Főmenü megnyitása

Gróf Batthyány Ilona (Házasságai után: gróf Keglevich Béláné, majd Beniczky Gáborné) (Ikervár, 1842. július 1.Cinkota, 1929. március 21.) gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek és gróf Zichy Antóniának második gyermeke. 1902-től haláláig az édesanyja és Csernovics Emília, Damjanich özvegyének kezdeményezésére létrejött Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének tiszteletbeli alelnöke volt, munkásságához kapcsolódik több cinkotai intézmény létrejötte is.

Batthyány Ilona
Batthyány Ilona 1864-ben
Batthyány Ilona 1864-ben
Született 1842. július 1.
Ikervár
Elhunyt 1929. március 21. (86 évesen)
Cinkota
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa gróf Keglevich Béla (1860–1869)
Beniczky Gábor (1879–1896)
Gyermekei Béla (1862)
Lea Valentina (1880–1883)
SzüleiZichy Antónia
Batthyány Lajos
Foglalkozása társadalmi aktivista
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Ilona témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Az ikervári Batthyány-kastély

Batthyány Ilona gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antóniának második gyermekeként született 1842-ben a Vas megyei Ikerváron. Alig hétéves korában elveszítette apját, akit 1849. október 6-án a pesti Újépületben kivégeztek.

 
A genfi Boissière-palota

Anyjával és testvéreivel előbb Franciaországba, majd Svájcba költöztek. Rövid zürichi tartózkodás után Genfben telepedtek le, és a Boissière-palotában éltek.[1][2][3] Hét év elteltével Batthyány Lajos özvegye és gyermekei hazatértek Magyarországra, azonban a szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után az osztrák hatóságok ikervári birtokukat és a kastélyt is elkobozták.[4]

Zichy Antónia 1858-ban megvásárolta a dákai Nádasdy-Festetics-kastélyt, ahová gyermekeivel költözött.[5] Ilona 1860-ban, 18 évesen férjhez ment a gavallér hírében álló buzini gróf Keglevich Béla országgyűlési képviselőhöz. A pár házasságából 1862-ben egy fiúgyermek, ifj. Keglevich Béla született. Ebből a házasságból egy fia született. Mivel Ilona és a gróf házassága megromlott, ezért 1869-ben elváltak.[6]1879-ben a grófnő unitárius hitre tért, majd ugyanabban az évben újra férjhez ment.[7] Második férje Beniczky Gábor földbirtokos lett, az esküvői szertartást pedig maga Kilyéni Ferencz József unitárus püspök végezte.[7] Beniczky Gábor és Batthyány Ilona lánygyermeke, Lea Valentina 1880-ban született, azonban 1883. februárjában meghalt.[8] Beniczky Gábor, miután eltékozolta a családi vagyont, 1894-ben öngyilkos lett.[4][9]

Batthyány Ilona 1929. március 21-én halt meg Cinkotán, temetését március 24-én tartották a Kerepesi temetőben. A fővárosi tanács hozzájárulásával a családi mauzóleumba temették.[10][11] Leányának már előzőleg exhumált holttestével együtt helyezték el a sírboltban, ahol szülei és öccse, Elemér mellett nyugszik.[4][12][13]

Vagyonának nagy részét jótékony célra hagyta, halálát azonban több hosszas örökösödési per is követte.[14][15] A lipótvárosi Klotild utcában (Ma Stollár Béla u.) álló házának jövedelmét a „budapesti unitárius szegény iskolásgyermekek segélyezésére” hagyta.[7][16][17]

MunkásságaSzerkesztés

 
A dákai kastély

Egész életében ápolta apjának emlékét, és közéleti tevékenységét áthatotta a hazaszeretet, illetve a levert forradalom és szabadságharc szellemisége. A cinkotai birtokán átfolyó patakot Caprerának nevezte el az olasz szabadságharcos, Garibaldi emlékére, aki élete utolsó szakaszában Caprera szigetén élt.[4][17] A feljegyzések szerint erős Habsburg-ellenes érzelmeket táplált, és ennek nyilvánosan is hangot adott.[4] Egy alkalommal értesülvén Ferenc József gödöllői látogatásáról, hatlovas fogatával Cinkotán a császár elé vágtatott, és Kerepesig csak lépésben engedte őket előre. Egy másik alkalommal egy esti mulatságon nem tájékoztatták, hogy a rendezvényre egy, a magyarokkal szimpatizáló Habsburg főherceget is meghívtak. Amikor bemutatták neki a főherceget, így szólt hozzá: „Ön az első Habsburg, akivel kezet fogtam.” Végrendeletében hátramaradt iratokat, Batthyány-ereklyéket adományozott volna a Magyar Nemzeti Múzeumnak, azonban amikor tudomására jutott, hogy Ferenc József ereklyéi díszes és feltűnő helyen vannak kiállítva a múzeumban, megváltoztatta végakaratát.[4][18]

Zichy Antónia halála után fia, Elemér örökölte a dákai kastélyt és birtokot, melyet 1916-ban vásárolt meg tőle Ilona. Tervei szerint az épületben egy „Batthyány Ilona grófnő – Antónia Gyermekotthona” névre keresztelendő intézetet hozott volna létre, melyben 120-150 teljesen vagyontalan 3-14 éves leánygyermek kapott volna otthont. Álma azonban nem valósult meg, végrendeletét rokonai megtámadták, végül pedig 1942-ben Veszprém vármegye vette meg a kastélyt.[5]

Alkalmazottai mellett jótékony egyesületeket, különböző kezdeményezéseket is támogatott.[19] Dákán is nagyon népszerű volt, a falubeli rendezvényeken is részt vett, az első világháborúban harcoló dákai katonáknak öt-öt hold földet adományozott. A falubeli lakosság között kisebb földosztást is végrehajtott.[5]

