Bata István

(1910–1982) honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 7. 4 változtatás vár ellenőrzésre.

Bata István (Tura, 1910. március 5.Budapest, 1982. augusztus 17.) honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő.

Bata István
Bata István tábornok honvédelmi miniszter és Hegedüs András miniszterelnök 1955. május 1-jén a dísztribünön
Bata István tábornok honvédelmi miniszter és Hegedüs András miniszterelnök 1955. május 1-jén a dísztribünön
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1953. július 4. – 1956. október 27.
ElődFarkas Mihály
UtódJanza Károly

Született1910. március 5.
Tura
Elhunyt1982. augusztus 17. (72 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Párt

Foglalkozás
  • politikus
  • köztisztviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Bata István témájú médiaállományokat.

1930-ban lépett be az MSZDP-be. 1942-ben elítélték, és rendőri felügyelet alá helyezték. 1944. decemberben egy bombaszilánktól fél szemére megvakult. 1945-től a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, majd BSZKRT-telepvezető lett. 19471949 között a moszkvai katonai akadémia hallgatója volt. 1950-ben légvédelmi parancsnokká, majd vezérkari főnökké nevezték ki. 1951-től a kommunista MDP Központi Vezetőségének póttagja, 1953-tól rendes tagja volt. 1953. július 4-étől 1956. október 24-éig honvédelmi miniszter volt. Ebbeli minőségében 1955-ben tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar küldöttségnek.

Az 1956-os forradalom során a „Hullám” (Volna) fedőnevű szovjet hadművelet egyik kidolgozója volt, amelyet Malesenko ezredes, Jurij Vlagyimirovics Andropov akkori szovjet nagykövet, Bata István és Tyihonov KGB-altábornagy közreműködésével „a magyarországi társadalmi béke helyreállítására” hoztak létre.[1] október 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet és parancsot adott a forradalom leverésére.[2] Október 26-án és 27-én bizonyossá vált azonban, hogy a hadsereg kettészakadt.[3] Október 26-án minden tisztségéből felmentették, 29-én a Szovjetunióba menekült. November 2-án tárgyalt a Moszkvába érkezett Kádár Jánossal, jelen volt a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Elnöksége kibővített ülésén. („Katonai diktatúrával kell rendet teremteni. Meg kell változtatni a kormány politikáját” – mondta.[4] 1956. november 16-án mint sztálinistát kizárták az MSZMP-ből. Csak 1958-ban tért vissza Magyarországra. Nyugdíjazásáig a BKV-nál töltött be különféle vezetői tisztségeket.

  1. [1] Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu
  2. Nemzeti Emlékezet Bizottsága - Bata István, neb.hu
  3. Magyarország a XX. században - A magyar forradalom és szabadságharc (1956) - Harc a felkelők ellen, mek.oszk.hu
  4. Mozgó Világ 2001. február. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 10.)

További információk

szerkesztés
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Balogh Gyula-Móricz Lajos: Honvédelmi miniszterek. 1944-1990. Bp., Zrínyi Kiadó, 1992.
  • Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. Thousand Oak, Malomfalvi Kiadó, 1994. 303 o.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.


Elődje:
Farkas Mihály
Utódja:
Janza Károly