Beély Fidél József

Beély Fidél József (Briedl Fidél József) (Székesfehérvár, 1807. július 5.Kőszeg, 1863. június 20.) Benedek-rendi szerzetes, pedagógus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Beély Fidél József
Beély Fidél József portréja a Vasárnapi Ujságban
Beély Fidél József portréja a Vasárnapi Ujságban
Életrajzi adatok
Születési név Briedl Fidél József
Született 1807. július 5.
Székesfehérvár
Elhunyt 1863. június 20. (55 évesen)
Kőszeg
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1830. augusztus 6.
A Wikimédia Commons tartalmaz Beély Fidél József témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja, Briedl János polgár és kereskedő volt. Középiskoláit Székesfehérvárott 18161822-ben járta. A Szent Benedek-rendbe 1822. október 16-án lépett be Pannonhalmán, ahol teológiai tanulmányait kezdte, később a bölcseletet Győrött hallgatta. 1826-ban Bakonybélben tanult, végül Pannonhalmán fejezte be teológiai tanulmányait, melyet követően 1830. augusztus 6-án pappá szentelték. Betegeskedése után 1832-ben Pannonhalmán mint lelkész-segéd egyházi szónoklattal lett megbízva. Ugyanazon év augusztusában Guzmics Izidor apát Bakonybélbe helyezte át, ahol a nevelés, széptan és oklevéltan tanára, valamint könyvtáros lett. 18331834-ben beutazta Alsó-Ausztriát és Stájerországot. 1839. november 23-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta a bölcseleti osztályba. 1848 végén az apátsági javak igazgatásával bízták meg. 1855-ben Kőszegre ment, ahol az ottani rendház főnöke és a gimnázium igazgatója volt haláláig. Emlékbeszédet Horváth Cyrill mondott fölötte az Akadémia 1860. november 10-i ülésén.

MunkáiSzerkesztés

  • Költészeti képek. Pest, 1837–38. Két kötet. (Guzmicscsal és Vaszary Egyeddel.)
  • Guzmics Izidor életrajza. U. ott, 1839.
  • Alapnézetek a nevelés és leendő nevelő s tanítóról, különös tekintettel a tan történeti viszontagsága s literaturájára. Pozsony, 1848.

Szerkesztette 1839. november 1-jétől az Egyházi Tár hátralevő füzeteit.

Kéziratban 30 értekezése, önéletrajza s egy kész munkája maradt.

Az irodalmi térre Guzmics buzdítására lépett; első értekezése: Néhány szó az erkölcsi nevelésről, annak Egyházi Tárában (1835.) jelent meg; irt még sok nevelési, aesthetikai s történeti czikket, verset és beszélyt a Tudom. Tárba (1837–44.), Regélőbe és Honművészbe (1836–39.), Athenaeumba (1839–43.), Religio és Nevelésbe (1841–48.), Életképekbe (1844–46.), Világba (1844.), Kath. Iskolai Lapokba (1849.), Kath. Néplapba (1849.) és Családi Lapokba (1852–55.)

ForrásokSzerkesztés