 
A Batthyány család mauzóleuma a Kerepesi temetőben

Az anyja által alapított, majd évtizedekig vezetett Magyar Gazdasszonyok Országos Egylete 1902-ben tiszteletbeli alelnöki tisztséggel ruházta fel, melyet haláláig töltött be.[20] Egyleti tevékenysége alatt javasolta egy árva leánygyermekeket nevelő intézet létesítését Cinkotán. Az intézmény épületéhez saját kastélyának parkjából adományozott területet, és 1900-ban a mátyásföldi római katolikus templom építéséhez is telket biztosított. Még Beniczky Gábor életében kezdődött meg annak a nyaralótelepnek a kialakítása, melyhez a birtokukból biztosítottak telket. 1913-tól a grófnő lett a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének védnöknője.[4]

Az első világháború alatt Cinkotán kórházat létesített, melyet saját költségén tartotta fenn, és a sebesült katonák ápolásában saját maga is aktívan részt vett.[4]

Szívesen vett részt különböző mulatságokon, ünnepségeken, ahol ő is táncolt és együtt dalolt a résztvevőkkel.[4][17]

EmlékezeteSzerkesztés

  • A Batthyány-mauzóleumon álló márványtábláján a következő áll: Özv. BENICZKY GÁBORNÉ szül. BATTHYÁNY ILONA grófnő 1842–1929.[13]
  • Cinkotán utcát, telepet, iskolát neveztek el róla.[17] A második világháborúban elpusztult cinkotai kastély kertjében lévő Batthyány Ilona Általános Iskolában festmény, bronz dombormű, emléktábla őrzi emlékét. A Szerb Antal Gimnázium falán pedig két emléktábla emlékezik meg róla.[18][21][22]
  • 1989-ben emléktáblát avattak tiszteletére családjának dákai kastélyán.[5] Az emléktábla szövege: Gróf BATTHYÁNY LAJOS az első felelős miniszterelnök családjának egykori kastélya. Itt lakott apja hazafias szellemét híven ápoló leánya, a falu jótevője BATTHYÁNY ILONA. Hálás emlékezettel Dáka község lakossága 1989.[23]

CsaládjaSzerkesztés

Batthyány Ilona családfája[8][24][25]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Batthyány Lajos
(1807–1849)
 
 
 
Zichy Antónia
(1816–1888)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Amália
(1837–1922)
 
 
 
Keglevich Béla
(1833–1896)
 
 
 
Battyhyány Ilona
(1842–1929)
 
 
 
Beniczky Gábor
(1852–1894)
 
 
 
Elemér
(1847–1932)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Popovich Paula
(1864–1920)
 
 
 
ifj. Keglevich Béla
(1862–1924)
 
 
 
Beniczky Lea Valentina
(1880–1883)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Keglevich Ilona Antónia Mária, bárczai Bárczay Ferencné
(1885–1941)
 
 
 
Keglevich Pál
(1887–1936)
 
 
 
 
 
 
 
 

JegyzetekSzerkesztés

  1. Katona Csaba (2007). „Gróf Batthyány Lajos újratemetése 1870-ben”. Pannon Tükör 6 (12), 75–79. o. (Hozzáférés ideje: 2017. március 3.)   (magyarul)
  2. Tóth Dezső: Kétszáz éve született gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia. Újkor.hu, 2016. november 10. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  3. Nyáry Krisztián: Batthyány két asszonya. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)
  4. a b c d e f g h i Gróf Batthyány Ilona (1842-1929). Cinkota.hu, 2008. április 22. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)
  5. a b c d Nádasdy-kastély. kastelyok-utazas.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)
  6. Basa László: Az elsőszülött úrfi tragikus halála. Tárpió Kultúra, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  7. a b c Batthyány Ilona (PDF). Unitarius.hu. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)
  8. a b Batthyány Ilona családfája. Geni.com. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (angolul)
  9. Miklósfa. nagykar.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  10. Itt temették el végleg gróf Batthyány Lajost 1870-ben. Ikervárért. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  11. Batthyány-mauzóleum. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  12. Kinyílt a kripta. National Geographic Magazine, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  13. a b Unitárius nagyjaink sírja Budapesten és Magyarország területén. Magyarországi Unitárius Egyház. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  14. Keglevich Ilona grófnő pernyertes lett a Keglevich-féle örökös ügyében. Huszadik Század, 1940. március. (Hozzáférés: 2017. március 5.) (magyarul)
  15. X. Hagyatékok, letétek, alapítványok (PDF). Magyarországi Unitárius Egyház. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  16. Batthyány Ilona lipótvárosi háza (Stollár Béla utca 16. - Nagy Ignác utca 17.). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, 2016. május 13. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  17. a b c d Cinkota, az ezeréves falu Pest mellett. elismondom.wordpress.com, 2014. március 2. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  18. a b Névadónk. Batthyány Ilona Általános Iskola. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)
  19. Herczeg Jenő. Jótékony magyar asszonyok a világháború előtt. Szokolay Kornélné feljegyzései (PDF), Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (1930). Hozzáférés ideje: 2017. március 3.  (magyarul)
  20. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének rövid története és alapszabályai (PDF). Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  21. Batthyány Ilona domborműve (Dáka). Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  22. Batthyány Ilona domborműve (Budapest). Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  23. Dáka - emléktábla. Eötvös Károly Megyei Könyvtár. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.) (magyarul)
  24. Batthyány Ilona családfája. Magyar Főnemességi Adattár. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)
  25. Batthyány Emlékév 1807 - 2007. Szerb Antal Gimnázium, 2007. (Hozzáférés: 2017. március 2.) (magyarul)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés