Főmenü megnyitása

Bauer Oszkár (Budapest, 1903. július 21.Budapest, 1932. szeptember 13.) sütőmunkás, pártmunkás.

Bauer Oszkár
Született 1903. július 21.
Budapest
Elhunyt 1932. szeptember 13. (29 évesen)
Budapest

ÉleteSzerkesztés

Édesanyja Ábráhám Ilona volt. Kezdetben napszámosként, később pedig péksegédként dolgozott. 1930. szeptember 5-én,[1][2] majd 1931. december 11-én letartóztatták, röpiratterjesztés és kommunista tüntetésben való részvétel miatt. 1932. szeptember 10-én részt vett egy – Karikás Frigyes megmentéséért folytatott[3] – tüntetésen, ahol egy rendőr halálosan megsebesítette. Egyes források szerint ő vitte a vörös zászlót a menetben, más forrás viszont cáfolja ezt. Az utóbbi álláspontot Erdős László erősíti, aki részt vett a tüntetésen. A történtekről később így írt:

... egy lány, [...] ajánlotta, hogy [...] készít vörös selyemből egy kis zászlót, s azt az egyik fiú vigye a tüntetésen. Nekem nagyon tetszett az indítványa. Annyira, hogy alighanem ennek is része volt a fegyelmezetlenségemben: elmentem a tüntetésre, kerülve minden feltűnést. [...] a Reitter Ferenc utcáról átfordultunk a Szent László útra, szembe jött velünk egy kerékpáros rendőr: Németh 12. János őrmester. Egyedül volt, az élen járók nem ijedtek meg tőle, mentek tovább. Ekkor ő letette fél lábát a földre, előhúzta revolverét, és az elvtársakra lőtt. A zászlóvivő mellett haladó Bauer Oszkár péksegédet találta el, aki azonnal összeesett, később, kórházba szállítás közben meg is halt.[4] A többiek egyetlen ordítással a gyilkosra rohantak, aki nem merte még egyszer elsütni a fegyverét, hanem nyergébe billenve menekülni próbált. Aligha sikerült volna neki, de szerencséjére a szó szoros értelmében ebben a percben ért oda - szemközt jőve - a riadókocsi, és megmentette az életét. Az elvtársaknak menekülni kellett. Néhányan megpróbálták az áldozatot felemelni és elvinni, de már erre sem volt idő. [...]

Hogy az áldozatot Bauer Oszkárnak hívták, és a foglalkozása péksegéd, azt az újságok írták meg másnap. Zászlóvivővé a rendőrség léptette elő, hogy Németh 12. őrmester dicsőségét növelje, s a gyilkosság keltette felháborodást csökkentse általa. Azt az elvtársak mondták el, hogy KIMSZ-tag sem volt még, csak szimpatizáns, s hogy néhány hete kezdtek foglalkozni a nevelésével. Élete első illegális megmozdulásán zuhant a halálba - vagy inkább a halhatatlanságba.[5]

– Erdős László: Böllérbicskák éjszakája (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984, 120. oldal)

A korabeli baloldali sajtó a tüntetés után intenzíven kezdett foglalkozni az üggyel. Sorra jelentek meg a lapokban:

a KIMSZ által szervezett egyik tüntetés alkalmával, a rendőrök agyonlőtték Bauer Oszkárt, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, egyik bátor harcosát. A magyar ifjúmunkásmozgalom felvette a harcot a fasizmus előretörése ellen.
A magyar proletariátus forradalmi harcának Sallai és Fürst után újabb áldozata van: Bauer Oszkár. Rendőrgolyó terítette le a lábáról. mint az 1930 szeptember 1-i vértanú társát. A forradalmi tüntetés áldozata. Akkor oltotta ki gyilkos rendőrgolyó harcos proletár életét, mikor Angyalföld proletárjainak a Szent László-út környékén fölhangzottak a tüntető munkástömegek »munkát, kenyeret«, »le a statáriummal«, »le a fasizmussal« harci jelszavai. Harc közben esett el. A proletariátus felszabadításáért vívott harc áldozata. Bauer Oszkár pékmunkás típusa volt az öntudatos, harcos, kemény proletároknak, akik nem a szájukkal harcolnak és cselekednek, hanem bátorságukkal, harckészségükkel példát mutatnak minden proletárnak, akik elöl járnak a harcban és ha kell, életüket is áldozzák a proletárszabadságért, a proletárdiktatúráért.
– Ifjú Proletár 1932. december

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bauer Oszkár levéltári személyrekordja, 1930
  2. Bauer Oszkár büntetőügyi ügyiratfondja (1930. szeptember 15-i Rákóczi téri kommunista röpiratterjesztés)
  3. Nemes Dezső: A Biatorbágyi merénylet és ami mögötte van (Kossuth Könyvkiadó, 1981 - 185. oldal)
  4. Ennek ellentmond a tény, hogy több forrásban szeptember 13-a, nem pedig a tüntetés napja, szeptember 10-e van megjelölve.
  5. Ellentmond Erdős László ezen állításának, hogy 1931. december 11-én amiatt tartóztatták le, mivel röpiratterjesztésben és kommunista tüntetésben vett részt.

ForrásokSzerkesztés

  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 64. o. ISBN 963 09 0412 8  
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981 149. o. ISBN 9630525003
  • Bauer Oszkár. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  • Válogatott írások a magyar ifjúmunkásmozgalom harcos múltjából (243. oldal, Ifjúsági Könyvkiadó, 1954.)
  • Bauer Oszkár személyrekordja. Budapest Főváros Levéltára. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

További információkSzerkesztés

  • Bakó Ágnes (szerk.): A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest, 1965. 9. old.
  • Jelenics József: Szemelvények Angyalföld ifjúsági mozgalmából (88. oldal, KISZ Budapest XIII. kerületi Bizottsága, Budapest, 1982., ISBN 963 00 0538 7)
  • A magyar szabadságért (Bp. 1946)