Főmenü megnyitása

Barsfüss (szlovákul Trávnica, korábban Fiš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Barsfüss (Trávnica)
Barsfüss templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Turisztikai régióThermál
Rang község
Polgármester Emil Ivan
Irányítószám 941 46
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség1059 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület21,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barsfüss (Szlovákia)
Barsfüss
Barsfüss
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′, k. h. 18° 20′Koordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 18° 20′
Barsfüss weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsfüss témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Érsekújvártól 26 km-re, északkeletre található.

ÉlővilágaSzerkesztés

A faluban két gólyafészket tartottak nyilván, ebből az egyik mára biztosan megszűnt.[2]

TörténeteSzerkesztés

Területén már a kökorszaktól fogva laktak emberek. Latén kori leletek is előkerültek.[3]

1075-ben I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak írt adománylevelében Fius néven említik először. Később 1231-ben, 1241-ben és 1332-ben említik. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1564-ben, 1599-ben és 1613-ban feldúlták a törökök.

Későbbi birtokosa a Balogh család volt, ők építették a falu későbarokk kastélyát is. Balogh János részt vett az 1848–49-es magyar szabadságharcban, emiatt elítélték és csak 1859-ben, amnesztiával szabadult.

Vályi András szerint "FÜSS. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura Balog, ’s más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytől egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű, fája tűzre erdejében elég, épűletre való pedig az Uraságnak engedelmével, szőlö hegye jól termő, ’s gyümöltsös fákkal gazdag, legelője elég, réttyei jók, malma a’ szomszédságban, piatzozása Szent Benedeken, és Báton, a’ Bánya Várasokban pedig, könnyű módgya a’ keresetre, első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Füss, tót falu, Bars vmegyében, Verebélytől délre 2 mfd. 923 kath. 9 evang. lak. Ékesitik ezen helyet a kath. paroch. templom és az uraságok szép lakházai s kertjei. Határa mindennel bővölködik: van gabonája, bora, fája, elég legelője, sok gyümölcse. F. u. Balogh, Bencsik, s a t."[5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához, majd 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 1138 lakosából 860 szlovák és 147 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1290 lakosából 1081 szlovák és 165 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1457 lakosából 1187 szlovák és 232 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1455 lakosából 974 szlovák, 428 magyar, 12 német és 41 egyéb anyanyelvű.

1921-ben 1492 lakosából 1387 csehszlovák és 61 magyar volt.

1930-ban 1795 lakosából 1666 csehszlovák és 25 magyar volt.

1941-ben 2030 lakosából 1378 szlovák és 649 magyar volt.

1991-ben 1385 lakosából 1376 szlovák és 3 magyar volt.

2001-ben 1248 lakosából 1222 szlovák és 10 magyar volt.

2011-ben 1129 lakosából 1087 szlovák, 5-5 magyar és cseh, 1 cigány és 31 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1810-ben Boronkay Lajos politikus, Kossuth kormánybiztosa.
  • Itt hunyt el 1827-ben Balogh János Komárom vármegye alispánja.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Templom 1741-ből, körülötte az egykori temetőbe 1779-ig temetkeztek.
  • 1740-ben épült a Bencsik család kastélya, mely előbb a Barbó, majd a Szontágh családé lett. 1916-ban vásárolta meg a Rudnyánszky család. 1945-ben a birtokaikat elkobozták.
  • Balog-kastély (19. század).
  • Barokk híd.

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. bociany.sk
  3. Maráz Borbála 1974: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn). JPMÉ XIX, 117, 122; Vágó E. B. 1960. Alba Regia I, 49.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Barsfüss témájú médiaállományokat.