Wikipédia

Bates-módszer

A Bates-módszer egy hatástalan és potenciálisan veszélyes alternatív terápia, amelynek célja a látás javítása. William Horatio Bates (1860-1931) szemészorvos azt a tévhitet vallotta, hogy a szemen kívüli izmok okozzák a fókuszváltozásokat, és hogy a „szellemi megterhelés” ezen izmok rendellenes működését okozza; ezért úgy vélte, hogy az ilyen "megterhelés" enyhítése gyógyítja a hibás látást.[1][2] 1952-ben Elwin Marg optometriaprofesszor így írt Batesről: "Állításainak nagy részét és szinte minden elméletét gyakorlatilag minden látáskutató hamisnak tartja."[3][4]

Semmilyen típusú tréningről nem mutatták ki, hogy megváltoztatná a szem törésmutatóját.[5] Ráadásul a Bates-módszer bizonyos aspektusai veszélyeztethetik követőit: Túlzott napfénynek való túlzott kitettség miatt károsíthatják a szemüket, vezetés közben nem viselik a korrekciós lencsét, vagy elhanyagolják a hagyományos szemápolást, ami esetleg súlyos betegségek kialakulását teszi lehetővé.[5]

A módszert William Horatio Bates amerikai szemészorvos dolgozta ki, majdnem harmincöt évnyi kutatás alapján. Eredményeit számos szaklapban, a „Tökéletes látás szemüveg nélkül” című művében (1920) publikálta. 1919–1930-ig havilapot jelentetett meg "Jobb látás" címen (Better Eyesight Magazine), melyekben közölte újabb megfigyeléseket, tudományos publikációit, népszerűsítette módszerét, és válaszolt az előfizetők kérdéseire. Bates publikációi magyarul nem jelentek meg.

Módszere lényegét abban látta, hogy a szemproblémák a civilizáció, az iskola okozta helytelen nézési szokások miatt alakulnak ki, ami stresszt okoz a látás agyi részében. A szemüveg rögzíti ezeket és a folytatólagos rossz szokások okán a szemüveg egyre erősebb lesz. Ezért szinte mindenkit „utolér” 40-es éveinek közepére a szemüveg.

Mivel a látás 90%-a agyunk terméke, Bates szerint a rossz nézési szokások relaxációs gyakorlatokkal javíthatók, sőt meggyógyíthatók. Szerinte, aki a szemüveget véglegesen félre tudja tenni és látástréninggel – szemtornával, szemjógával, Bates-módszerrel stb. – visszavezeti látószervét a helyesebb nézéshez, annak szeme a befektetett munka arányában javul, vagy akár teljesen meggyógyulhat, legyen az kancsalság, rövid- vagy távollátás a fiataloknál, olvasószemüvegesség a középkorúaknál, vagy hályogosság, összetettebb retinaprobléma az időseknél.

A fentiek okán a tökéletes látás akár többszörösére is fejleszthető, vagy akár a színtévesztés is javítható, mert mind az egészséges látás, mind annak hibája nem a szemtől, hanem a látás agyi folyamataitól, a tudattól függenek – állította Bates.

A saját dokumentációiban közreadott több ezer javult és teljesen meggyógyult esetleírás ellenére az orvostudomány mai állása a Bates-rendszert nem tartja bizonyítottnak, a látásproblémákon továbbra is a szem működésének zavarait értik, a bizonyítások így nem lehetnek ellentmondásoktól mentesek. Ebből következik az a rengeteg félreértés, eredménytelenség, ami a szemorvosokat nem nyugtathatja meg és a szemtréninget eredménytelenné teszi. Bates főleg az agyi látás folyamataira alapozott gyógyítási rendszerének mai eszközökkel történő hiteles vizsgálata óriási áttörést hozhatna.

Bates módszere és a tudomány álláspontja szerkesztés

Bates módszerét a szemorvoslás nem fogadja el, mert kísérletek nem igazolták állításait, ezért a szakma nem tekinti megalapozottnak.

A Bates-módszer alapvetően a szemről szóló 19. századi tudásunknak azon a részein alapul, amelyeket a fényképészet és más laboratóriumi eszközök a XX. században tökéletesen megcáfoltak. Közelebbről, a Bates-módszer azon az anatómiai tévedésen alapul, hogy azok a külső izmok, amelyek a szemmozgást irányítják, irányítják a fókuszálást is. Valójában a szemnek saját fókuszáló mechanizmusa van. Ezt mindenki tapasztalhatja, ha cseppent a szembe – fókuszálni nem tud, de szemét tudja mozgatni.[6]

Pollack[7] összefoglalta Bates módszerének alapvető elméleti és gyakorlati problémáit. Bates hibás elmélete a szem igazodásáról annak volt köszönhető, hogy a megfelelő laboratóriumi eszközök még nem voltak hozzáférhetőek. Emellett meggyőződése igazában arra vezette, hogy félremagyarázza saját eredményeit és magyarázatai ellentmondanak egymásnak.

1991-ben egy áttekintő tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy szükséges a korábbi publikációkban foglalt kísérleteket megismételni, mert ezek módszertani problémái akadályozzák a Bates-módszer hatékonyságára vonatkozó következtetések levonását.[8]

Az American Academy of Ophthalmology csoportot hozott létre, hogy áttekintse a meglévő kutatások eredményeit. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Bates-módszernek semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a módszer hatna a közellátás javítására. Bár néhány beteg úgy vélte, hogy közellátása javult, ennek fiziológia ténye nem volt kimutatható. Az önbevallás részben a homályos alakok jobb felismerésének gyakorlásán, részben annak a pszichológiai nyomásnak volt az eredménye, hogy a beteg igenlő választ adjon.[9]

Egy áttekintő cikk 2005-ben 14 klinikai kísérletet talált, amelyekből 10 alkalmazott kontrollcsoportot. A cikk arra a következtetésre jutott, hogy a szakmai irodalomban jelenleg nincs bizonyíték a szemgyakorlatok hatásosságára a megvizsgált területeken és használata vitatható.[10]

Martin Gardner az 1950-es években a következőképpen foglalta össze véleményét Bates módszeréről: "félelmetesen túlértékelt esettanulmányok csomagja, nemkívánatos befolyásolás és az anatómiai ismeretek hiánya"[11]

Veszélyei szerkesztés

A Bates-módszer követői arra ösztönzik pácienseiket, hogy kérjenek gyengébb szemüveget, mint amit szemorvosuk vagy optikusuk előír. Ez nyilvánvalóan veszélyezteti a pácienst és környezetét, ha az például gépjárművet vezet.[12]

A Bates-módszer egyik gyakorlata a napba nézés, amely köztudottan ártalmas.

A gyerekkori szempanaszok esetében (befelé forduló szem – lusta szem) a nem bizonyítottan hatásos Bates-módszer alkalmazása feltartóztathatja a bizonyítottan nagy számban hatásos hagyományos módszerek alkalmazását (az ezekben alkalmazott szemmozgás gyakorlatoknak semmi köze Bates módszeréhez).

A szemalak genetikusan meghatározott. A nagyobb szem közellátás felé, a kisebb távollátás felé tendál. Miután ezek a tulajdonságok genetikusan meghatározottak, így a Bates-módszer nem vezethet eredményre, így felesleges kezelésre és pénzkiadásra készteti a beteget.[12]

Betegek hályogbetegséggel később kereshetik fel orvosukat, mert abban reménykednek, hogy a szemtorna megoldja látási problémájukat.

A Bates módszer felelős alkalmazása szerkesztés

A módszer a veszélyes gyakorlatoktól megtisztítva kiválóan alkalmas a látással kapcsolatos feszültségek oldására. Mivel mindenki maga megbizonyosodhat a szándékos rossz nézés rövidtávú káros hatásairól, így fogalmunk lehet arról, hogy a hosszabb távú stressz – rossz nézés – a látással kapcsolatban milyen károsodást okozhat. Bár nem bizonyított, hogy a módszer visszafordítja a tartós elváltozásokat, a szemorvosok ajánlásával mindenképp érdemes a szemet rendszeresen felfrissíteni, ellazítani. Ez megakadályozhatja a látás további romlását.

