Főmenü megnyitása

Bartha Dénes (zenetörténész)

magyar zenetörténész

Nagyőri[5] Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. – Budapest, 1993. szeptember 7.) magyar zenetörténész, a Zenei lexikon[6] főszerkesztője.

Bartha Dénes
Bartha Dénes emléktáblája, Dinyés László alkotása; Budapest, I. kerület Attila út 87.
Bartha Dénes emléktáblája, Dinyés László alkotása; Budapest, I. kerület Attila út 87.
Született 1908. október 2.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1993. szeptember 7. (84 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • zenetanár
  • egyetemi oktató
Munkáltató Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja Bartha Richárd kabinetiroda-főnök, édesanyja Imling Paula, Imling Konrád igazságügyi államtitkár leánya volt. 1930-ban a berlini tudományegyetemen – a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként – zenetudományból bölcsészdoktori oklevelet,[7] majd 1935-ben zenetörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett.

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában[8] könyvtáros segédtiszt, majd a Történeti Tár Zenei Gyűjteményének őre volt 1930 és 1942 között. 1935 és 1941 között a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt. A Magyar Zenei Szemle szerkesztője (1941–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE magántanára (1935–1951). A második világháború után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az egyetemes zenetörténet (1945–1952), az esztétika rendes tanára (1945–1952), egyetemi tanára (1952–1979), 1952-től a Zenetudományi Tanszak vezetője volt. A Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója (1947–1949). 1959-től a Haydn-összkiadás bizottsági tagja volt; ennek kertében közzétette Haydn La Canterina című operájának kritikai kiadását 1959-ben.[9] Az USA-ban a Smith College (1964), a Harvard Egyetem (1964–1965), a Pittsburgh-i Egyetem (1966–1967 és 1969–1979), a seattle-i Washington Egyetem vendégprofesszora (1980–1981). 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1956 október-novemberében a Zeneművészeti Főiskola forradalmi bizottságának elnöke volt.[10]

Kutatási területeSzerkesztés

Középkori és újkori magyar és egyetemes zenetörténettel, valamint Joseph Haydn művészetével foglalkozott

Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés

Az MTA Zenetudományi Bizottság tagja (1949-től). A Liszt Ferenc Társaság választmányi tagja; a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségi tagja (1961-1977).

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Akadémiai Jutalom (1961),
  • Dent-érem (Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1963),
  • Erkel Ferenc-díj (1969),
  • Állami Díj (1988).

Szerkesztői tevékenységeSzerkesztés

A Musicologica Hungarica című sorozat szerkesztője volt Isoz Kálmánnal 1934 és 1941 között. A Pester Lloyd zenei rovatvezetőjeként és kritikusaként dolgozott 1939 és 1944 között. A Magyar Zenei Szemle (1941-1944), illetve a Zenei Szemle szerkesztője (Szabolcsi Bencével, 1947–1948), főszerkesztője (1953–1962). A zenetörténet kézikönyvei szerkesztője (1947–1948). A Zenei lexikon főszerkesztője (I–III. Bp., 1965).

