Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium

budapesti középiskola

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ami a hivatalos nevében is szerepel. Budapesten található, a Nagymező utca 1. szám alatt, közel a Zeneakadémiához. Alapításának története a reformkorba nyúlik vissza.

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
(Bartók Béla Konzervatórium)

Alapítva 1840
NévadóBartók Béla (ember)
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei
  • 1840 Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolája
  • 1867 Nemzeti Zenede
  • 1927 Nemzeti Zene Egyesület
  • 1948 Állami Konzervatórium
  • 1966 Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
  • 1990 Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
Típus
  • konzervatórium
  • gimnázium
  • középiskola
  • zeneiskola
Igazgató Dr. Benkő Szabolcs (2012-től)
OM-azonosító 035301
Tagság Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
Elérhetőség
Postacím Nagymező utca 1.
1065 Budapest
Elhelyezkedése
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium (Budapest)
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 44″
Térkép
A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
weboldala

Története szerkesztés

1840-ben Mátray Gábor igazgatásával megalakult a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma 75 volt. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt Ferenc, aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára, és báró Sina Simon bőkezű adakozó. 10 évvel később már 200 növendéke volt, és a korábbi ének-, zeneszerzés- és kórusszakok mellett megalakult a zongora-, hegedű-, gordonka-, fuvola- és klarinéttanszak is.

1867-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelték az intézményt, amely a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona volt. Ekkoriban hangzottak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: „…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…”

Rövid időre – 1920–27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, majd ismét mint egyesületi szervezet alakult újjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagy tekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György.

1941-től Kresz Géza hegedűművész állt az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat.

  Lásd még: A Nemzeti Zenede oktatói (kategórialap)

A második világháború után Állami Zenei Gimnázium néven működött, a Semmelweis utcában. Dr. Klenka János volt az igazgató, akit Szelényi István követett. Az 1947/48-as tanévben itt érettségizett pl. Házy Erzsébet, Kulka János karmester, az 1948/49 tanévben pedig Moldován Stefánia, Kocsis Albert, Szász József, Ungár Tamás, Sebestyén János (orgonaművész), Ádám Vera (Halász Ferenc hegedűművésznek, a gimnázium igazgatójának a felesége).

1948-ban állami rendelettel felszámolták a Nemzeti Zenede Egyesületet, és az iskola Állami Konzervatórium néven működött tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. 1949-ben a Nagymező utca 1. szám alatt lévő épületben a budapesti Állami Zenekonzervatórium II. emeletét a „Zenei Gimnázium” foglalta el, egyidejűleg a Zenekonzervatórium a Semmelweis utca 21.-ből (amit később lebontottak) a 12.-be költözött át (ami ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyik épülete).[1] 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látta el. Ekkor Sándor Frigyes volt az igazgató, akit 1958-ban Fasang Árpád követett.

1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolták. Az iskola ekkor vette fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nevet. 1973-tól Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolája lett.

1990-ben – ekkor már Szabó Tibor karnagy volt az igazgató – a közismeret keretein belül újraindult a gimnáziumi oktatás. 2017-ig az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája volt. Jelenleg (2016) több mint 400 hallgatója van 23 tanszakon. 2012 szeptembere óta az intézmény élén dr. Benkő Szabolcs igazgató áll.[2]

Galéria szerkesztés

A középiskola híres tanítványai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A könyvtár története Archiválva 2015. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, konzi.hu (hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  2. Bolyki Sára: Benkő Szabolcs: Embert próbáló feladat a Bartók konzi vezetése, fidelio.hu - 2013. január 9.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés