Baumann Károly

(1871-1920) magyar színész, dalénekes
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 5.

Baumann Károly, eredeti nevén Grünbaum Lipót (Pest, 1871. október 29.[4] – Budapest, 1920. október 22.)[5] magyar színész, dalénekes.

Baumann Károly
SzületettGrünbaum Lipót
1871. október 29.[1][2]
Pest
Elhunyt1920. október 22. (48 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKőmíves Erzsi
Kőmíves Sándor
Kőmíves Rezső
Kőmíves Tibor
Kőmíves Olivér
SzüleiGrünbaum Henrik
Schwarz Cecília
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Baumann Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Baumann Károly 1905-ben

Szülei Grünbaum Henrik (rendőrbiztos, majd vendéglátós) és Schwartz Cecília.[5] Apja korán meghalt, így Károly 13 évesen már arra szorult, hogy fejét kenyérkeresésre adja. Nyomdásznak állt és a nyomdászegyesület műkedvelő színpadán sikereket aratott dalaival. 1885-ben, 14 évesen egy Király utcai orfeumban a Kék Macskában szerepelt először, ahol már pénzt is kapott a fellépésért. 1891-től a Király utcai Armin Orfeum színésze volt. Itt németül énekelt kuplékat és német nyelvű jelenetek kisebb szerepeit bízták rá. 1895-től a Folies Caprice-ban játszott, többek között Rott Sándor partnereként. 1897 és 1912 között a Fővárosi Orfeum társulatának tagja volt, de fellépett a Rostély utcai Folies-ban, és a Somossy Orfeumban is. A Fővárosi Orfeum német operettegyüttesével járt Amszterdamban, Bukarestben, Münchenben, Prágában és Belgrádban is. A berlini Szecessziós Színpad budapesti vendégszereplése alatt, vendégművészként, Max Reinhardttal szerepelt együtt az Orfeum színpadán. Az 1896-os millenniumi ünnepségek idején a városligeti Ősbudavár műsorában Baumann Károly énekelt először magyarul kuplét. A dal címe: „Csupa ő”. Zerkovitz Béla szerzeménye a „Kató, szívem, szép Katája” címet viselő dala már valódi kottasiker volt. Tehetségének, énekhangjának és vidám kisugárzásának köszönhetően hírnévre tett szert és Magyarország vezető színész-énekese lett. Ő tette ismertté a magyar dalokat egy olyan világban amikor a német volt a hivatalos nyelv és a dalok is német nyelven íródtak. Baumann Károly telt házas előadásokon szerepelt, a pódiumok versengtek érte, hogy műsoraikat plakátjaikon az ő nevével reklámozzák. Több kuplét kamera előtt is elénekelt (némafilmek készültek hanglemez kísérettel), ezek közül a „Sherlock Holmes” külföldön is ismertté vált. Sikereinek csúcsán 1911-ben Baumann Károlyt gégebetegség támadta meg, de a nehézségek ellenére is folytatta fellépéseit, bár már kevesebb dal éneklését vállalta. 1912-ben kávéházat nyitott és hiába volt híres ember, a korabeli Pesten, ahol számtalan kávéház működött, az ő üzlete nem bizonyult életképesnek. Pályájának 30 éves jubileumán a magyar színházi élet színe java köszöntötte őt az Orfeumban. Közönsége nem, csak kollégái tudták milyen kínokkal járt számára a szereplés. Halálát végül a sok gyötrelmet okozó gége-tuberkulózis okozta. A családszerető férfi öt gyermeket hagyott maga után. A főváros dísztemetésben részesítette.

Házastársa Kőmíves Jolán (1877–1961) volt, akivel 1895-ben Budapesten kötött házasságot.[6] Gyermekei közül hárman, Kőmíves Erzsi, Kőmíves Sándor és Kőmíves Rezső színészek lettek. Kőmives Tibor vásári árus, Kőmíves Olivér, bohócként lépett fel.

Baumann Károly olyan korban mert magyarul énekelni amikor Magyarországon a német volt a hivatalos nyelv. Divatba hozta, sikeressé tette a magyar dalokat.

"Baumann Károlynak hívták azt a honszeretettől átitatott énekest, aki először vívta ki színpadon a magyar versnek, a magyar dalnak jogát, és bebizonyította, hogy egyenértékű a gazdag hagyományokkal rendelkező német dallal. Lehet könnyed és lehet érzelmes, lehet groteszken csúfolódó, lehet sikamlós, kétértelmű, háromértelmű, sőt több. Baumann Károly volt az a magyar színész, aki nélkül nem lett volna talán Medgyaszay Vilma, és nem lett volna talán az István, a király sem. Mindenesetre a magyar színpadi dal, a pesti sanszon, a kuplé, a színpadi ének hosszadalmas menetének élén áll Baumann Károly..." - emlékezik rá Molnár Gál Péter a "Pesti mulatók" című könyvében.

Díjai, elismerései

szerkesztés

A Magyar Komikusverseny aranyérme, 1905

Színpadi szerepeiből

szerkesztés

Jelenetek a Király utcai Armin Orfeum német nyelvű műsorából:

  • "Markus Schacherl als Patient" (Markus Schacherl mint páciens)... Fritz Leicht, medikus
  • "Itzig Baron" (Icig báró)... Kraxenstein báró

Jelenetek a Folies Caprice műsorából:

  • "Az öngyilkosjelöltek"... gróf Nádpataky Ákos
  • Baumann Károly: "Ein Verliebter" (Egy szerelmes)... Robert Friedl doktort
  • Leitner: "Die Scheidungs-Affaire des Mundi Rosenkranz" (Mundi Rosenkranz válási ügye)... Kalauz
  • Kmoch-Leitner: "Messalina" (ókori paródia)... Silius, római gigerli

A Nagymező utcai Fővárosi Orfeum műsorából:

  • "Budapest, Prága, Bécs" (daljáték)... Muki, a parasztlegény
  • Deák Gyula: "Fosztóka" (népi idill)... Bodra Marci
  • Max Dreyer:"A próbajelölt"(dráma)... dr. Holzer professzor

Legnépszerűbb slágereit némafilmeken (hangsáv hiányában) külön gramofonlemezeken is rögzítették. A némafilm, a moziban vetítés alkalnával a filmen hagyott jel és gramofon segítségével vált hallhatóvá.

  • Sherlock Hochmes (1908)
  • Péter, a csodamajom (1908)
  • Nem Hagy a Hadnagy (1908)
  • Néger smokk (1908)
  • A pesti háziúr (1908)
  • Tüzet kérek (1912)

További információk

szerkesztés