Főmenü megnyitása

Németújvári gróf Batthyány József Mária György Ferenc Károly (Lajtaújfalu, 1836. június 25.Bad Gleichenberg, 1897. augusztus 24.) földbirtokos, politikus, kamarás, Moson és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, Batthyány-Strattmann László édesapja.

Batthyány József
Született 1836. június 25.
Lajtaújfalu, magyar
Elhunyt 1897. augusztus 24. (61 évesen)
Bad Gleichenberg, osztrák
Nemzetisége magyar
Házastársa Batthyány Ludovika (első), Kornis Anna (második)
Gyermekei Ágnes, Antónia, Franciska, Vilma, József, Ludovika, László, Blanka, János, Erzsébet
SzüleiBatthyány József, Tarnoczy-Tarnowsky Antónia
Foglalkozása kamarás, politikus, főispán

ÉleteSzerkesztés

A gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány József (17701851), anyja, gróf Tarnoczy-Tarnowsky Antónia (17911876) volt. 1836-ban látta meg a napvilágot szülei egyetlen gyermekeként a Moson vármegyei Lajtaújfalun. Magántanulóként végezte a középiskoláit, és már nagyon fiatalon megmutatkozott zenei tehetsége. Fiatal korában több zenei műve is megjelent, melyek előkelő bécsi körökben nagy népszerűségnek örvendtek. 1854-ben elvégezte jogi tanulmányait, majd több nagyobb külföldi utat tett. 1865-ben lett Moson vármegye tiszteletbeli főjegyzője, és e minőségében részt vett a vármegyei gyűléseken is. 1872-ben kinevezték a vármegye főispánjává, és nagy tevékenységet fejtett ki társadalmi téren is. Nagy áldozatkészsget tanusított az 1873-ban kitört kolerajárvány idején. Ugyanebben az évben császári és királyi kamarási címet kapott és kitüntették a Lipót-rend lovagkeresztjével is. Nem sokkal később a főispánságról lemondott, és kizárólag gazdálkodással foglalkozott. 1880-ban Kiss Miklós halálát követően Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává tették meg. Hivatala idején új büntetőtörvény lépett életbe, és ezzel a vármegye tisztségviselőinek teendői megsokasodtak. 1881. március 17-én Kunszentmártonban zendülés tört ki, ugyanis az árvízzel fenyegetett város védőgátjait sürgősen meg kellett erősíteni. Azonban a közmunkában megvalósítani kívánt munkálatok ellen a nép fellázadt, és ezt Batthyány alispánja, Sipos Orbán csak a katonaság bevetésével tudta megfékezni két nappal később. Még ez év novemberében Batthyány lemondott a főispánságról, utódjául Ferenc József király Beniczky Ferencet nevezte ki.

CsaládjaSzerkesztés

Kétszer nősült, elsőként saját másodfokú unokatestvérét, Batthyány Ludovika grófnőt (1843–1882) vette el 1861-ben, akitől 10 gyermek született:

  • Ágnes Antónia (1862–1920); férje: Taxis János gróf (1856–1930)
  • Antónia Johanna Ludovika Vilma (1864–1919); férje: Pongrácz Frigyes gróf (1850–1932)
  • Franciska Antónia Karolina Johanna Kornélia Ernesztina (1866–1867)
  • Vilma Antónia Ludovika Gabriella (1867–1951); férje: Bethlen Alfréd gróf (1854-1947)
  • József János Károly (1868–1889)
  • Ludovika Olga Karolina Philippina Antónia (1869–1939); férje: Batthyány Tivadar gróf (1859–1931)
  • László Antal János Lajos (1870–1931), 1914-től Batthyány-Strattmann, a szegények orvosa; neje: Coreth Mária Terézia grófnő (1874–1951)
  • Blanka Antónia Karolnia (1871–1946); férje: Pálffy Béla gróf (1858–1924)
  • János Ádám József (1873–1874)
  • Erzsébet Antónia Jozefina (1875–1954); férje: Pálffy Sándor gróf (1861–1917)

Unokatestvérével azonban 1879 januárjában elváltak, majd májusban a gróf ismét megházasodott, ekkor Kornis Antónia grófnő (1835–1917) lett a neje, de gyermekeik nem születtek.

ForrásokSzerkesztés


Elődje:
hcg. Esterházy Pál
Moson vármegye főispánja
1872. – 1879.
 
Utódja:
br. Miske Imre
Elődje:
Kiss Miklós
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja
1880. április 4.1881. novembere
 
Utódja:
Beniczky Ferenc