Baross János

Dr. bellusi Baross János (Pilisszántó, 1875. december 21. – Budapest, Józsefváros, 1926. szeptember 7.) politikus.

Baross János
1905-ben
Született	1875. december 21. Pilisszántó
Elhunyt	1926. szeptember 7. (50 évesen) Budapest
Párt	Szabadelvű Párt (1901-1903) Nemzeti Párt (1903-1905) Függetlenségi és 48-as Párt (1905-1913) pártonkívüli (1913-1918)
Választókerület	Lovrin (1905-1918)
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Baross János témájú médiaállományokat.

Család

Apja Baross Pál II. (szül. 1840. április 30-án Felső-Semberen), királyi tanácsos, édesanyja szenterzsébeti Forster Anna (meghalt 1894. március 11.) voltak. Két testvére volt: bátyja, Baross Károly, a későbbi neves agrárpolitikus és gazdasági író, és húga, Margit (később dr. Drucker Jenőné).

Élete

Valószínűleg 1897-ben szerzett doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen jog- és államtudományokból. Egyetemi évei alatt (1895-1896) az Egyetemi Lapok felelős szerkesztője. Tanulmányai befejeztével rövid ideig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, később pedig Torontál vármegye szolgabírája lett, majd előbb az Országos Statisztikai Hivatal, később pedig a Kereskedelmi Minisztérium segédfogalmazója 1897 és 1900 között. 1899. december 18-án feleségül vette Szivák Irént, kivel Magda nevű leányuk született, 1900. október 4-én. 1900-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felkérte a kodifikációs bizottság előadójául, mely pozícióban öt évig maradt. Ugyanebben az évben a parasztbirtokok öröklési jogának tanulmányozása miatt Németországban hosszabb utat tett, melyről műveket is megjelentetett. Az 1901. évi választásokon a Szabadelvű Párt színeiben Csongrád országgyűlési képviselőjévé választották, de a Kúria megsemmisítette mandátumát. Az 1905. évi választásokon újra indult, s ekkor Lovrin országgyűlési képviselője lett a Függetlenségi és 48-as Párt támogatottjaként. Pártja szakadásakor a Kossuth vezette szárnyhoz csatlakozott. Ezalatt a budapesti tudományegyetem agrárpolitikai előadója (1909-1910). 1913-ban elhagyta pártját, de Lovrin képviselője maradt egészen 1918-ig. Nem tudott elszakadni a politikától, így 1922-től ismét képviselő, párton kívüliként képviselte szülőfaluját. 1925-ig volt Pilisszántó országgyűlési képviselője, majd röviddel távozása után meg is halt.

Munkái

• Idegenek birtokszerzése, Budapest, 1900

Források

Révai nagy lexikona II. kötet (Arány–Beke). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911. 637. o.  

• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 458. o. ISBN 963-901-540-7