Barta György

(1915-1992) magyar geofizikus, egyetemi tanár, akadémikus

Barta György (Poprád, 1915. október 29.Budapest, 1992. október 21.) magyar geofizikus, egyetemi tanár, akadémikus. Poprádon született. 1939-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karának mennyiségtan-természettan szakán szerzett tanári oklevelet. 1947-ben a debreceni Tudományegyetemen szerzett doktorátust. 1952-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 1956-ban a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben választotta levelező, 1982-ben rendes tagjává.

Barta György
Született1915. október 29.[1]
Poprád
Elhunyt1992. október 21. (76 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozásageofizikus
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-31. fülke)

A Wikimédia Commons tartalmaz Barta György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Munkássága szerkesztés

Legfontosabb kutatási területe a Föld két legfontosabb erőterének, a mágneses erőtérnek és a gravitációs erőtérnek a vizsgálata volt. Végzése után a Magyar Állami Meteorológiai és Földmágnességi Intézet munkatársaként dolgozott. 1940-ben részt vett Ógyallán az Obszervatóriumban, majd 1943-ban az Erdélyben végzett mágneses területi felmérésekben. A negyvenes évek végén a budakeszi obszervatóriumban földmágneses regisztráló állomást létesített.

A II. világháború után az Országos Meteorológiai Intézetbe került, ahol újjászervezte a földmágneses szolgálatot. 1949-ben megkezdte az ország földmágneses alaphálózat kiépítését. 1950-től az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa volt. Ekkor hozta létre a tihanyi Geofizikai Obszervatóriumot, amely 1953-ban kezdte meg működését. Fontos szerepet játszott a mágneses obszervatórium létrehozásában Vaján és Nagycenken is.

1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizika Tanszékének vezetője lett, a tanszéket 1985-ig vezette. Elméleti tudományos tevékenységében a földmágneses jelenségeket vizsgálta. Elemezte a világ mágneses obszervatóriumainak adatsorait és ezekből a világon elsőként ismerte föl a földi mágneses tér 50 év körüli periódusidejű szekuláris változásait. Fontosak más földi erőterekkel kapcsolatos vizsgálatai is. A hatvanas évek közepén megjelentek a Föld alakját vizsgáló mesterséges holdak mérési eredményei is. Ezek fölhasználásával a földalak, a geoid pontosabb megismerése vált lehetővé. Barta György bekapcsolódott a földi erőterek évszázados változásának és a földi erőterek közötti kapcsolatnak a vizsgálatába is. Kutatási eredményeiről mintegy 300 publikáció jelent meg.

Közéleti tevékenysége szerkesztés

Tiszteleti elnöke volt a Magyar Geofizikusok Egyesületének. Tagja volt az MTA Geofizikai Bizottságának, melynek több cikluson át az elnöki tisztét is betöltötte. Tagja, alelnöke, majd elnöke volt az MTA Geonómiai Bizottságának, majd a Geonómiai Bizottságból kialakított Természetfejlődési Bizottságnak is. Ugyancsak tagja volt az MTA Fizikai Bizottságának is, és ellátta a Gravitációs albizottság elnöki teendőit is. 1971-75 között tagja volt a COSPAR héttagú elnökségének. 1971-től 1980-ig a Nemzetközi Geodinamikai Program 6. munkacsoportját is irányította. Az International Academy of Astronautics (Pans) levelező tagjává választotta.

Elismerései szerkesztés

 
A Farkasréti temető urnaháza. Itt található Barta György urnafülkéje is
  • Állami Díj, II. fokozat 1973 – A föld mágneses és gravitációs erőtereinek vizsgálataiban elért alapvető eredményeiért.
  • Eötvös Emlékérem (a Magyar Geofizikusok Egyesületében), 1966-ban
  • Steiner Lajos Emlékérem (a Magyar Meteorológiai Társaságban)
  • Gauss Emlékérem (az NDK Tudományos Akadémiájában), 1977-ben
  • Humboldt Emlékérem (az NDK Tudományos Akadémiájában), 1984-ben
  • Eötvös Loránd Emlékérem (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 1986-ban
  • Einstein Emlékérem (az International Academy Foundation, USA) 1990-ben.

Munkái szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. http://resolver.pim.hu/auth/PIM44334, Barta György, 2019. április 7.
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)

További információk szerkesztés