Főbb műveiSzerkesztés

  • Benedictus Ducis und Appenzeller. Ein Beitrag zur Stilgeschichte des XVI. Jahrhunderts. (Egyetemi disszertáció, Wolfenbüttel, 1930)
  • Probleme der Chansongeschichte (1931)
  • A jánoshidai avarkori kettőssíp. (Archaeologica Hungarica, 1934; németül is)
  • Szalkai érsek zenei jegyzetei 1490-ből. (Musicologica Hungarica, 1934)
  • A népköltés kutatásának új feladatai. (Bp., 1934)
  • Egyetemes zenetörténet. Stílustörténeti összefoglalás. 1–2. (Bp., 1935)
  • Az összehasonlító zenetudomány új célkitűzései. (Bp., 1935)
  • Erdély zenetörténete. (Történeti Erdély. Bp., 1936)
  • Franz Liszt. Sein Leben in Bildern. (Leipzig, 1936)
  • Studien zum musikalischen Schrifttum des XV. Jahrhunderts. (Leipzig, 1936)
  • Magyar népzene gramofonlemezeken. (Magyar Szemle, 1937)
  • Beethoven. (Bp., 1939)
  • A magyar zenetörténet első fejezete. (Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939)
  • A renaissance-kor zenéje. (Magyar művelődéstörténet. II. Bp., 1940)
  • Magyar zenekultúra a török hódoltság korában. (Magyar művelődéstörténet. III. Bp., 1941)
  • Untersuchungen zur ungarischen Volksmusik. 1–2. (Leipzig, 1941)
  • Die ungarische Musik. Kodály Zoltánnal. (Bp.–Leipzig–Milan, 1943)
  • Pelléas és Mélisande. Tanulmány és ismertetés. (Bp., 1944)
  • A zenetörténet antológiája. (Bp., 1948; 2. jav. és bőv. kiad. 1974; 3. jav. és bőv. kiad. 1986)
  • Johann Sebastian Bach. (Bp., 1956; 3. bőv. kiad. 1967)
  • Beethoven kilenc szimfóniája. (Bp., 1956; 3. jav. kiad. 1975)
  • Beethoven szimfonikus művészete. Doktori értek. (Bp., 1957)
  • A „Sieben Worte” változatainak keletkezése az Esterházy- gyűjtemény kéziratainak tükrében. (Zenetudományi tanulmányok. 8. Bp., 1960)
  • Joseph Haydn élete dokumentumokban. Révész Dorittal. (Bp., 1961; 2. kiad. 1970)
  • szerk.: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumából. 1770–1800. (Bp., 1935)
  • Liszt Ferenc-emlékkiállítás. Leíró lajstrom. (Bp., 1936; franciául is)
  • Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Kiss Józseffel. (Bp., 1953)
  • Haydn als Opernkapellmeister. Die Haydn- Dokumente der Esterházy-Opernsammlung. Somfai Lászlóval. (Bp., 1960)
  • Bericht über die internationale Konferenz zum Andenken Josephs Haydns. Szabolcsi Bencével. (Bp., 1961)
  • Joseph Haydn: Gesammelte Briefe und Aufzeichnungen. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1965)
  • Szerk. és utószó Geiringer, Karl: Joseph Haydn című írásához. (Bp., 1969)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  5. Nemesi előnevét említi: nevpont.hu
  6. I–III. Bp., 1965.
  7. tanárai többek között Abert, Blume, Sachs, Hornbostel és Schering voltak
  8. ma: Országos Széchényi Könyvtár
  9. Zenei lexikon 157. old.
  10. nevpont.hu

ForrásokSzerkesztés

  • nevpont.hu
  • Brockhaus - Riemann zenei lexikon. Zeneműkiadó, Budapest, Első kötet, 128 - 129. old.
  • Zenei lexikon 1. kötet, 157. old.

További információkSzerkesztés

  • Somfai László: Bartha Dénes 70 éves. (Magyar Zene, 1978)
  • Gách Marianne: Egy évtized története. Bartha Dénes amerikai munkájáról. (Muzsika, 1978)
  • Berlász Melinda: Bartha Dénes, a folyóirat-szerkesztő. (Magyar Zene, 1984)
  • Újfalussy József: Bartha Dénes, a magyar zenetörténet kutatója. (Magyar Zene, 1984)
  • Berlász Melinda: Bartha Dénes, a Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója. 1947–1949. (Magyar Zene, 1988)
  • Breuer János: Bartha Dénes, az intézményes zenetudományi kutatásokért. (Magyar Zene, 1988)
  • Újfalussy József: Bartha Dénes (Magyar Tudomány, 1993)
  • Legány Dezső: Bartha Dénes (Zeneszó, 1993)
  • Dénes Bartha. (Hungarian Music Quaterly, 1995)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés