Bartha Dénes (zenetörténész)
Nagyőri[6] Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. – Budapest, 1993. szeptember 7.) magyar zenetörténész, a Zenei lexikon[7] második kiadásának főszerkesztője.
Bartha Dénes | |
Emléktáblája, Dinyés László alkotása; Budapest, I. kerület Attila út 87. | |
Született |
1908. október 2.[1][2][3] Budapest[4] |
Elhunyt |
1993. szeptember 7. (84 évesen)[1][2][3] Budapest[5] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
ÉletpályájaSzerkesztés
Édesapja Bartha Richárd kabinetiroda-főnök, édesanyja Imling Paula, Imling Konrád igazságügyi államtitkár leánya volt. 1930-ban a berlini tudományegyetemen – a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként – zenetudományból bölcsészdoktori oklevelet,[8] majd 1935-ben zenetörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett.
A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában[9] könyvtáros segédtiszt, majd a Történeti Tár Zenei Gyűjteményének őre volt 1930 és 1942 között. 1935 és 1941 között a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt. A Magyar Zenei Szemle szerkesztője (1941–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE magántanára (1935–1951). A második világháború után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az egyetemes zenetörténet (1945–1952), az esztétika rendes tanára (1945–1952), egyetemi tanára (1952–1979), 1952-től a Zenetudományi Tanszak vezetője volt. A Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója (1947–1949). 1959-től a Haydn-összkiadás bizottsági tagja volt; ennek kertében közzétette Haydn La Canterina című operájának kritikai kiadását 1959-ben.[10] Az USA-ban a Smith College (1964), a Harvard Egyetem (1964–1965), a Pittsburgh-i Egyetem (1966–1967 és 1969–1979), a seattle-i Washington Egyetem vendégprofesszora (1980–1981). 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1956 október-novemberében a Zeneművészeti Főiskola forradalmi bizottságának elnöke volt.[11]
Kutatási területeSzerkesztés
Középkori és újkori magyar és egyetemes zenetörténettel, valamint Joseph Haydn művészetével foglalkozott
Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés
Az MTA Zenetudományi Bizottság tagja (1949-től). A Liszt Ferenc Társaság választmányi tagja; a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségi tagja (1961-1977).
Díjai, elismeréseiSzerkesztés
- Akadémiai Jutalom (1961),
- Dent-érem (Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1963),
- Erkel Ferenc-díj (1969),
- Állami Díj (1988).
Szerkesztői tevékenységeSzerkesztés
A Musicologica Hungarica című sorozat szerkesztője volt Isoz Kálmánnal 1934 és 1941 között. A Pester Lloyd zenei rovatvezetőjeként és kritikusaként dolgozott 1939 és 1944 között. A Magyar Zenei Szemle (1941-1944), illetve a Zenei Szemle szerkesztője (Szabolcsi Bencével, 1947–1948), főszerkesztője (1953–1962). A zenetörténet kézikönyvei szerkesztője (1947–1948). A Zenei lexikon főszerkesztője (I–III. Bp., 1965).
Főbb műveiSzerkesztés
- Benedictus Ducis und Appenzeller. Ein Beitrag zur Stilgeschichte des XVI. Jahrhunderts. (Egyetemi disszertáció, Wolfenbüttel, 1930)
- Probleme der Chansongeschichte (1931)
- A jánoshidai avarkori kettőssíp. (Archaeologica Hungarica, 1934; németül is)
- Szalkai érsek zenei jegyzetei 1490-ből. (Musicologica Hungarica, 1934)
- A népköltés kutatásának új feladatai. (Bp., 1934)
- Egyetemes zenetörténet. Stílustörténeti összefoglalás. 1–2. (Bp., 1935)
- Az összehasonlító zenetudomány új célkitűzései. (Bp., 1935)
- Erdély zenetörténete. (Történeti Erdély. Bp., 1936)
- Franz Liszt. Sein Leben in Bildern. (Leipzig, 1936)
- Studien zum musikalischen Schrifttum des XV. Jahrhunderts. (Leipzig, 1936)
- Magyar népzene gramofonlemezeken. (Magyar Szemle, 1937)
- Beethoven. (Bp., 1939)
- A magyar zenetörténet első fejezete. (Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939)
- A renaissance-kor zenéje. (Magyar művelődéstörténet. II. Bp., 1940)
- Magyar zenekultúra a török hódoltság korában. (Magyar művelődéstörténet. III. Bp., 1941)
- Untersuchungen zur ungarischen Volksmusik. 1–2. (Leipzig, 1941)
- Die ungarische Musik. Kodály Zoltánnal. (Bp.–Leipzig–Milan, 1943)
- Pelléas és Mélisande. Tanulmány és ismertetés. (Bp., 1944)
- A zenetörténet antológiája. (Bp., 1948; 2. jav. és bőv. kiad. 1974; 3. jav. és bőv. kiad. 1986)
- Johann Sebastian Bach. (Bp., 1956; 3. bőv. kiad. 1967)
- Beethoven kilenc szimfóniája. (Bp., 1956; 3. jav. kiad. 1975)
- Beethoven szimfonikus művészete. Doktori értek. (Bp., 1957)
- A „Sieben Worte” változatainak keletkezése az Esterházy- gyűjtemény kéziratainak tükrében. (Zenetudományi tanulmányok. 8. Bp., 1960)
- Joseph Haydn élete dokumentumokban. Révész Dorittal. (Bp., 1961; 2. kiad. 1970)
- szerk.: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumából. 1770–1800. (Bp., 1935)
- Liszt Ferenc-emlékkiállítás. Leíró lajstrom. (Bp., 1936; franciául is)
- Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Kiss Józseffel. (Bp., 1953)
- Haydn als Opernkapellmeister. Die Haydn- Dokumente der Esterházy-Opernsammlung. Somfai Lászlóval. (Bp., 1960)
- Bericht über die internationale Konferenz zum Andenken Josephs Haydns. Szabolcsi Bencével. (Bp., 1961)
- Joseph Haydn: Gesammelte Briefe und Aufzeichnungen. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1965)
- Szerk. és utószó Geiringer, Karl: Joseph Haydn című írásához. (Bp., 1969)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Nemesi előnevét említi: nevpont.hu
- ↑ I–III. Bp., 1965.
- ↑ tanárai többek között Abert, Blume, Sachs, Hornbostel és Schering voltak
- ↑ ma: Országos Széchényi Könyvtár
- ↑ Zenei lexikon 157. old.
- ↑ nevpont.hu
ForrásokSzerkesztés
- nevpont.hu
- Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Zeneműkiadó, Budapest, Első kötet, 128–129. old.
- Zenei lexikon 1. kötet, 157. old.
További információkSzerkesztés
- Somfai László: Bartha Dénes 70 éves. (Magyar Zene, 1978)
- Gách Marianne: Egy évtized története. Bartha Dénes amerikai munkájáról. (Muzsika, 1978)
- Berlász Melinda: Bartha Dénes, a folyóirat-szerkesztő. (Magyar Zene, 1984)
- Újfalussy József: Bartha Dénes, a magyar zenetörténet kutatója. (Magyar Zene, 1984)
- Berlász Melinda: Bartha Dénes, a Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója. 1947–1949. (Magyar Zene, 1988)
- Breuer János: Bartha Dénes, az intézményes zenetudományi kutatásokért. (Magyar Zene, 1988)
- Újfalussy József: Bartha Dénes (Magyar Tudomány, 1993)
- Legány Dezső: Bartha Dénes (Zeneszó, 1993)
- Dénes Bartha. (Hungarian Music Quaterly, 1995)