Ha már rögzült valamely természetellenes nézési szokás ami stresszt vált ki, érdemes a módszerben leírtak alapján beazonosítani, kiküszöbölni. Továbbá ha a viselt szemüveg egy lazítás, vagy pihenés után kellemetlen érzést vált ki, lehetséges, hogy a baj forrása a nem megfelelő szemüveg. További segítségért szemorvos felkeresése javasolt.

Bár a módszer ezidáig nem hozott áttörést a szemészetben, mindenképp ráirányította a figyelmet egy nem eléggé feltárt területre: a különböző feszültség mi módon hat a szervezetünk egyes részeire; a változások mennyiben védekezés, alkalmazkodás eredményei, mennyiben valós zavarok, rongálódások a szervezet működésében.

Szabályzása szerkesztés

A módszer alkalmazásának Magyarországi szabályzása bizonyos fokú védelmet teremt e veszélyek ellen.

Az Eü. Min. Természetgyógyászati Rendelete (11/97) szabályozta az alternatív módszerek alkalmazását, és a szemtornát hivatásos szemtrénerek működéséhez kötötte, szemorvosi szakfelügyelettel.[13] A szemtrénerek vizsgáztatásával a szakminiszter az Egészségügyi Továbbképző Intézetet (ETI) bízta meg.

A módszer ismertetése magyarul szerkesztés

  • E.Friedsrichs: A szem nevelése. Dr.med.W.H.Bates New-yorki szemorvos módszere; Bp., a fordítók kiadása, 1929
  • A. Huxley: A látás művészete; Bp., Franklin, 1948

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Eye-Related Quackery”, Quackwatch, 2018. július 6.. [2019. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. június 30.) 
  2. ↑ Pollack, Philip. Chapter 3: Fallacies of the Bates System, The Truth about Eye Exercises. Philadelphia: Chilton Company (1956) 
  3. ↑ Chou, Brian (2004. szeptember 15.). „Exposing the Secrets of Fringe Eye Care”. Review of Optometry 141. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.)  
  4. ↑ Marg, Elwin (1952. április 1.). „Flashes of clear vision and negative accommodation with reference to the Bates Method of visual training”. American Journal of Optometry & Archives of American Academy of Optometry 29 (4), 167–84. o. [2008. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1097/00006324-195204000-00001. PMID 14923801. (Hozzáférés: 2023. július 16.)  
  5. ↑ a b Complementary Therapy Assessments: Visual Training for Refractive Errors. American Academy of Ophthalmology, 2013. augusztus 1. [2016. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  6. ↑ Skarnulis, Leanna (5 February 2007): Natural Vision Correction: Does It Work?". WebMD. http://www.webmd.com/eye-health/features/natural-vision-correction-does-it-work. Letöltve 2009. szeptember 8.
  7. ↑ Phillip Pollack, O.D.: Fallacies of the Bates System. http://www.quackwatch.org/11Ind/bates.html. Letöltve 2009. szeptember 8.
  8. ↑ Gilmartin B, Gray LS, Winn B. The amelioration of myopia using biofeedback of accommodation: a review. Ophthalmic Physiol Opt 1991;11:304-13.
  9. ↑ "Complementary Therapy Assessments: Visual Training for Refractive Errors". American Academy of Ophthalmology. October 2004. http://one.aao.org/CE/PracticeGuidelines/Therapy_Content.aspx?cid=d7238b2b-a59f-49f6-9f30-64d1e84efc3b. Letöltve 2009. szeptember 8.
  10. ↑ Rawstron JA, Burley CD, Elder MJ (2005). "A systematic review of the applicability and efficacy of eye exercises". J Pediatr Ophthalmol Strabismus 42 (2): 82–8. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?db=pubmed&cmd=Retrieve&dopt=AbstractPlus&list_uids=15825744&query_hl=13&itool=pubmed_DocSum
  11. ↑ Gardner, Martin (2000): Fads and Fallacies in the Name of Science, Második, javított kiadás, Dover Publications
  12. ↑ a b Grierson, Ian (2000). "Exercises for Eyes as an Alternative to Glasses". The Eye Book: Eyes and Eye Problems Explained. Liverpool University Press. 59. o.
  13. ↑ 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről. [2006. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 24.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bates method című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bates-módszer&oldid=26441386”