságú mása, Rudolf Docolonansky tanító alkotása 1938-ból
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Biserica Sf. Anton. biserici.org (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- Primaria Suplacu de Barcau. www.suplacudebarcau.ro. Berettyószéplaki polgármesteri hivatal (Hozzáférés: 2014. július 26.) arch
.svg){kind=small}